Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta a vonatkozó uniós irányelvvel való teljes harmonizációnak a csatlakozás időpontjáig való megteremtését. Jelezte ugyanakkor, hogy - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáskor vállalt kötelezettségekre tekintettel (mely pl. akadálya az európai művek előnyben részesítésének) - kizárólag az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjában lesz képes az uniós szabályozással való teljes körű összhang megteremtésére.
Az audiovizuális szektorra irányadó nemzetközi elvárásoknak való mind teljesebb megfelelés érdekében Magyarország csatlakozott az Európa Tanácsnak a határokon átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt egyezményéhez (a továbbiakban: ET egyezmény). Ezt a nemzetközi egyezményt az 1998. évi XLIX. törvény hirdette ki. Az Európa Tanács tagjai és az ET egyezményben részes felek 1998-ban egy Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) fogadtak el az egyezmény módosításáról azzal a céllal, hogy annak rendelkezéseit összhangba hozzák az uniós irányelvben foglalt követelményekkel. A Jegyzőkönyv akkor lép hatályba, ha valamennyi, az ET egyezményben részes fél letétbe helyezte elfogadási okmányát az Európa Tanács Főtitkáránál.
Az ET egyezmény rendelkezései nem mindenben egyeznek az irányelvben foglaltakkal. A Jegyzőkönyv hatályba lépéséig tehát a határokat átlépő televíziózás területén eltérő nemzetközi kötelezettségekkel kell szembenéznie Magyarországnak. Mindazonáltal abból adódóan, hogy az Európa Tanács felismerte az ET egyezmény korszerűtlenségét, továbbá, hogy az uniós jog határozottabban fogalmaz meg minimumkövetelményeket a televíziózás területén, az irányelvnek való megfelelést kell elsődleges célnak tekinteni. Ez nem változtat azon a tényen, hogy az Európa Tanács azon tagállamai viszonylatában, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, továbbra is az ET egyezmény joghatósági szabályaiból kell kiindulni. A Jegyzőkönyv hatályba lépésével továbbá a magyar jognak az azzal való összhangját a Jegyzőkönyv kihirdetésével lehet majd megteremteni.
A legjelentősebb tartalmi eltérés a hatályos médiatörvény (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, továbbiakban: médiatörvény) és a vonatkozó uniós jog - a 97/36/EK irányelvvel módosított, a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó egyes tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/552/EGK irányelv - között az, hogy a magyar jog (a médiatörvény 28. §-a) kizárólag a közszolgálati televízióra nézve teszi kötelezővé az európai gyártású műsorszámok előnyben részesítését műsorszerkesztési követelmények előírásával, ugyanakkor a magyarországi gyártású műsorszámokat - szintén kötelező műsorszerkesztési követelmények meghatározásával - előnyben részesíti az európai gyártású műsorszámokkal szemben, ami az irányelvben és az uniós jogban rögzített diszkriminációmentesség szempontjából aggályos.
A fentieken túlmenően részleges volt a médiatörvény által megvalósított jogközelítés azért is, mert a - meglehetősen vegyes szabályozási területeket interiorizáló - médiatörvényünk több fejezete is "átszabást" vagy pontosítást igényelt ahhoz, hogy az uniós jogi követelményeknek megfeleljen. Ezeket az alábbiak szerint
foglalhatnánk össze:
- a törvény tárgyi és - az ezzel összefüggő - személyi hatályának módosulása;
- a fogalom-meghatározások köréből hiányzó kategóriák bevezetése illetve a meglévő fogalmi apparátus módosítása;
- a kiskorúak védelmét szolgáló önálló fejezet beiktatása;
- Az ORTT Feladatainak körében átvezetett változások - különös tekintettel az Európai Bizottsággal való együttműködésre, és a műsorszétosztásra.
- a televíziós reklámozással kapcsolatos szabályok újrafésülése;
- a műsorszerkesztés uniós követelményeinek - a csatlakozással hatályosuló - követelményeinek meghatározása;
- a joghatóság és az alkalmazandó jog kérdéseinek a határokon átnyúló televíziózás uniós követelményeihez való igazítása;
- a műsorszétosztásra vonatkozó új fejezet beiktatása;
Jelen tanulmány a módosítás irányai közül a törvény hatályát, a fogalmi rendelkezéseket, továbbá a kiskorúak védelmét érintő változások főbb kérdéseit ismerteti.
A médiatörvény hatálya eddig a magyarországi műsorszolgáltatásra, az azzal összefüggő műsorterjesztésre terjedt ki. A törvény módosított 1. §-a a törvény hatályát fő szabályként a magyarországi műsorszolgáltatásra, az azzal összefüggő műsorterjesztésre valamint a műsorszétosztásra határozza meg azzal, hogy újonnan definiálja a magyarországi műsorszolgáltatást és a magyarországi műsorszétosztást.
A törvény hatályának a magyarországi műsorszétosztásra való kiterjesztését az indokolja, hogy az ET egyezmény joghatósági szabálya alapján a továbbító fél ("transmitting party") köteles fellépni a műsorszétosztóval szemben, ha az ahhoz szükséges berendezés (lásd korábban) a területén van. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától - a felelősségre vonhatóság, azaz a joghatóság átültetése eredményeként - a műsorszétosztásra az irányelv alapján is ki kell, hogy terjedjen majd a törvény hatálya.
A magyar szabályozástól eltérően az uniós szabályozás szerint a műsorszétosztás és a műsorterjesztés együttesen műsorszolgáltatásnak minősül [89/552/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja]. Ennek következtében a jelenlegi magyar szabályozás szerint a műsorszolgáltatóra irányadó rendelkezésekbe ütköző tevékenység folytatása esetén a műsorszétosztást végző szolgáltató nem vonható felelősségre, míg az uniós szabályozás szerint igen (az Irányelv alapján azok a műsorszolgáltatók vonhatók felelősségre, akik a tagállam joghatósága alá tartoznak). A joghatóság megállapításának legfőbb kritériuma az Irányelv szerint a tagállam területén való letelepedés, az ET egyezménye szerint a kezdeti műsortovábbítás földrajzi helye (földfelszíni műsorszolgáltatás), illetve a műholdas s feladáshoz szükséges berendezés (ún. satellite up-link) elhelyezkedése vagy a frekvenciaengedély kiadásának a helye (műholdas műsorszolgáltatás), legvégső esetben a műsorszolgáltató székhelye (ET egyezménye 5. cikk).
Az uniós szabályozás alapján így - jogsértés esetén - a tagállam köteles felelősségre vonni azt a személyt is, aki a területén a magyar szabályozás szerinti műsorszétosztást - azaz távközlési tevékenységet - végez csupán, és nem műsorszolgáltatást.
A médiatörvény módosítása eredményeként a jövőben a műsorszétosztás is ellenőrizhetővé válik a törvény rendelkezései alapján, és e tevékenységre is vonatkozik az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) általi nyilvántartásba vételi kötelezettség. A bejelentési kötelezettség betartását az ORTT az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint, bírság kiszabásának lehetőségével felügyelné. A nyilvántartásba vétel alapján pedig lehetővé válna a szétosztott műsor figyelése, és szankció alkalmazása a jogsértő műsorszétosztóval szemben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
