3.2.3.2. Ki minősül félnek az eljárásban?
A bírósági adósságrendezési eljárásban félnek minősül az adós, az adóstárs, a hitelező, a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett. A családi vagyonfelügyelő és a bíróság az adósságrendezési eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezettektől az őket érintő kérdésekben nyilatkozatot kérhet, illetve az okirati bizonyítékok bemutatására kötelezheti őket [36. § (4) bek.].
Magyarázatot az adós, adóstárs és az egyéb kötelezett fogalma igényel. Az eljárást az adós és az adóstárs közösen kezdeményezheti, egyik sem kényszerítheti rá a másikat az eljárás megindítására vagy annak tűrésére. Ebből az előírásból fakad, hogy nem indíthat az adós és az adóstárs külön adósságrendezési eljárást. Ha ez történik, valójában egyik eljárás sem indulhat meg érdemben a feltételek hiánya miatt. Itt azonban nagyon fontos az adós és adóstárs fogalmának az elemzése, mert egy házastárs, élettárs nem válik automatikusan adóstárssá, csak akkor, ha van olyan közös adósságuk, amelyért egyetemlegesen felelnek.
3.2.3.2.1. Az adós fogalma
Az adós fogalmát az Are. tv. 5. § 1. pont adja meg. Eszerint adós az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő belföldi természetes személy. Nem igényel magyarázatot a "természetes személy" fogalom, viszont a törvény kizárja a külföldi személyeket az eljárásból, ezért tisztázni kell, ki minősül belföldinek.
Az értelmező rendelkezések 11. pontja értelmében belföldi természetes személy: az Szja. tv. 3. § 2. pontjában felsorolt belföldi illetőségű magánszemély. Az Szja. tv. a következő fogalmat adja:
Belföldi illetőségű magánszemély:
a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.
A fenti db) pontban említett "létérdekei központja" kifejezés megegyezik a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban említett "fő érdekeltségi központ" (ún. COMI) kifejezéssel. Ezzel jelzi a jogalkotó, hogy felkészült arra az esetre, ha az Are. törvény az 1346/2000 EK rendelet mellékletében feltüntetésre kerül, s a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások szabályai erre az eljárásra is ki fognak terjedni.
Kifejezetten nem mondja ki a törvény, de az indokolásból és az egyéb rendelkezésekből [pl.: 7. § (1) bekezdés f) pont] következik, hogy a magánszemélyek (természetes személyek) mellett az egyéni vállalkozó, őstermelő, de az egyéni vállalkozónak minősülő egyéb magánszemély is megindíthatja az eljárást.
Az egyéni vállalkozó e törvény szerinti fogalmát az 5. § 19. pontt tartalmazza:
Egyéni vállalkozó: az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, az egyéni cég tagja és az Szja. tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,
Ezek után tisztázandó, pontosan kik tartoznak a törvény személyi hatálya alá.
Az egyéni vállalkozó
Szja. tv. 3. § adja meg a törvény szerinti fogalmat:
Egyéni vállalkozó:
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
aa) az ingatlan-bérbeadási,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
