Tóth Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK) szerzett jogi diplomát 2017-ben, majd szakirányú továbbképzéseket végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, így 2023-ban munkavédelmi szakember és 2024-ben specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések terén képzettséget szerzett. A jelölt doktori tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában folytatta dr. Hungler Sára habilitált egyetemi docens témavezetésével. A doktori értekezésének címe: A munkavédelem relevanciája a munkáltató munkavédelmi kártérítési felelősségének megállapítása során, amelynek nyilvános vitája 2025. november 12-én zajlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
A bírálóbizottság elnöke prof. dr. Fekete Balázs, egyetemi tanár (ELTE ÁJK), a bírálóbizottság tagjai dr. Göndör Éva egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) és dr. Rácz-Antal Ildikó egyetemi adjunktus (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) voltak. A bíráló opponensi feladatokat dr. Bankó Zoltán habilitált egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar) és dr. Zaccaria Márton Leó habilitált egyetemi docens (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) látta el.
Az opponensek véleménye alapján a dolgozat témaválasztása aktuális és a téma lehatárolása lehetőséget ad nemcsak a munkavédelmi, hanem a munkáltatói kártérítési felelősség elméleti és gyakorlati problémáinak megoldására is. A kutatás nemcsak a munkavédelem jelentőségét mutatja be a munkajogi kártérítési eljárások során, hanem a Covid-19 pandémia és az energiaválság okozta újabb munkavédelmi és munkajogi felelősségi kérdéseket is, emellett megoldási javaslatokkal is szolgál. A témán kívül a nóvum az empirikus kutatási módszertanban jelenik meg, amely a big data elemzéssel, a munkáltatókkal, munkavédelmi szakemberekkel és munkavállalókkal készült kérdőívek és interjúk formájában valósult meg.
A disszertáció hipotézise szerint a munkavédelmi szabályok megsértése hozzájárul a munkáltatói kártérítési felelősség megállapításához. Ennek vizsgálatára a jelölt az első nagy fejezetben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 166. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésére vonatkozó szabályozás bírói gyakorlatát elemezte. A kutatás során a jogszabályok gyakorlati megvalósulását és az ítéletekben a munkavédelmi szabálysértések relevanciáját vizsgálta. Ezt követően a munkavédelmi hatóság esettanulmányát elemezte, majd a munkáltatók gyakorlatát. Az eredmények azt mutatják, hogy a munkabalesetekkel összefüggésben elindult kártérítési és munkavédelmi hatósági eljárások során gyakran jelentős eltérések figyelhetők meg a munkavédelmi kötelezettségek elvárt teljesítésével kapcsolatban. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által meghatározott munkáltatói kötelezettségek közül a munkavédelmi kockázatértékelés, a munkavédelmi oktatás és a munkáltató ellenőrzési kötelezettsége gyakran kiemelt tényező a bírói határozatokban. A kutatási eredmények alapján a bíróság egyes esetekben a felsoroltak tartalmát a munkavédelmi hatóság által elvárt teljesítéstől és a munkáltató teljesítési képességeitől és lehetőségeitől jelentősen eltérően határozza meg. Jellemző példa a kockázatértékelés és a munkavédelmi oktatási tematika tartalma egy külföldön bekövetkezett munkabaleset esetében vagy a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének elvárása a teljes műszak ideje alatt a telephelyen bekövetkezett munkabalesetek esetében.
A második jelentős fejezetben a munkáltatók működésére és munkavédelmi, munkajogi kötelezettségeire is hatással lévő Covid-19 pandémia és energiaválság hatásait vizsgálta a szerző. A munkáltató ellenőrzési körének határai és a munkáltatói felelősség kérdése felmerül a home office, valamint a távmunka során bekövetkezett munkabalesetek, illetve a koronavírus mint foglalkozási megbetegedés jogalap nélküli megállapítása esetén. Az energiaválság és a klímaválság hatására a jelölt a meleg és a hideg munkahelyek fogalmát, a munkahelyi klímával összefüggő munkavédelmi kötelezettségeket és az azokért való munkáltatói felelősséget vizsgálta.
A jelölt a feltárt problémákra javaslatokat tett a kutatási eredményeit felhasználva, így a munkabalesettel összefüggő bírói és munkavédelmi eljárások során a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésének összehangolásán túl az alábbi javallatokat tette, illetve következtetésekre jutott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
