Az Alaptörvény kilencedik módosítása a közelmúltban lezajlott[1], azonban az annak hatására lezajlott további jogalkotási folyamatok csupán nemrégiben fejeződtek be és az abból eredő jogszabályi rendelkezések napjainkban léptek, illetve lépnek hatályba. Az Alaptörvény módosítása számtalan vitát generált a társadalomban, továbbá ugyanez igaz az ún. pedofil törvényre és az azzal kapcsolatosan kialakuló joggyakorlatra.
Tanulmányomban elsőként Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítását vizsgálom meg. Ismertetem a módosításhoz vezető utat, a módosítást és az azt követő társadalmi és politikai kérdéseket. Ezt követően bemutatom a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX törvény módosítását, gyakorlatát és a módosítás kapcsán kialakult vitát.
A tanulmányom négy fő részre tagozódik. Az első, bevezető rész, tartalmazza a témaválasztásom indokolását, továbbá bemutatja a dolgozatot és annak témáját. A második részben ismertetem a korábbi Alaptörvény módosításokat és a kilencedik Alaptörvény módosítást. A tanulmány harmadik részére a kilencedik módosításból következő jogszabályváltozásokat mutatja be, továbbá röviden ismerteti a jogszabályváltozások társadalmi hatásaként létrejött két legfőbb civil megmozdulást; a negyedik rész pedig a tanulmány záró része.
Természetesen a tanulmány megírása során nem törekedtem a teljesség igényére. Egyrészt azért, mert tanulmányomban elsősorban a kilencedik Alaptörvény módosítás család és gyermekvédelemmel kapcsolatos módosításait és azok hatását vizsgálom. A módosítás további tartalmi elemei is említésre kerülnek az előzmények ismertetése során, azonban alaposabb vizsgálat tárgyát nem képezik. Tekintettel arra továbbá, hogy a módosítás és az azt követően módosult család és gyermekvédelmi intézkedések nemrég léptek, illetve részben csak a jövőben lépnek hatályba, egyes részletszabályozások esetében még nem alakult ki az alkalmazás gyakorlata, így azok ismertetésére csak részlegesen kerülhet sor.
- 135/136 -
Az Országgyűlés 2011. április 18. napján fogadta el Magyarország Alaptörvényét (továbbiakban: Alaptörvény), melyet az akkori köztársasági elnök, Schmitt Pál 2011. április 25. napján írt alá[2]. Az Alaptörvény ezt követően, 2012. január 1. napján lépett hatályba.
Hatályba lépést követően az Alaptörvény számos alkalommal, kilenc év alatt összesen kilencszer módosult.
Az első módosításra 2012. június 18. napján, félévvel a hatályba lépését követően került sor. A módosítással a köztársasági elnök javadalmazása kiterjesztésre került a volt köztársasági elnökökre is, továbbá az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részévé váltak[3].
Az Alaptörvény második módosítását 2012. november 9. napján fogadta el az Országgyűlés, azonban annak hatályba lépésére nem került sor. A második Alaptörvény módosítás az átmeneti rendelkezéseket módosította volna, azonban a módosítás "egyértelműen nem átmeneti rendelkezést iktatott az Ár.-ba[4]", ezért azt a II/02559/2021 ügyszámú AB határozat utólagos normakontroll eljárás keretében megsemmisítette.
Még a hatálybalépésének évében 2012. december 21. napján került sor a Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítására. A módosítás sarkalatos törvénnyé nyilvánította a földtörvényt és a természeti erőforrásokkal kapcsolatosan tett megállapításokat[5].
Az negyedik Alaptörvény módosításra 2013. március 25. napján került sor. Ez volt az első nagyobb mértékű módosítás. A módosítás során történtek formai változtatások, a "Záró rendelkezések" rész címe "Záró és vegyes rendelkezések" címre módosult, továbbá az Alaptörvény számos cikke került módosításra. A módosítás többet közt a közszolgálati médiában történő hirdetésre korlátozta a politikai hirdetések megjelentetését, lehetővé tette, hogy a kormányzat különadót vethessen ki az állampolgárokra európai uniós törvény megsértése kapcsán kiszabott bírság kifizetésére, lehetővé tette, hogy az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke egyik bíróságról a másikra irányítson át ügyeket és beemelte az Alkotmánybíróság által korábban az átmeneti rendelkezések közül megsemmisített részeket. Ez a módosítás érintette elsőként az Alaptörvény család és gyermekvédelemmel kapcsolatos L) cikkét. Az Alaptörvény eredeti szövege szerint "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját.[6]". Az L) cikk (1) bekezdése a negyedik Alaptörvény módosítással a következőre módosult: "(1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony." A módosítással ez-
- 136/137 -
zel rögzítésre került a házasság mellett a szülő-gyermek viszony fontossága és szükségessé a nemzet fenntartásához.
