2026. június 27-én komplex vadászati-állatvédelmi szakmai napra került sor a Diana Vadászhölgy Klub szervezésében Kölesden. A konferencia előzményéül két körülmény szolgált.
2025. december 24-től a település polgármesterének feladatkörébe tartozik a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) által kijelölt területen kárt okozó vagy kockázatot jelentő vadászható állatfajok ezen területen történő befogása és szükség szerinti elejtése.[1] Az új jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatos feladat adminisztratív és jogi, szakmai hátterének megteremtését a polgármesterek jellemzően a jegyzőktől várták, azonban központi, országosan alkalmazandó eljárásrend nem készült és ennek hiányában helyenként eltérő eljárásrendek alakultak ki, valamint rövid időtartam alatt nagymértékben megnőtt a bizonytalanság és az igény a jogi, szakmai alapok lefektetésére.
A konferencia megtartásának másik előzménye az a közösségi felületeken folytatott kommunikáció, amely a vadászok és az állatvédők között az utóbbi időben egyre ellenségesebbé vált. Napjainkra a cyberbullying (online bántalmazás)[2] az állatvédelem területén is elérte hazánkban a társadalom ingerküszöbét, és a jogalkotó 2025. március 1-jétől büntetőjogi tényállásként emelte be a Btk.-ba[3] a közösség elleni uszítás tényállást.[4] A Nimród vadászújság ekkor cikket jelentetett meg "Dögöljön meg az összes vadász!" - véget ért az internetes vegzálások kora. Gondolatok az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXV. törvényről címmel.[5] Az alcím: Ezentúl már nem gyűlölködhetnek büntetlenül az "állatvédők" sem. A cikk szerint rengeteg olyan gyűlöletkeltő bejegyzés lelhető fel a közösségi oldalakon, amelyeknek célpontja nemcsak a vadásztársadalom, de az egyes vadászok és az ő családjaik. Ezen megnyilvánulások "jelentős része az oly divatos »állatvédelem,« illetve »természet -és környezetvédelem« égisze alatt születnek meg általában olyan személyek »tollából,« akiknek ezekhez a szakmákhoz és a vadgazdálkodáshoz vajmi kevés köze van".[6] Makkai a cikkben azt várta a jogszabálymódosítástól, hogy meghúz egy határt a vadászok elleni kommunikációban. A vadászokkal a konferencián és más fórumokon való, valamint az állatvédelem szereplőivel történő egyeztetéseim során arra jutottam, hogy a helyzet nem sokat változott - ha egyáltalán változott. Az "adok-kapok" továbbra is kétirányú és zsákutcába vezet, valamint a virtuális világon túl, a valós életben is inzultusokba, erőszakba torkollik.[7]
2026 tavaszán a Diana Vadászhölgy Klub felismerte, hogy a fenti kérdésekben kizárólag szakmai alapon lehet előrébb lépni, és az érintett témakörök mentén konferenciát szerveztek, amelyre nemcsak vadgazdálkodási szakembereket hívtak előadónak, hanem egyetemi professzorokat, lelkészt, természetvédelmi szakembert, írót és állatvédelmi szakembereket is. Utóbbiakhoz csatlakozva a Közös ügyünk az állatvédelem projektvezetőjeként, állatvédelmi és nemzetközi állatvédelmi szakjogászként, valamint állatjólléti és természetvédelmi szakjogászként tartottam előadást.[8]
A 2026. június 27-én megtartott Vadászat Morál elnevezésű szakmai napra a kölesdi művelődési házban került sor. A rendezvényt Greifenstein József, Kölesd község polgármestere nyitotta meg a Művelődési Ház történetének ismertetésével. Elmondta, hogy az épületet Mária Terézia építtette és egykor a Mercy-grófok kastélya, megyegyűlések színhelye (innen a Kismegyeháza elnevezés), majd huszárlaktanya volt. A polgármester gondoskodott arról is, hogy a konferencia résztvevői a Művelődési Ház padlásán 2001-ben berendezett Padlásmúzeumban a növénytermesztés és a szőlőművelés eszközei mellett a kenderfeldolgozás, a disznóvágás, a háztartási hagyományok megőrzött, eredeti tárgyait is megtekinthessék. Megnyitásra került a Honismereti Szoba is, a 2008-ban átadott kölesdi borkútból pedig finom vörösbort lehetett kóstolni.
A kölesdi művelődési házban megrendezett, az egész napot átölelő konferencia első előadását Prof. Dr. Heltay Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet Igazgatója - okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember - tartotta, Vadászat - morál: A vadászat aktív felelősségvállalás a természeti értékekért címmel.
Előadását a vadászat, vadgazdálkodás, természetvédelem, vadgazdálkodás kulcsszavak felsorolásával kezdte, amely fogalmak nem egymástól függetlenül zajló folyamatokat jelentenek, hanem egységben működő ciklikusságot, zárt gondolati egységet képeznek. Kiemelte, hogy a természetvédelem és a vadgazdálkodás is ugyanazt a célt szolgálja: befolyásolni a populációt és az élőhelyeket. A vadászat egyidős az emberiséggel, célja az ősi időktől kezdve az élelemszerzés, a védekezés
- 38/39 -
és a dicsőség elérése. Ezen célok közül a mai kor társadalma a trófeacentrikus vadászatot utasítja el, ugyanakkor a védekezést elvárja, mindemellett pedig a védekezés eszközeit elutasítja. A professzor hangsúlyozta, hogy a vadászember mindig is tisztelte a fajokat, és a történelem minden szakaszában voltak tilalmazott fajok és területek, még Dzsingisz Kán nevéhez is köthető olyan intézkedés, amely a szaporulat védelmét szolgálta. Magyarországon az első vadászidények III. Károly korában jelentek meg, és a 20. század közepéig jellemző volt, hogy a ragadozókat össztársadalmi szinten nem szívlelték. Később jelentek meg az élőhelyeket alakító beavatkozások, így ma egyszerre manipulálunk populációt és élőhelyeket is. Az állatvédelem egyes résztvevői ezen komplex tevékenységből kizárólag egyes egyedek tervezett megölését látják, és etikai, morális alapon támadják a vadászokat. Az élőhely-szabályozás ezzel szemben össztársadalmi támogatottságot tud maga mögött. Az előadó kiemelte, hogy három rendszertani csoport létezik az állatvilágban: van, amelyik kipusztul, van, amelyik túlél - ezek az ún. értékes fajok - és vannak azon fajok, amelyek tömegessé válhatnak, mert jól érzik magukat az adott környezetben. Ezen tömegessé váláshoz kapcsolódóan az emberek felelősöket keresnek, és a vadászokat teszik azzá, mondván, hogy a vadászok és a vadgazdálkodók túlszaporítják az állományt. A professzor ezzel szemben a mezőgazdaság szerepét emelte ki a vadpusztításban. Összegzésként az előadó azt a következtetést vonta le, hogy a vadászat mint játék szerepet nem fogadja el a társadalom szemben az ökológiai menedzser szereppel, ezért olyan megoldásokat kell találni, amelyek a legkisebb morális kárral teszik lehetővé a legtöbb állatvédelmi állapotot.
Prof. Dr. Csányi Sándor (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékvezető, okleveles agrármérnök, vadbiológus, vadbiológia és vadgazdálkodási kutató) Egyensúly mint nem létező természeti állapot. Ökológiai szempontok a vadászat szükségességéhez című előadásának központi kérdése az volt, hogy létezik-e a természetben egy állandó ökológiai egyensúly, és ha igen, milyen szerepe van ebben az embernek, különösen a vadgazdálkodásnak és a természetvédelemnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
