Szegedi András: I. Nemzetközi Fuvarozási és Közlekedési Konferencia - a XXI. század kihívásai a fuvarozás és a közlekedés körében (JK, 2004/7-8., 263-264. o.)

Lehet-e túlhangsúlyozni a közlekedés és a fuvarozás jelentőségét az Európai Unióban? El lehet-e képzelni az egységes és közös piac hatékony működését, azaz a "négy szabadság" hatékony megvalósulását anélkül, hogy a személyek, javak, szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását ne szolgálná egy olyan közlekedési-fuvarozási rend, amely egy rugalmas és átfogó jogi szabályozáson alapulva egyszerre biztosítja a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit? Vajon e kérdések játszottak-e valaha ennyire fontos szerepet, mint most, amikor tíz új tagállam, köztük Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz?

1. Fenti kérdések jelentőségének megfelelően a spanyolországi castellón-i Universitat Jaume I keretei között működő Nemzetközi Fuvarjogi Központ (Centro de Derecho del Transporte Internacional - a továbbiakban: CEDIT) grandiózus feladatra vállalkozott, amikor körülbelül egy évvel ezelőtt nekilátott a jelen cikk tárgyát képező -2004. május 4-6 között tartott - konferenciát szervezni. A célkitűzés az volt, hogy a téma súlyának megfelelően egy nagyszabású konferencia segítségével próbáljanak meg átfogó, teljes keresztmetszetet adni a fuvarozást (közlekedést) érintő legfontosabb kérdésekről, annak spanyol és nemzetközi vetületeiről egyaránt. Ez a nemes elképzelés teljes mértékben megvalósult, hiszen a szorosan vett fuvarjogi kérdések (ahogy az a magyar jogi gondolkodásban leginkább elterjedt, a fuvarozási szerződés és a kapcsolódó magánjogi rendelkezések kérdésköre) mellett a fuvarozás közigazgatási jogi feltételrendszere is terítékre került, nem is beszélve az egész tevékenység elemi feltételeit képező infrastruktúra-fejlesztési, finanszírozási, gazdasági, logisztikai, közlekedéspolitikai kérdésekről, amelyek ugyancsak hangsúlyos témaként szerepeltek a programban. Olyannyira hangsúlyos elemként, hogy az első nap teljes egészében e kérdések jegyében telt el: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és finanszírozása lehetőségeinek, illetve a közlekedés-fuvarozás területén a liberalizáció jelenségének a megvitatásával foglalkoztak az előadók. A szervezők arra törekedtek, hogy az egyes rész-szakterületek legnevesebb spanyol képviselői mellett a fuvarozással foglalkozó, európaszerte ismert és elismert szaktekintélyek is szerepeljenek a rendezvényen, akként, - amint ez a CEDIT alapvető célja is - hogy a kongresszus egyaránt szolgálja a tudományt és a tudományos ismeretcserét és nyújtson tényleges segítséget a fuvarozással és a kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozó vállalkozásoknak. A konferencia rendkívül gazdag programja rendszerint nyílt üléssel kezdődött, amelyet délután műhelymunka követett, ahol az egyes specifikus szakterületek problematikus kérdéseit vitatták meg a résztvevők. E sorok írója jelen beszámolóban nem vállalkozhat e műhelyek tevékenységének részletes bemutatására, és ennek nem csupán terjedelmi okai vannak: a műhelyek egymással párhuzamosan zajlottak. Az esemény rangjához méltóan a konferencia helyszíne a nemrég átadott, a Generalitat Valenciana finanszírozásában elkészült, impozáns kongresszusi palota volt. A szerző a következőkben elsősorban a rendezvény azon vonatkozásait szeretné vázlatosan áttekinteni és ismertetni, amelyek egyértelműen a közlekedés és fuvarozás jogi mezejébe tartoznak.

2. A második nap a belga Jacques Putzeys (professzor emeritus, Université Catholique de Louvain) francia nyelvű előadásával kezdődött ("A CMR mint minta-törvény a belföldi fuvarjogi jogalkotás számára. A belga példa."), aki üdítő színfoltként a power point korszakában egy klasszikus stílusú, lebilincselő, szónoki erényeket felvonultató, gondolatébresztő beszédet tartott, a CMR jelentőségét történelmi kontextusba helyezve. Felvázolta múltját, jelenét, sikerének magyarázatát, hatását a nemzeti jogalkotásokra, illetve egy nemzeti, nemzetközi es szakmai szempontból is aggályos-aggasztó jövőképet, míg el nem érkezett a végső konklúzióig-kérdésig: "Adios, mi Universidad, comme on chante á Compostelle. Adios, mi CMR?" Az igenlő választ azonban nem kell elhamarkodnunk, mert az Európai Unió és annak jogalkotása révén talán a jövő is bizakodásra adhat okot, hiszen az Európai Parlament elfogadta a Montreali Egyezményt a légi fuvarozásról és nincs ésszerű indok arra, hogy ez ne történhetne meg a CMR-rel is, bár ha így is lesz, rendkívül lassú folyamat várható.

Őt Ingo Koller (professzor, Universität Regensburg) követte. Rendkívül precíz német nyelvű előadása ("A fuvarjog reformja: a német tapasztalatok elemzése") a Handelsgesetzbuch átfogó, 1998 júniusától hatályos, fuvarjogi célzatú módosítását, illetve az azóta eltelt időszakot vette górcső alá. A német jogban ez a jogszabályváltozás intézményesítette a "tényleges fuvarozó" fogalmát, amely a fuvarozóval szemben érvényesíthető kár-

- 263/264 -

igények szempontjából jelentős, ez szabályozta elsőként a multimodális fuvarozást, illetve részletesen foglalkozott az utazási ügynökségek által használt általános szerződési feltételekkel. A felelősségi rendszer is átalakult, amelyben kimutatható a CMR hatása, illetve a változások érintették a HGB klasszikus diszpozitív felfogását, amennyiben féloldalasan kógens normákat intézményesített a "fogyasztói szerződések" kapcsán, míg az egyedileg kialkudott szerződések diszpozitív jellege megmaradt. Az előadó összességében pozitívan értékelte a reformokat, de leszögezte, hogy a HGB adós maradt a fuvarozó minimális kötelezettségeinek tisztázásával, az értékbevallás fontosságának és céljának egyértelművé tételével, és a kármegelőzés hangsúlyozásával. A délelőtti programot spanyol szaktekintélyek kerekasztala követte a "Reform lehetőségei az egyes fuvarozási alágazatokban" címmel. A délutáni előadások és az egyes műhelyek a logisztikával foglalkoztak, illetve a rövid távú tengeri szállításban (short sea shipping) rejlő lehetőségeket vizsgálták.