A 2013. szeptember 26. napi ötödik módosítás számos cikkben módosította az Alaptörvényt. Többek közt módosításra kerültek a VII. cikk vallási közösségekkel kapcsolatos rendelkezései, ismételten módosításra került a kampányidőszakban történő reklámhirdetésekkel kapcsolatos rendelkezés, Alaptörvényi szintre emelték az OBH felügyeleti szervét, az Országos Bírói Tanácsot és módosultak a 41. cikk Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos rendelkezései[7].
A hatodik módosítás 2016. június 14. napján kiegészítette az Alaptörvényt a "Terrorveszélyhelyzet" kategóriájával és az azzal kapcsolatos rendelkezések-kel[8].
A 2018. június 18. napján aláírt hetedik módosítás kiegészítette a Nemzeti Hitvallást, továbbá az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat és megtiltotta az életvitelszerű közterületen tartózkodást[9].
Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosítására 2019. december 12. napján került sor. A nyolcadik módosítás visszavonta a hetedik módosítás bizonyos pontjait és módosította a bíróságokkal kapcsolatos rendelkezéseket[10].
Az Alaptörvény kilencedik módosítására irányuló T/13647. számú törvényjavaslatot 2020. november 10-én nyújtotta be a kormány képviseletében
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter[11]. A javaslatot az Országgyűlés 2020. december 15. napján szavazta meg, majd a Köztársasági elnök általi aláírásra 2021. december 21-én került sor. Ezt követően a Magyar Közlönyben (a továbbiakban: Közlöny) 2021. december 22. napján került kihirdetésre Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása (2021. december 22.).
A módosítás többek közt meghatározta a közpénz fogalmát, módosította a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat és a Magyar Honvédségre vonatkozó alaptörvényi szabályokat, továbbá rögzítette a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogot és az anyát nőként, az apát pedig férfiként definiálta[12].
A módosítással így már második alkalommal kerültek kiegészítésre az Alaptörvény család és gyermekvédelmi rendelkezései. A negyedik módosítás során már korábban már kiegészített L) cikk (1) bekezdése az alábbira módosult: "(1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.[13]" Ezzel a módosítással alaptörvényi szinten került rögzítése a családi kapcsolatok körében az anya és az apa neme. A Közlönyben 2020. december 28-án megjelent a Végső előterjesztői indokolás Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításához. Az indokolás szerint a modern gondolatok megkérdőjelezik a két (férfi és nő) nem szerinti teremtettséget, ezzel veszélyez-
- 137/138 -
tetve a jövő generációinak érdekeit és jogait[14]. Az indokolás szerint fentiekkel összefüggésben "szükséges a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni azt a születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi.[15]"
Az Általános indokolásban található okfejtés alapján módosult továbbá a XVI. cikk (1) bekezdése. A XVI. cikk (1) bekezdés eredeti szövege, mely szerint "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz[16]", az alábbi mondattal egészült ki "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.[17]" Az Alaptörvény XVI. cikk szerinti rendelkezései korábban is garantálták a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének jogát és annak biztosítását. A rendelkezés kiegészítésével azonban az állam feladatává vált védeni és garantálni a születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jogot, mellyel biztosítja a születési nem szerinti megfelelő testi és lelki fejlődést, továbbá biztosítania szükséges a Magyarország keresztény kultúrán alapuló, alkotmányos értékrend szerinti nevelést is.
Az Alaptörvény módosulása és a kiegészült család és gyermekvédelmi rendelkezések alapot adtak a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok módosítására, szigorítására.
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter által, az Alaptörvény kilencedik módosítására irányuló törvényjavaslattal egyidejűleg, 2020. november 10. napján benyújtásra került az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló T/13648. számú törvényjavaslat[18].
A módosítások már javaslatként is komoly társadalmi vitát szítottak, ugyanis több civil jogvédő szervezet álláspontja szerint az örökbefogadással kapcsolatos új rendelkezésekkel a kormány ellehetetleníti az örökbe fogadni szándékozó egyedülálló vagy élettársi kapcsolatban élő örökbefogadókat, továbbá az azonos nemű örökbefogadók. Véleményük szerint fenti rendelkezések következményeképpen az örökbefogadó szülők számának komoly csökkenése várható és ezzel a kormány a gyermekeket fosztaná meg annak lehetőségétől, hogy családban nőhessenek fel[19].
A törvénymódosítást a civil szervezetek tiltakozása ellenére az Országgyűlés 2021. december 15. napján elfogadta.
- 138/139 -
Még az elfogadásának napján, 2021. december 15-én T/14343. ügyszámon Hohn Krisztina országgyűlési képviselő törvényjavaslatot nyújtott be "Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvény egyes rendelkezéseinek a nemi identitáson és a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció megelőzése érdekében szükséges hatályba nem léptetéséről" címmel[20]. A javaslat célja az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény Gyvt.-t módosító szakaszainak hatályba lépést meggátolni. A Gyvt. örökbefogadással kapcsolatos rendelkezéseinek hatályba nem léptetésére irányuló javaslatot a képviselő azzal indokolta, hogy a szülői szerepre való alkalmasság nem függ a szexuális orientációtól vagy a nemi identitástól[21]. A törvényjavaslatot az Országgyűlés nem tárgyalta.
Az Országgyűlés döntését követően a Köztársasági elnök december 21. napján aláírta a törvény, majd az december 22. napján kihirdetésre került a Közlönyben[22].
Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény több, mint húsz törvényre vonatkozóan tartalmazott módosítást, beleértve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítását is.
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény korábbi szabályozásai, az alábbi, örökbefogadással kapcsolatos rendelkezésekkel változott.
A törvény 62/A. § a) pontja rögzítette, hogy "a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbe fogadó házaspárt, törvényben meghatározott esetben egyedül örökbe fogadó szülőt[23]" szükséges kiválasztani. A jogalkotó ezzel kimondta, hogy az örökbefogadás alkalmával örökbefogadó szülőként a házastársakat részesíti előnyben. A törvényjavaslat indokolása szerint a házastársak általi örökbefogadás "a gyermekek számára legmegfelelőbb, legnagyobb jogi és érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodási forma[24]". A javaslat indokolásként továbbá hivatkozik azon társadalomkutatási statisztikai adatokra is, miszerint a házasság jóval stabilabb együttélési forma, mint az élettársi kapcsol, ezáltal az örökbefogadott gyermekek kiszámíthatóbb és tartósabb viszonyok között tudnak nevelkedni.
A módosítás 101. §-a a Gyvt. 101.§ (6) bekezdését módosította és ezzel rögzítette, hogy "a családpolitikáért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő esetben hozzájárulhat az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának gyámhatósági megállapításához.". A hozzájárulás kapcsán rögzítésre került továbbá, hogy annak megadásánál különös figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra, azaz a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogának védelmére, illetve a gyermek születési nemének megfelelő önazonosság védelmére és az alkotmányos értékek és a keresztény kultúra szerinti nevelésre. Az egyedülálló örökbefogadók esetében a módosítás 102.§-a leszögezte, hogy azon örök-
- 139/140 -
be fogadni szándékozó, egyedülálló személyek esetében, akik a törvény hatályba lépésekor már rendelkeznek érvényes alkalmassági határozattal, a miniszteri hozzájárulás nem szükséges[25].
A Gyvt. módosított rendelkezései 2021. március 1-én léptek hatályba, ezért a módosítás hosszútávú hatásai napjainkban még nem vizsgálhatók.
2021. május 25-én Kocsis Máté és Dr. Selmeczi Gabriella, a Fidesz országgyűlési képviselői által benyújtásra került T/16365 ügyszámon a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról című törvényjavaslat[26]. A javaslat számos, gyermekvédelmi rendelkezést tartalmazó törvény kapcsán tartalmazott módosító javaslatot. A módosítás benyújtásának indokaként a javaslat hivatkozott többek között az Alaptörvény kilencedik módosítására is, mely a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jog garantálásával és a hazánk alkotmányos önazonossága és a keresztény kultúrán alapuló nevelés biztosításával feladatot szabott az államnak[27]. Az Alaptörvény módosításával az állam feladatot kapott arra, hogy megteremtse a megfelelő jogszabályi környezetet a fenti jogok érvényesüléséhez.
A törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés 2021. június 15-én megszavazta. A törvény ezt követően 2021. június 23. napján került kihirdetésre a Közlönyben[28].
