Skultéti József: Hajléktalanok ellátása Budapesten (Jegyző, 2011/6., 33-34. o.)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 63/A. § n) pontja, továbbá a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. 88. §-a értelmében Budapesten a Fővárosi Önkormányzat kötelezettsége:

• a tartós bentlakásos szociális intézményi szolgáltatások biztosítása és a

• a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása, valamint

• a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezése, fenntartása.

A Fővárosi Önkormányzat tartja fenn az ország legnagyobb intézményrendszerét a szociális ellátás területén: 22 intézménye 45 telephelyén, száznál több lakóépületében, több mint 4000 dolgozó foglalkoztatásával, közel kilencezer fővárosi lakos ellátását biztosítja négy intézménytípusban az idősek - a fogyatékkal élők - a pszichiátriai betegek és a hajléktalan személyek ellátása területein.

Napjainkban a fővárosban élő hajléktalan emberek ellátása Budapest vezetésének és lakosainak olyan terhe, amely a jelenlegi szakmai eszközökkel megfelelően már nem kezelhető és nagyon sokba kerül. A Fővárosi Önkormányzat viseli a hajléktalan/lakástalan emberek számára nyújtott szolgáltatások országos terhének nagyobb felét, becslések szerint közel tízezer hajléktalan személy él Budapest területén. A fővárosi hajléktalan személyek ellátása keretében működteti az ország legnagyobb hajléktalan-ellátó intézményét, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeit (a továbbiakban: BMSZKI), amely 13 telephelyén nyújtja a szolgáltatási formák mindegyikét. A hajléktalanok átmeneti szállása 10 helyszínen, a hajléktalanok éjjeli menedékhelye 3 helyszínen összesen 1774 főnek nyújt elhelyezést (ezen belül 73 férőhelyen biztosít egészségügyi ellátást), míg az anya-gyermek átmeneti szálláson 94 fő elhelyezésére van lehetőség és 5 telephelyen összesen 590 főt befogadó nappali melegedőt, továbbá 3 utcai gondozó szolgálatot működtet. A BMSZKI mindezeken felül 6 telephelyén a téli időszakban 326 időszakos férőhelyet működtet, így mindösszesen 2784 fedélnélküli személynek biztosít ellátást egyidejűleg.

Tárgy év november végéig Budapest hajléktalan-ellátásának felét az ellátás területén tevékenykedő 11 társadalmi, civil és egyházi szervezettel eddig közvetlen szerződéses együttműködésben (az ellátó szervezetek számára többlettámogatást adva) biztosította a Fővárosi Önkormányzat.

A nem-önkormányzati szervezetek által nyújtott szolgáltatások

• az átmeneti szállások férőhelyeinek fele (1055 férőhely),

• az éjjeli menedékhelyek kétharmada (1088 férőhely), továbbá

• üzemeltetnek hajléktalanok otthonát (80 férőhely) és rehabilitációs intézményt (15 férőhely),

• a hajléktalan civilszervezetek által működtetett összes férőhelyek száma: 2374 fő.

Budapesten, az állandóan változó jogszabályi- és bizonytalan finanszírozási környezetben folyamatosan emelkedett az ellátottak száma és az ellátásra fordított - többségében - fővárosi összegek nagysága.

Az ellátásra szorulók egyre növekvő száma, az ellátás iránti differenciált igények, a hajléktalanság kialakulásának és állandósulásának megelőzése érdekében vált szükségessé egy középtávú, a hajléktalanok fővárosi ellátását megjelenítő szakmai koncepció elkészítése.

A 2010. évi önkormányzati választásokat követően Tarlós István főpolgármester irányításával Budapest új vezetése a korábbiakat meghaladó minőségi és szakmai elvárásokat fogalmazott meg a hajléktalanok fővárosi ellátásában.

