Megrendelés
Családi Jog

Fizessen elő a Családi Jogra!

Előfizetés

Dr. Gyurkó Szilvia: A házassági bontóperek lélektana és a gyermekjogok érvényesülése váláskor[1] (CSJ, 2015/2., 9-19. o.)

Bevezető gondolatok

A gyerekek és a jogok is gyakran szóba kerülnek váláskor, ugyanakkor a gyerekjogok már nem annyira. Vagy ha igen, akkor is inkább dühből, kétségbeesésből hivatkoznak rájuk a szülők: hogy miért nem veszi figyelembe a bíróság, a gyámhatóság, az exem, az exem új partnere a gyerek jogait?

Ez azért is nehéz kérdés, mert több nyugat-európai és észak-amerikai állammal ellentétben Magyarországon nincs önálló jogi képviselője - ha úgy tetszik, ügyvédje - a gyereknek, ha a szülei válnak, vagy ha a bíróságnak a gyerek lakóhelyével, kapcsolattartásával összefüggő és az egyéb vitás kérdéseket kell rendeznie. Ez abban az esetben is így van, ha a gyerek eseti gyámot kap. Az ő munkájuk nem "ügyvédi", általában kimerül a feladatuk a gyermek jogainak formális védelmében, és nem elvárás velük szemben, hogy proaktívan küzdjenek a gyerek legfőbb érdekéért.

Pedig a gyerekeknek önálló jogaik vannak, amelyek életkorukból és kiszolgáltatottságukból adódó speciális helyzetük miatt jelentenek számukra védelmet. A szülő nem "söpörheti" félre ezeket a jogokat, nem gondolhatja azt, hogy ha az ő szülői jogai teljesülnek, azzal a gyerekéi is rendben vannak. Elsősorban azért, mert a gyerek jogai általában mindkét szülőjével kapcsolatosak, vagy kifejezetten a tőle távol, különváltan élő szülőjéhez kötődnek. Másodsorban azért, mert a gyerek szükségletei - és ezáltal jogai is - dinamikusan változnak, ezért a szülő többé-kevésbé stabil és statikus helyzete nem képes a válás pillanatában véglegesen megoldani, hogy a gyerek jogai érvényesüljenek. A válás egy folyamat, és a gyerekjogok emiatt eltérnek a különböző szakaszokban. Más jogok élőek és aktívak a válás előtt vagy közben, mint az azt követő "rendezési" időszakban. Harmadrészt pedig nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a gyerek önálló személyiség, ezért, ahogyan egyik felnőtt jogainak érvényesülését sem lehet kipipálni egy másik felnőtt jogainak az érvényesülésekor, ugyanúgy a gyerek jogai is önállóan és egyedien kell, hogy érvényesüljenek.

1. Milyen speciális jogai vannak egy válásban érintett gyereknek?

Először is joga van ahhoz, hogy gyerek maradjon. Gyakran látni, milyen gyorsan "felnőnek", koraéretté válnak a gyerekek, ha a szüleik elváltak. Életkorukat messze meghaladó módon válnak a szüleik érzelmi támaszává, kisebb testvéreik gyámolítójává, a két szülő közötti viták és konfliktusok "elsimítójává", vagy simán csak hírvivővé az apa és az anya közt. A felsorolt szerepek mindegyike nagyon távol áll egy gyerektől és a gyerekkortól úgy általában. Minden felnőttnek elsődleges feladata, hogy azt a gyereket is, akinek elváltak a szülei, elsősorban gyereknek tekintse, és csak másodsorban elvált szülők gyerekének. Ahogyan a szülők is akkor viselkednek felelősen, ha saját magukra és szülőtársukra is úgy tekintenek, mint akik elsősorban szülők, és csak másodsorban "elvált házasok".

A válás egy nagy és komplex, egymásra ható folyamatok sokaságát magában hordozó petricsésze, aminek a megéréséhez idő kell. Van azonban valaki a válási folyamatban, akinek nincs ideje. Akinek minden perc drága, mert számára még minden perc egyszeri és megismételhetetlen. Valaki, aki még úton van, aki folyamatosan változik, fejlődik, és akivel bizonyos életkorokban meg kell történnie bizonyos dolgoknak ahhoz, hogy a személyisége ne sérüljön. Ő a gyerek. A gyerek, akinek saját, egyéni szükségletei vannak - amik nem feltétlenül azonosak a szüleiével. Az ő érdekében bizonyos folyamatokat a lehető leggyorsabban le kell zárni - akkor is, ha más folyamatokkal a szülő még hónapokig, vagy akár évekig - magában vagy akár terápiás helyzetben - "eldolgozgat".

