A szellemi alkotások jogának egyik kiemelkedő enciklopédiája, a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő "International Encyclopaedia of Laws: Intellectual Property" ("Enciklopédia"), amely a nemzetközi, európai uniós és nemzeti szintű szabályozások bemutatásával a szellemi alkotásokat érintő jogi környezet egyedülálló áttekintését nyújtja. Az Enciklopédia Magyarországgal foglalkozó, dr. Tattay Levente professzor által írt angol nyelvű része - a korábbi, 2010-ben megjelent kiadás frissítéseként, aktualizálásaként és kibővítéseként - 2017-ben jelent meg.
Az alábbiakban ezt kísérlem meg bemutatni, rövid áttekintést adva a mű struktúrájáról, gondolatmenetéről, illetve gyakorlati hasznosíthatóságáról a szerzői jogi területről hozott példák segítségével.
Dr. Tattay Levente a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának professzor emeritusa. A szellemi alkotások jogának területén folytatott kiemelkedő karrierje során dolgozott többek között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Védjegy osztályának vezetőjeként, termékeny elméleti munkássága keretében számos alapvető jelentőségű, magyar és idegen nyelvű tudományos munkát publikált. Évtizedes oktatói tevékenységével fáradhatatlanul járult és járul hozzá a szellemi alkotások joga iránt érdeklődő magyar jogászok képzéséhez.
A mű szabályozási anyaggal foglalkozó részét a szerző ismertetése, bibliográfia, rövidítés- és fogalomjegyzék egészíti ki.
Az érdemi ismertetés rendhagyó bevezető részének egyediségét Magyarország földrajzi, környezeti, kulturális, politikai, történelmi és népesség- statisztikai meghatározottságának bemutatása adja. Érdekesség, hogy a szerző a kulturális háttér jellemzése keretében szól arról a tizenkét világhírű Nobel-díjas tudósról, akik magyar származásúak.
A szabályozási anyag ismertetése a szabályozás tárgyához igazodóan a következő: (i) szerzői jog, (ii) szabadalmak, (iii) használati mintaoltalmak, (iv) védjegyek, (v) márkanevek, (vi) formatervezési mintaoltalmak, (vii) növényfajta-oltalom, (viii) mikroelektronikai félvezető termékek, (ix) üzleti titkok és a (x) földrajzi árujelzők. A fejezetek jól strukturáltak, felépítésük azonos logika mentén teljesedik ki.
Az egyes fejezetek elején összefoglalásra került a releváns nemzetközi, európai uniós és nemzeti szintű szabályanyag és érdekes áttekintést olvashatunk az adott terület hazai jogfejlődéséről. A védelem tárgyának meghatározásánál a szerző sorra veszi az egyes területeken a (releváns) szellemi alkotásként való védelem magyar szabályozás szerinti kritériumait, valamint a védelem megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos követelményeket.
A hasznosítás jogi kereteinek leírása minden esetben külön alfejezetben kapott helyet (a licenszia és/ vagy engedményezés jellegzetességeinek bemutatásával). A mű kitér a védelem időbeli, térbeli, illetve érdemi korlátaira is. A fejezetek végén, amennyiben a szabályozás és a kialakult joggyakorlat miatt releváns, a szerző elemzést ad az adott szabályozási terület más területekkel való kapcsolatáról, kiemelve az esetlegesen egymást fedő szabályokat és kérdésköröket.
Az áttekinthetőséget és gyakorlati hasznosítást a rövidítések jegyzéke, illetve a fogalmak indexe segíti. A bibliográfia a tudományos igényű, terjedelmes kutatómunkát demonstrálva pótolhatatlan támaszt nyújt a terület irodalmát részletesebben megismerni vágyók számára.
A mű gazdag ismeretanyagából kiemelve az alábbiakban röviden összefoglalom a szerzői jogi szabályozást bemutató fejezet egyes részeit.
A szerzői jogi szabályozási anyagot tárgyaló fejezet felépítésében követi a fenti II. pontban kifejtetteket. A jogforrások számbavételénél megismerhetjük a területen alkalmazandó főbb nemzetközi normákat, az Európai Uniós joganyagot, illetve a magyar szabályokat is, ideértve a specifikus és háttérnormákat is.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény ("Szjt.") rendszerét követve a szerzőség körében szól a felvett néven vagy név nélkül nyilvánosságra hozott, valamint a közös, együttesen létrehozott, illetve a gyűjteményes művekhez kapcsolódó szabályokról is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