Tarlós István főpolgármester felkérésére és az általa kijelölt irányok szerint, a dr. Győri Péter és Vecsei Miklós által készített új szakmai program, a "Társadalmi Megbékélés Program" célja - az egyéni és komplex esetkezelés eszközét is felhasználva, a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság biztosítása mellett - a jelenleg tartósan, életvitelszerűen nem az intézményekben, hanem közterületeken/aluljárókban lakó hajléktalan emberek számára adekvát és emberhez méltó lakhatási lehetőségeket teremteni. A Program fokozott hangsúlyt helyez a támogatott lakhatás formáinak (szobabérlők háza, kereskedelmi szálláshelyek, munkásszállás, támogatott albérletek, bónos lakások, kiléptető-lakások, szociális bérlakások stb.) szélesítésére. Budapesten már a korábbiakban is kidolgozásra és bevezetésre kerültek a támogatott lakhatás különböző formái, de a rendszerszemléletű megközelítés, a racionalitás és költséghatékonyság előtérbe helyezése, a komplex szemléletmód és a vezetői elvárások egyértelmű és következetes meghatározása korábban csorbát szenvedett.

Az új városvezetői elvárások jegyében készült megalapozó szakmai elgondolás az "aluljáró helyett emberibb körülmények" program volt, amely a téli ellátás fokozott terhelése mellett került végrehajtásra. A program vállalt feladatait teljesítve több mint 100 fő, tartósan és életvitelszerűen 13 nagy-forgalmú aluljáróban lakó hajléktalan ember számára tudott az egyéni esetkezelés speciális eszközeivel megfelelő lakhatási lehetőségeket biztosítani.

A 2010. december 15. napjáig megvalósított program keretében az ellátásban dolgozó szervezetek és szakemberek bebizonyították, hogy ellátásszervezéssel és megfelelő szakmai koordinációval képesek kezelni/visszaszorítani a hajléktalan személyek közterületi jelenlétét, az ellátórend-

- 33/34 -

szer meglevő elemeinek kívánt irányú változtatásaival és a szükséges feltételek biztosításával kezelhetőek a hajléktalanok társadalmi problémái.

Az új fővárosi hajléktalan-ellátási koncepció kidolgozásának alapjait és az új feltételrendszer kereteit jelenítette meg az "aluljáró helyett emberibb körülmények" program, a 2010/2011. év téli ellátás szakmai sikere, az ellátás feltételeit korábbiakban rögzítő szerződéses együttműködési rendszer felmondása, valamint az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány további fővárosi működtetését érintő közgyűlési döntések meghozatala.

A Fővárosi Közgyűlés 2011. március 23. ülésén - az eddigi ellátási színvonal kritikájaként - a 11 társadalmi, civil és egyházi szervezettel fennálló szerződéses együttműködéseit felmondta és felkérte a főpolgármestert, hogy alakítsa ki a hajléktalanellátó szervezetek eddigieknél hatékonyabb, új városvezetői prioritásokra koncentráló, célirányos, átlátható, nyomonkövethető, ellenőrizhető program koncepciójának és támogatási rendszerének kidolgozására.

Az új ellátási koncepciót megjelenítő együttműködés modelljében meghatározott feladatok valóra váltása érdekében a Fővárosi Önkormányzat - a saját fenntartású BMSZKI működtetése mellett - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel és a Menhely Alapítvánnyal, a fővárosi hajléktalan-ellátás szervezésében nagy gyakorlattal rendelkező hajléktalan-ellátó civil szervezettel kötött közvetlen szerződést.

A fővárosi koncepciót megjelenítő "Társadalmi Megbékélés Program" célkitűzései megvalósításához nélkülözhetetlen a fővárosi ellátórendszer más területeinek aktív részvétele és együttműködése, meghatározott feladat és intézményi-szintű megjelenése és megváltozott szerepvállalása, mint az egészségügy, gyermekvédelem, lakásügy, foglalkoztatás és a rendészeti tevékenység.