Folyóiratunk huszonhatodik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Ezúttal négy rovatban tizenegy szöveget közlünk: elméleti megközelítésű, állam- és jogtudományi tanulmányokat, jogpolitikai tárgyú írásokat, valamint a joggyakorlat, illetve újabb szakirodalmi művek ismertetéseit. Küldetésünknek megfelelően több helyen is előtérbe állítjuk a fenntarthatóság, a nemzedékek közötti igazságosság (méltányosság) szempontjait. Több közleményünknek is közös tárgyszava lehetne - a szerzők által megadott kulcsszavakon felül - a káros verseny, amelynek az elkerülésére az államoknak a közérdek védelme, érvényesítése érdekében törekedniük kell.
A folyóirat első tíz évében a főszerkesztő előszava - a kilenc éven át közölt annotációk mintájára - tartalmazott egy öt-hat soros leírást, kedvcsinálót az adott lapszámban közölt, valamennyi szöveghez. A szerzők által készített absztraktokra tekintettel immár nem tartjuk szükségesnek e hagyomány fenntartását.
A Pro Futuro lapszámait, honlapját figyelemmel kísérő olvasóink az előző egy-két évben számos változást vehettek észre. Ezek közé tartozik, hogy míg korábban csak angol nyelvű összefoglalókat kértünk a szerzőktől, újabban magyar nyelven is megjelentetjük a szakcikkek rezüméit, rövid összefoglalásait. Talán meglepőnek tűnik egy 6-12 soros szövegről ilyet állítani, mégis nehéz műfajról van szó. A nálunk absztrakt elnevezéssel megjelenő, néhány soros szövegeknek ugyanis több funkciója van, miközben sajnos eddig kevés hazai folyóiratnál alakult ki hagyománya, és ezért kevesen is művelik jól ezt a műfajt.
Az abstract (és amellett a jó cím, illetve a helyesen kiválasztott tárgyszavak) szerepe nem csak a téma megjelölése és egyben a figyelemfelhívás, hanem az elvégzett munka (az alkalmazott módszer) és a legfontosabb eredmény (eredmények) rövid megjelenítése is. Az olvasó ezek ismeretében dönti el, hogy érdemes-e a teljes közleményt elolvasnia (illetve esetleg a szöveget a saját anyanyelvére lefordíttatnia). Bár ez a kérdés az előfizetéssel elérhető lapok esetében a legkiélezettebb, napjaink információs dömpingjében a mi folyóiratunk számára is fontos az olvasó megfelelő, előzetes eligazítása. Arra biztatjuk ezért leendő szerzőinket, hogy fordítsanak gondot erre a néhány sorra, s ne elégedjenek meg azzal, hogy e célból kiemelnek egy részletet tanulmányuk bevezető részéből.
A hátsó borítón egy latin jogi aforizmát idézünk fel, amely illik a szerzőink által felvetett, s részben a szabályozatlanságból fakadó problémákra: Non omne, quod licet, honestum est. Nem minden tisztességes, ami szabad (Paul. D. 50, 17, 144 pr.).
Debrecen, 2021 tavaszán ■
Visszaugrás