A törvénymódosítási javaslat kapcsán a Demokratikus Koalíció több módosító javaslattal is élt, melyek nem kerültek megszavazásra, ezért T/16591 ügyszámon 2021. június 16. napján, még a pedofil tv. elfogadása előtt Dr. Vadai Ágnes és Arató Gergely országgyűlési képviselők benyújtották a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvény hatálybalépés előtti módosításáról szóló törvényjavaslatot[29]. A törvényjavaslat célja és indoka az egyházon belüli pedofília feltárása és a szexuális visszaélések eseteinek kivizsgálása, szigorúbb büntetése és a jövőre nézve azok meggátolása[30]. A törvénymódosítás tárgyalássorozatba-vételét az Igazságügyi bizottság elutasította, ezért azt az Országgyűlés nem tárgyalta.
A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Pedofil törvény) rendelkezései a kihirdetést követő 15. napon léptek hatályba[31]. Ez alól kivételt képez a törvény 4. alcíme, melynek rendelkezései 2022. február 1-jén lépnek hatályban.
A pedofil törvény elfogadása 11 gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabály módosított.
A törvény 1.§-a kiegészíttette a Gyvt. célját és alapelveit a gyermekek születési nemének megfelelő önazonosság-
- 140/141 -
hoz való jog védelmével. Ennek érdekében a módosítással továbbá tiltásra kerül "tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg[32]" Ezzel a jogalkotó rögzítette a gyermekvédelmi rendszerben is az állam számára a kilencedik Alaptörvény módosítással előírt intézményvédelmi kötelezettséget[33].
A pedofil tv. 2§-a az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) kiegészítéséről és módosításáról rendelkezett. A pedofil tv. módosította és kiegészíttette a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztallal (a továbbiakban: Kerekasztal) kapcsolatos rendelkezések, melynek alapvető feladata az Ekertv. 4/A.§ (1) bekezdésének figyelemmel kísérése és támogatása. Az Ekertv. 4/A. § (1) szabályozása szerint azon médiatartalmak, amelyek meghatározó elem az erőszak vagy a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása és ezáltal súlyosan károsíthatják a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, csak meghatározott aloldalon, figyelmeztetést és megkülönböztető jelzést tartalmazva jeleníthetők meg[34]. A pedofil tv. módosításai célja a Kerekasztal aktívabb és eredményesebb működése[35], ezért a módosítás szerint a Kerekasztal évente legalább négy alkalommal ülésezik. A törvénymódosítással továbbá bevezetésre került a Kerekasztalnál történő egyedi bejelentés lehetősége, melyeket a kerekasztal megvizsgál és a vizsgálat eredményeképpen ajánlásokat, állásfoglalásokat fogalmazhat meg. Amennyiben a szolgáltató ezen ajánlásokat figyelmen kívül hagyja, a Kerekasztal felhívással élhet a szolgálató felé, felhívhatja a jogsértő tartalom eltávolítására, az éves beszámolójában a szolgáltató nevét nyilvánosságra is hozhatja, továbbá a Kerekasztal honlapján a veszélyeztető tartalmakról nyilvántartást vezet. Amennyiben arra okot adó tényt vagy körülményt állapít meg, az szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja.[36]
A pedofil tv. 3.§-a gazdasági reklámtevékenysége alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt egészítette ki egy további bekezdéssel, mely tiltja a szexualitás öncélú ábrázolását, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást a reklámokban[37].
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) a pedofil tv. 4.§-ával került módosításra. A törvény módosításával létrehozásra kerül a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartása[38]. A Bnytv. 67.§ (1) bekezdésében szabályozásra kerülnek továbbá a nyilván-
- 141/142 -
tartásból történő adattovábbítás esetei, a 75/B. § pedig a nyilvántartott személyekre vonatkozó adatok megismerhetőségét szabályozza. A Bnytv. 75/B. § szabályozza a nyilvántartott személyek körét, az adatok megismerhetőségének módját és célját. Az adatok kizárólag a gyermekek védelmének biztosítása érdekében ismerhetők meg. Az adatok lekérése abban az esetben történhet, ha az adatigénylés kezdeményezője olyan nagykorú személy, aki gyermek hozzátartozója vagy gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását látja el. A nyilvántartás azon személyek adatait tartalmazza, akik gyermekek sérelmére vagy kihasználásával követtek el nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményeket és a bűncselekmény betöltésekor már betöltötték a tizennyolcadik életévüket. Az adatigénylő felületen megismerhető adatokról másolat nem készíthető, továbbá annak nyilvánosságra hozatalát is tiltja a törvény, melynek megvalósulását a Bnytv. 75/C.§ garantálja a megfelelő biztonsági intézkedések bevezetésével. A Bnytv.-vel kapcsolatos módosítások 2022. február 22. napján lépnek hatályba.