A gyereknek joga van ahhoz, hogy a válás során az ő legfőbb érdekét szem előtt tartva, a lehető legrövidebb idő alatt megnyugtatóan rendeződjön a helyzete. A gyereknek egyértelmű szükséglete és joga van a stabilitásra, a kiszámíthatóságra és nem utolsósorban mindkét szülőjére a gyermekkora teljes idejében. Komoly következményei vannak a gyerekre nézve, ha nincs a szülők között együttműködés, és nincs lehetőség a közös megegyezésre. Ez természetesen sok egyéb szempontból is káros, csak egy a sok közül az idő kérdése.

- 9/10 -

Gyerekjogi oldalról nézve egyértelmű, hogy váláskor a lehető leggyorsabban kellene zajlania az eljárásoknak, azaz valódi soronkívüliséget kellene biztosítani, nemcsak a perekben, de a peren kívüli eseményekben is: a mediációkor vagy a szakértői munkában. Ez azonban a legtöbb esetben nem valósulhat meg, több okból kifolyóan. Jelenleg 73 mediátor van a bíróságokon az egész országban. Ők bírósági titkárok vagy bírók. Ha a gyerekes válások számát nézzük, ez igen alacsony számnak tekinthető. Ezenkívül sok esetben szakértő bevonása a gyakorlatban sokszor hónapokat tesz még hozzá egy ügyhöz.

Pedig az egyik legfontosabb alapelv a gyerekjogokban - amit szinte mantraként szoktunk ismételgetni -, hogy a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. És nem csak abban az értelemben, mint a felnőtteké, hiszen ők is csak egyszer tudnak megélni minden pillanatot. Gyermekkorban azonban számos olyan kitüntetett esemény történik, ami tényleg egyszeri és megismételhetetlen. Egy felnőttnek lehet új munkahelye vagy új párkapcsolata. A gyereknek azonban - főleg az első időszakban - a család az egyetlen "munkahelye", és a szülei az egyetlen "párkapcsolata". Emiatt nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, ezért a mi felelősségünk, hogy ezt az egyszeri és megismételhetetlen gyerekkort a lehető legjobban óvjuk. Mert a gyerekkornak nemcsak a megléte, de a minősége is meghatározó. Az egészséges fejlődés, a személyiség alakulása szenvedhet kárt, ha nem vigyázunk, hiszen tudjuk, milyen könnyen alakítható a gyermek, és mennyire érzékenyen reagál a hatásokra - a jókra és a rosszakra egyaránt. A gyermekkori élményeink szükségszerűen sokkal nagyobb hatást gyakorolnak az életünkre, mint a később szerzett tapasztalatok. Ezért a gyerek-lét és a gyerekkor tiszteletben tartása a két legfontosabb gyerekjogi alapelv.

Azonban ezen kívül még számos olyan szükséglete van a gyermekeknek, amiknek a válás során - és persze más helyzetekben is - érvényesülniük kell.

Remélhetőleg a most következő lista csupán annyiban lesz új az olvasó számára, hogy így, összeszedve, még nem látta ezeket. Nincs semmi újdonság abban, hogy egy gyereknek joga van mindarra, amit ez a lista tartalmaz. Ha kiveszem ezekből a mondatokból a "válás" szót, megkapom azt a listát, amit a mindennapi gyerekneveléskor, az "elég jó szülőség" érdekében nap-nap után gyakorolniuk kellene a szülőknek. A válás azonban egy különösen magas kockázatú helyzet, ami a legártatlanabb nézeteltérésből is könnyen drámát csinál.

A válást a felnőttek kezdeményezik, az ő történetük, ezért rossz esetben elsősorban egymásra figyelnek, meg magukra, és csak ezután a gyerekre. Ezért fontos, hogy a gyerekjogokkal minden válni készülő vagy válófélben lévő szülő tisztában legyen, hogy ismerje ezeket, és értse is, hogy miért fontosak. A gyermekkor "folyamatosan zajlik", ezért a gyerek szükségleteinek teljesülniük kell válás nélkül is, de a válás előtt, közben és utána is.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére