2008. május 8-án a szervezők nevében dr. Sisák Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Elnöke megnyitotta a konferenciát és köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Darák Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének Elnöke üdvözölte a kollégákat az Egyesület megalakulásának 15. évfordulója alkalmából.
Az Egyesület alapításáról dr. Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság Elnöke, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének tiszteletbeli elnöke emlékezett meg. Hangsúlyozta az Egyesület "kamara" jellegű működésének jelentőségét, amely - azzal, hogy minden közigazgatási bíró tagja - komoly szakmai tapasztalatcserére adott és ad lehetőséget. Kiemelte: európai szinten is jelentős figyelmet érdemelt ki - a számos hazánkból érkező felszólalásnak és tervezetnek köszönhetően - a magyar közigazgatási bíráskodás, amely megtalálta a maga szerepét szervezetileg különálló közigazgatási bíróság hiányában is. Ezen szervezeti keretek között napjainkban már nem a korábban előforduló 2-3 éves pertartamról folynak viták, mint 2002-ben, hanem a 3 hónapos elintézési határidőkről.
"Az alkotmány- és a közigazgatási bíráskodás érintkezési pontjai" címmel tartott előadásában dr. Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága helyettes elnöke három olyan alkotmánybírósági hatáskörről beszélt, amelyek gyakorlásával quasi közigazgatási bíróként járnak el az Alkotmánybíróság tagjai. E ténybíráskodást megvalósító hatáskörök: az önkormányzati rendeletek alkotmányossági vizsgálata, a közigazgatási hivatal vezetője által kezdeményezhető törvényességi ellenőrzéshez kapcsolódó hatáskör (Ötv. 99. §) és az önkormányzati alapjogok védelme. Véleménye szerint ezen széles alkotmánybírósági hatáskörökben feloldódik a konkrét jogsérelem orvoslásának lehetősége, emellett az eljárásból hiányzik a szóbeliség, a kontradiktórius jelleg, ezért ezeket a jogköröket célszerűbb lenne közigazgatási bírósági mederbe terelni az eljárás kezdeményezési jog szűkítésével (érdekeltséghez kötésével) együtt.
Dr. Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott kollégiumvezetője a közigazgatási bíráskodás elmúlt 20 évét mutatta be visszatekintésében. Annak fejlődési állomásait vázolta a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1988-ban való megalakításától kezdve az Egyesület megalapításán, a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytár szakfolyóirat, a Deák Ferenc Jogakadémia (Továbbképző Intézet) elindításán át napjainkig. Legnagyobb eredménynek azt nevezte, hogy a közigazgatás lelkiismeretének tekinthető a közigazgatási bíráskodás, amelynek köszönhető a közigazgatási jog dogmatikájának kialakulása is.
A közigazgatási bírói kar összetartó erejének, a jogalkalmazói kérdések rendszeres megvitatásának fontossága hangsúlyozásával célkitűzésként emelte ki a szervezeti rendelkezésekben is kifejezésre jutó különállást, függetlenséget ("közigazgatási törvényszék") és az önálló perjogi kódex megalkotását.
Bauer Jánosné dr., a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke arra vonatkozóan sorolt múltbeli példákat, hogy milyen nehézségek elé állította a jogalkotás a közigazgatási bírákat. Ezek közül elsőként az 1999-ben bekövetkezett - átmeneti időszak nélküli - hatáskör-módosítást és a Legfelsőbb Bíróságon ezzel járó rendkívüli fellebbezési ügyérkezést emelte ki, amelyet csak a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma működésének megkezdése enyhített 2003. július 1-jével. Legutóbb pedig a 2006. évi kormányzati szervezet-átalakítási - felkészülési idő nélkül hatályba léptetett - jogszabályok okoztak komoly jogalkalmazói problémát. Kiemelte az Egyesület szerepét az eljárási szabályok hiányosságai okozta jogalkalmazói kérdések megvitatásának elősegítése és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok illetékességét érintő egyenetlenséget kiigazítását eredményező Pp.-módosítás kidolgozása terén.