A pedofil tv. 9.§-a a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt (a továbbiakban: Mttv.) módosította. Az Mttv. módosítása a lineáris médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatók által közzétett műsor kapcsán eszközöl a műsorok besorolására vonatkozó változtatásokat. A módosítás jogtechnikai, mely a kilencedik Alaptörvény módosítás által bevezetett új állami kötelezettségek biztosítása érdekében vált szükségessé[39]. A módosítás következtében a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére negatív hatást gyakorló műsorszámot, különösen akkor, ha a kedvezőtlen hatást kiváltó műsorszámban megjelenik erőszak, a születési nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásának a népszerűsítése, illetve, ha szexualitást közvetlen, naturálisan vagy öncélúan ábrázol a tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok közé kell sorolni[40]. A Mttv. 32.§ (4a) bekezdés módosítása szerint továbbá a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló műsorszámok nem tekinthetők közérdekű vagy társadalmi célú közleménynek vagy reklámnak, különösen akkor, ha a műsor meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia vagy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, továbbá annak megváltoztatása vagy a homoszexualitás népszerűsítése. Az Mttv. 168/A. § (1) bekezdésének módosítása a Médiatanács éves felügyeli tervének elkészítése kapcsán vezetett be módosítást, mely szerint az éves felügyeleti terv elkészítésekor a Médiatanácsnak különös figyelmet kell fordítania a gyermekek és kiskorúak védelmére.
A pedofil tv. a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvényt (a továbbiakban: Csvt.) is módosította. A módosítással a Csvt.-ben is hangsúlyosan rögzítésre került a szülők neme, azaz az, hogy az anya nő, az apa férfi. A módosítás bevezeti továbbá a Csvt. 1.§ (2) bekezdésébe az Alaptörvény kilencedik módosításával előírt azon állami kötelességet, mely szerint az állam védi
- 142/143 -
a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát, melynek része a születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jog. A Csvt. kiegészült továbbá az 5/A.§-szal mely tiltja a tizennyolc éven aluliak számára a pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmakat, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való éltérést és a homoszexualitást népszerűsítő tartalmakat[41].
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénybe (a továbbiakban: Nktv.) a pedofil tv. jogtechnikai módosításokat[42] eszközölt és kiegészítette az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal. Az Nktv. 9. §-a egy új bekezdéssel egészült ki, mely szerint a tanulók részére tartott szexuális felvilágosítással kapcsolatos foglalkozások - tekintettel az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésére - nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatás vagy a homoszexualitás népszerűsítésére[43]. A módosítás szerint továbbá tárgyi foglalkozás megtartását az intézmény pedagógusa, iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakembere, az intézménnyel megállapodást kötött állami szerv, továbbá olyan más szerv vagy személy tarthat, akit/amit a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vett[44]. Az Nktv. kiegészült továbbá a foglalkoztatások tartására jogosult személyek vagy szervek nyilvántartásával kapcsolatos szabályozással, melyben a nyilvántartás adatait közérdekből nyilvános adatoknak minősíti és meghatározza, hogy a nyilvántartás mely adatokat tartalmazza. A nyilvántartást vezető szervet az oktatásért felelős miniszter rendeletben jelöli ki, mely rendelet tartalmazza továbbá a nyilvántartással és a közzététellel kapcsolatos részletszabályokat. Az Nktv. 9/A.§ (8) bekezdése szerint amennyiben az Nktv. szabályozását megsértve, a nevelési-oktatási intézményben nem a nyilvántartásban szereplő szerv vagy szervezet tart a tárgyi témakörben foglalkozást, az intézményvezetővel és a foglalkozást tartó szervvel vagy személlyel szemben szabálysértési eljárás indul.
A pedofil tv. hatályba lépésével szigorodtak a foglalkoztatás feltételi[45] is a kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben. A pedofil tv. 12.§-a a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosította és egészítette ki. A kiskorú sérelmére szexuális bűncselekményt elkövetők korábban sem létesíthettek munkaviszonyt tizennyolc éven aluli nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatónál. A módosítás következtében azonban ezen területek kiegészültek a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére sportolással, szórakozással és szabadidővel összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltatókkal[46]. A módosítás tartalmazza továbbá a fenti munkakörök esetében a feltételeknek való megfelelés igazolásának módját és az igazolás elmaradásának következményeit.
A pedofil tv. 9. alcímének 13. §-a a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szabs.tv.) módosítja. A módosítással a Szabs.tv.
- 143/144 -
kiegészült. A kiegészítés szerint szabálysértést követ el, aki a foglalkozás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt az eltiltás hatálya alá tartozó foglalkozást végez és közben más tévedésbe ejt vagy tart. Szabálysértést követ el továbbá az, aki köznevelési intézményben tartható foglalkozásokra vonatkozó szabályokat megszegi[47].
A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) is jelentősen szigorodott a pedofil tv. hatályba lépésével. A módosítással a kiskorúak sérelmére elkövetett, ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő szexuális bűncselekmények esetében az elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a huszonegyedik életévét nem töltötte be[48]. A módosítással a Btk. 38.§ (5) bekezdése a hozzátartozó áldozatok védelme érdekében és a további lehetséges áldozatok elkerülése érdekében korlátozza a feltételes szabadságra bocsájtás feltételeit. A módosítás továbbá az 52.§ (3) bekezdésének módosításával véglegesen eltiltja tizennyolc éven aluli sérelmére nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét azon foglalkozásoktól, amelynek keretében az elkövető tizennyolc éven aluli személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi vagy tizennyolc éven alulival hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. A 69. § (2) bekezdés módosításával a pártfogó felügyelet elrendelésének kötelező esetköre kiegészült a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt személyek próbaidőjével. Tekintettel arra, hogy a fiatalok személyisége könnyebben megváltoztatható, javítható[49], a törvénymódosítás a fiatalkorúakkal szemben méltánylást enged, így esetükben a foglalkozás gyakorlásától való eltiltás különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A pedofil tv. 19. §-a szigorítja továbbá a szexuális erőszak legsúlyosabb elkövetési formáinak büntetési tételeit és a meghatározott esetekben hosszabb szabadságvesztést helyez kilátásba. A módosítás 20. §-a megváltoztatta a gyermekpornográfia tényállását. Az ilyen felvétel készítése súlyosabb szankciókat kapott és a korábbiaktól eltérően a legsúlyosabban büntetendő bűncselekmények közé került. Súlyosbodik a büntetési tétele pornográf felvételen vagy ilyen műsorban történő szereplésre való felhívásnak is, ezzel szigorúbban fellépve a gyermekek és kiskorúak megkörnyékezése ellen. A korábbiakhoz képest megemelésre kerültek a gyermekpornográfia elkövetésének büntetési tételei, kibővítésre került az elkövetési magatartások köre és a bűncselekménynek új minősített esetei kerültek meghatározásra. A módosítás során definiálásra került a pornográf felvétel fogalma is mely szerint "pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is".[50]A definíció szerint tehát nem csak a valós személyekről készített kép vagy videó-
- 144/145 -
felvétel tartozik a pornográf felvételek körébe, hanem annak tekinthető minden ábrázolás, beleértve a nem létező személyek ábrázolását, azaz pl. a számítógépes animációval, szerkesztőprogramokkal készített felvételeket is abban az esetben, ha azok megtévesztésig hasonlítanak a valóságra és úgy tűnhet, hogy azokon valós személyes szerepelnek. A zaklatás tényállása is kiegészült egy új minősített esettel, ezzel a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett zaklatás súlyosabban kerül büntetésre.
A pedofil tv. 22-23. §-ai a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt módosították. A módosítás a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselői számára egységes feltételeket vezet be a foglalkozástól történő eltiltás eseteire mind a fennálló, mind pedig a létesítendő jogviszony tekintetében.
Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása már a törvényjavaslat 2020. novemberi benyújtásakor számos társadalmi vitának adatott alapot. A társadalmi viták alapját az Alaptörvény család és gyermekvédelemmel kapcsolatos kiegészített rendelkezései és az azok következtében történt törvénymódosítások képezték. A kiegészített rendelkezések okozta társadalmi egyet nem értés kapcsán számtalan civil, társadalmi kezdeményezés született, új formális és informális szerveződések jöttek létre.