Dr. Darák Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének Elnöke megköszönte Bauer Jánosné dr. kollégiumvezetői tevékenysége során az Egyesület munkájához nyújtott támogatást. Visszatekintésében az elmúlt évek kiemelkedő ítéleteinek indokolására, a közigazgatási bírák előtti ügyek széles körére és sokszínűségére, számos szakterületet érintő jellegére helyezte a hangsúlyt. A közigazgatási bíráskodás fejlődési állomásait a múltban megfogalmazott célkitűzések felelevenítésével mutatta be.
"A közigazgatási bíráskodás jelene és aktuális kérdései" címmel dr. Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője tartott előadást. Kiemelte a bíróságok ügyérkezése közötti szignifikáns eltérést: 2007-ben a megközelítőleg 12 680 peres ügyből 5280 ügy érkezett a 25 bíróval rendelkező Fővárosi Bíróságra, 7400 ügy került az 57 megyei bírósági bíró elé. A 10 fő közigazgatási bírói létszámmal rendelkező Fővárosi Ítélőtáblához 570 ügy, a Legfelsőbb Bíróság 15 tagú Közigazgatási Kollégiumához 1356 ügy érkezett.
Hangsúlyozta, hogy a jogalkotó csak a perek gyorsítását veszi figyelembe, - felszámolva ezzel a társasbíráskodást, a szakmai műhelyekben való munkát - holott a perek befejezési idejével - talán a Fővárosi Bíróság kivételével - nincs gond. Megvalósítandó célként az esetlegesen regionálisan működő közigazgatási bírói tapasztalatcsere és az elektronikus jogi fórum beindítását emelte ki.
A konferencia második napján, 2008. május 9-én az előadások sorát dr. Nyitrai Péter, a Miskolci Egyetem Közigazgatási Tanszék tanszékvezető egyetemi docense nyitotta meg. A kiszámítható közigazgatási ítélkezés szükségességre helyezve a hangsúlyt kifejtette, hogy ennek hármas biztosítékából - úgymint az ellátandó hatáskör, a szervezet és a személyi állomány stabilitása - az utóbbi a legfontosabb. Figyelemmel arra is, hogy a jogszabályok pl. a jegyzőre jelenleg 2700 hatáskört telepítenek, ezek meghatározó része a széles szakértelmet igénylő közigazgatási hatáskör. Így a jegyzői döntések felülvizsgálatához is elengedhetetlen a fenti garanciákkal bíró közigazgatási bíráskodás.
"A közigazgatási bíráskodás közel két évtizedes fejlődése és újszerű kihívásai" címmel dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet, a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője tartott előadást. Az évek óta megfigyelhető trendet vázolva megjegyezte, hogy a rutin ügyek elfogytak, a jogviták összetétele megváltozott és elnehezült, ami a Fővárosi Bíróságon nagyobb szakosodást igényel, ugyanakkor vannak vegyes referádák, azzal, hogy mindkét modellnek megvan a maga előnye és a hátránya is. Az évi átlag 6000 ügy érkezése mellett kihívást jelentenek az újabb ügytípusok, a közösségi jog napi jogalkalmazói szintre kerülése, valamint annak kezelése, hogy a közösségi jogi alapú, piacszabályozó hatóságok döntéseinek felülvizsgálata az eddigi eljárási keretek határait feszíti. Az utóbbiakkal felmerülő problémákat sorolva kiemelte, hogy a piac összes szereplője érdekelt, megoldatlan kérdéseket vet fel az üzleti titok kérdése, a megfelelő hazai szakértők hiánya stb. Álláspontja szerint van igény és bizalom is a közigazgatási bíráskodás iránt. Legutóbb ez volt tapasztalható az ügyvédi kamarai fegyelmi határozatai felülvizsgálata kapcsán a Magyar Ügyvédi Kamarával folytatott szakmai konzultáción is.