A javaslattal egy időben 2020 novemberében indult útjára a "család az család" kampány, melyet azóta már 150 márka, cég, civil szervezet és úgynevezett nagykövet támogat[51]. A misszió célja annak az álláspontnak a népszerűsítése, miszerint az a legfontosabb, hogy a gyermek szeretetteljes környezetben nőjön fel, függetlenül attól, hogy a szülők milyen neműek. A kezdeményez gyorsan elterjedt az interneten, elsősorban a közösségi médiában, de láthattuk megjelenni üzeneteiket például plakátkampány során is. Napjainkra a "család az család" kampány a legelterjedtebb ellenmozgalom a 2020. decemberében hatályba lépett Alaptörvény módosítás és az azt követően bekövetkezett törvénymódosításokkal szemben.
Természetesen a társadalmi viták hatására nem csak ellen, hanem támogató mozgalmak is alakultak. A gyermek és családvédelem érdekében tett módosítások egyik legmeghatározóbb civil támogatója a Védett Társadalom Alapítvány, mely nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is építi hálózatát. Az Alapítvány saját elmondása szerint "életigenlő, biztonságos, a hitüket, kultúrájukat és hagyományaikat szabadon megélő egyének, családok, közösségek és nemzetek sokszínűségére épít. Védelmet nyújt a fizikai, biológia és erkölcsi határok felszámolására törekvő globalista szervezetekkel és ideológiákkal szemben.[52]" Az Alapítvány céljai közt szerepel a teremtett világ értékeinek védelme, továbbá a házasságon alapuló családmodell és a szülők jogainak védelme annak érdekében, hogy gyermekeiket erkölcsi meggyőződésüknek megfelelően oktathassák. A meghatározott célok teljesen mértékben összhangban
- 145/146 -
állnak az Alaptörvény módosított L) cikkével és XVI. cikkével.
A téma a társadalom egészében megosztó vitát keltett, mely a jelenben sem került lezárásra. A gyermekvédelmi rendelkezésekről számtalan nézet és vélemény került nyilvánosságra az elmúlt időszakban mind Magyarországon, mind pedig külföldön, azonban egységes álláspontról azóta sem beszélhetünk. A vita társadalmi és jogi szinten is tovább zajlik a jövőben a tervezett gyermekvédelmi népszavazás következtében, melynek kérdései és időpontja még nem tisztázott. ■
JEGYZETEK
* A tanulmány megírása az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.
[1] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítását az Országgyűlés a 2020. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2020. december 22.
[2] Az alaptörvény https://2010-2014.kormany.hu/hu/mo/az-alaptorveny Letöltve: 2021.09.12.
[3] Magyarország Alaptörvényének első módosítása (2012. június 18.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200618.ATV Letöltve: 2021.09.12.
[4] Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) alaptrövény-ellenességének vizsgálatára irányuló utólagos normakontroll (II/02559/2021) http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B139EF59DD213D0BC1257ADA00524EC0?OpenDocument Letöltve: 2021.09.12.
[5] Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása (2012. december 21.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1201221.ATV Letöltve: 2021.09.13.
[6] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Magyar Közlöny 2011. évi 43. szám, 2011. április 25. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hiteles/mk11043.pdf Letöltve: 2021.09.11.
[7] Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása (2013. szeptember 26.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300926.ATV Letöltve: 2021.09.13.
[8] Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása (2016. június 14.) https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600614.ATV&txtreferer=00000001.TXT Letöltve: 2021.09.13.
[9] Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása (2018. június 28.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800628.ATV Letöltve: 2021.09.13.
[10] Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosítása (2019. december 12.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1901212.ATV Letöltve: 2021.09.14.
[11] T/13647 iromány adatai https://www.parlament.hu/web/guest/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=T2b34WvV&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D41%26p_izon%3D13647 Letöltve: 2021.09.14.
[12] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása (2020. december 22.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2001222.ATV Letöltve: 2021.09.16.
[13] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása (2020. december 22.) 1. cikk https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2001222.ATV Letöltve: 2021.09.16.
[14] Az Alaptörvényhez és annak módosításaihoz tartozó indokolások, Végső előterjesztői indokolás Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításához, Általános indokolás http://file:///C:/Users/Lenovo/Downloads/IT_20_161.pdf Letöltve: 2021.09.17.
[15] Az Alaptörvényhez és annak módosításaihoz tartozó indokolások, Végső előterjesztői indokolás Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításához, Részletes indokolás Az 1. cikkhez file:///C:/Users/Lenovo/Downloads/IT_20_161.pdf Letöltve: 2021.09.17.
[16] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Magyar Közlöny 2011. évi 43. szám, 2011. április 25. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hiteles/mk11043.pdf Letöltve: 2021.09.11.
[17] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása (2020. december 22.) 3. cikk https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2001222.ATV Letöltve: 2021.09.16.
[18] T/13648. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról https://www.parlament.hu/irom41/13648/13648.pdf Letöltve: 2021.09.20.
[19] TASZ: Civil szervezetek együtt állnak ki a gyermekek jogáért, hogy családban nőhessenek fel https://tasz.hu/cikkek/civil-szervezetek-egyutt-all-nak-ki-a-gyermekek-jogaert-hogy-csaladban-nohessenek-fel Letöltve: 2021.09.23.
- 146/147 -
[20] T/14343 számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvény egyes rendelkezéseinek a nemi identitáson és a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció megelőzése érdekében szükséges hatályba nem léptetéséről https://www.parlament.hu/irom41/14343/14343.pdf Letöltve: 2021.09.25.
[21] T/14343 számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvény egyes rendelkezéseinek a nemi identitáson és a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció megelőzése érdekében szükséges hatályba nem léptetéséről, Általános indokolás, 3.o. https://www.parlament.hu/irom41/14343/14343.pdf Letöltve: 2021.09.25.
[22] Magyar Közlöny, 2020. évi 285. szám, Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény http://file:///C:/Users/Lenovo/Downloads/MK_20_285.pdf Letöltve: 2021.09.19.
[23] Magyar Közlöny, 2020. évi 285. szám, Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény 100.§ http://file:///C:/Users/Lenovo/Downloads/MK_20_285.pdf Letöltve: 2021.09.19.
[24] T/13648. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról, Részletes indokolás a 99. §-hoz, 55.o. https://www.parlament.hu/irom41/13648/13648.pdf Letöltve: 2021.09.20.
[25] T/13648. számú törvényjavaslat az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról, Részletes indokolás a 101. §-hoz, 55.o. https://www.parlament.hu/irom41/13648/13648.pdf Letöltve: 2021.09.20.
[26] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[27] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Általános indokolás 16. o. https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[28] T/16365 számú iromány adatai https://www.parlament.hu/web/guest/nyitolap?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_iBWcfkbPabw9&p_p_lifecycle=1&p_p_state=maximized&p_p_mode=view&p_auth=xXFsBny6&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_iBWcfkbPabw9_pa-irAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_adat%3Fp_ckl%3D41%26p_izon%3D16365 Letöltve: 2021.09.30.
[29] T/16591 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi...törvény hatálybalépés előtt módosításáról https://www.parlament.hu/irom41/16591/16591.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[30] T/16591 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvény hatálybalépés előtt módosításáról, Általános indokolás 4. o https://www.parlament.hu/irom41/16591/16591.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[31] A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény 24.§ https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100079.TV Letöltve: 2021.10.03.
[32] A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény 1.§ (2) bek. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100079.TV Letöltve: 2021.10.03.
[33] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Részletes indokolás, 18. o. 1.§ https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[34] Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4/A.§ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100108.tv Letöltve: 2021.10.04.
[35] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Részletes indokolás, 18. o. 2.§ https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[36] A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény 2.§ https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100079.TV Letöltve: 2021.10.03.
[37] A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény 3.§ https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100079.TV Letöltve: 2021.10.03.
- 147/148 -
[38] A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 67. § (1) és 75/B. § https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100079.TV Letöltve: 2021.10.07.
[39] T/36365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Részletes indokolás, 19. o. 9.§ https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[40] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9.§ (6) bek. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000185.tv Letöltve: 2021.10.10.
[41] A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény 10.§ https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100079.TV Letöltve: 2021.10.03.
[42] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Részletes indokolás, 20. o. 11.§ https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[43] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9.§ (12) bek. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv Letöltve: 2021.10.07.
[44] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9/A.§ (1) bek. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv Letöltve: 2021.10.07.
[45] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Részletes indokolás, 20. o. 12.§ https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[46] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 44/A. § (1) bek. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv Letöltve: 2021.10.08.
[47] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 176/A. § https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv Letöltve: 2021.10.09.
[48] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Részletes indokolás, 20. o. 14.§ https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[49] T/16365 számú törvényjavaslat a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, Részletes indokolás, 22. o. 18.§ https://www.parlament.hu/irom41/16365/16365.pdf Letöltve: 2021.09.30.
[50] A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 204.§ (8) bek. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv Letöltve: 2021.10.08.
[51] A család az család https://www.acsaladazcsalad.hu/ Letöltve: 2021.09.17.
[52] Védett Társadalom Alapítvány https://vdta.hu/hu/ Letöltve: 2021.10.18.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktoranda, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
Visszaugrás