Ezt követően a tanácskozás szünetében dr. Darák Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének Elnöke az Egyesület éves közgyűlésén beszámolt az Egyesület múlt évi működéséről, gazdálkodásáról. A kiterjedt szakmai, tudományos munka koordinálására Tudományos Bizottság létrehozását javasolta, az elnöki tisztségre dr. Petrik Ferencet, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott kollégiumvezetőjét, a bizottság tagjaiként dr. Kalas Tibort, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Polgári-Közigazgatási Kollégiumának vezetőjét és dr. Beznicza Árpádot, a Zala Megyei Bíróság kollégiumvezető-helyettesét felkérve. A jelöltek a jelölést elfogadták, és az Egyesület közgyűlése a jelölteket kézfelemeléssel történt szavazással - 3 tartózkodás mellett - megszavazta.
A közgyűlés ülésének bezárását, és a HVG-ORAC kiadó újdonságainak bemutatását követően dr. Kalas Tibor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Polgári-Közigazgatási Kollégiumának vezetője tartott előadást "A közigazgatási perben részt vevő felek" címmel. Elemzése szerint megfigyelhető, hogy a felperes pozíciójában az eljáró fél általában arra törekszik, hogy a megelőző - többnyire - hatósági eljárásban tapasztalni vélt súlyponti eltolódásokat a perben helyreállítsa. Ez abból a sajátosságból is adódik, hogy a felperes az eljárást összességében, és nemcsak az eljárási jogszabálysértések oldaláról ítéli meg. A perjogi szabályok jellemzőjeként emelte ki, hogy a felperesként való fellépést egyrészt egyes rendelkezések túlzottan megnehezítenek, így nem az igazi érintett szerepel a perben (pl. nem az orvos a felperes a rendkívüli haláleseteknél) vagy másrészt túlzottan széles a perlési lehetőség (lásd környezetvédelmi társadalmi szervezetek). Az alperesi pozíció oldaláról problémát jelent a testületi döntések kezelése, előfordult, hogy a testületi forma mögé bújva a bíróság ítéletét nem hajtják végre, amellyel szemben a jogalkalmazás eszköztelen.
Dr. Heinemann Csilla, a Baranya Megyei Bíróság bírája "A közigazgatási eljárás sajátosságai adóügyekben" című előadásában az elmúlt évek kihívással járó ügytípusaira utalt (befektetési adóügyek, helyi iparűzési adóval kapcsolatos kérdések), majd a vagyonbecslési eljárások növekvő számáról és az ehhez fűződő jogalkalmazási nehézségekről beszélt. A bizonyítási kötelezettség körében sajátosságként kiemelte az adóvizsgálat megkezdését követően adózónak küldött kérdőív kiadásokra vonatkozó részletes voltát, bonyolultságát; az ezzel kapcsolatos adózói "teljességi nyilatkozat" mikénti perbeli értékelésének lehetőségét.
Dr. Beznicza Árpád, a Zala Megyei Bíróság kollégiumvezető-helyettese a közigazgatási bíráskodás jövője kapcsán tartott előadását két alapprobléma felvetésével kezdte: az alapjaiban 20 évvel korábban megalkotott perjogi szabályok kereteit feszíti a jelenlegi közigazgatási bíráskodás, ugyanakkor a bírói szerep felfogása nem változott sem a közéletben, sem a bírói karon belül. A felek által preferált bírói egyezségnek nincsenek meg az alapjai, ahogy az egyszerűsített keresetnek sem. Jogalkalmazói nehézségként emelte ki, hogy a Legfelsőbb Bíróságot a felülvizsgálati eljárás széles körű lehetősége miatt másodfokként tekintik. Sok feladat hárul az eljáró bíróra a perelőkészítéssel és egyéb adminisztratív tevékenységgel (anonimizálás).
A tanácskozás azzal zárult, hogy a közigazgatási bírák szakmai kérdéseik megtárgyalását 2008 őszén Budapesten, majd 2009. évben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság által szervezett konferencián folytatják.
Budapest, 2008. május 19. ■
Lábjegyzetek:
[1] Ságiné dr. Márkus Anett a Fővárosi Bíróság titkára
Visszaugrás
