Megrendelés

Ráczné Sipos Csilla: Eltiltási szabályok az Alkotmánybíróság határozata után - II. rész (CH, 2019/9., 4-6. o.)

2.2.2. Csődtörvény eltiltást érintő rendelkezései

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (3) szerint a felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll fenn vele szemben a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi, illetve kizáró ok, és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Felszámolóbiztosnak csak a 27/C. § (1) bekezdésében említett felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező olyan személy jelölhető ki, aki legalább egy év időtartamú, felszámoló szervezetnél töltött szakmai gyakorlatot tud igazolni. A kijelölést megelőzően a felszámoló számára nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem esik kizáró ok alá, továbbá az adott eljárásban a személyével összefüggésben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. A kijelölt felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.

A 27/B. § (2) bekezdés értelmében a felszámolóbiztos a kinevezésekor a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint a felszámolóbiztosi tevékenység időtartama alatt a felszámoló írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a felszámolóbiztost annak igazolására, hogy büntetlen előéletű-e, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

A felszámoló a felszámolóbiztos kinevezését visszavonja, továbbá munkaviszonyát, megbízási jogviszonyát vagy tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatását azonnali hatállyal megszünteti, ha a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a felszámolóbiztos büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

A felszámoló által foglalkoztatott, a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy nem lehet büntetett előéletű, és nem állhat felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró vagy a szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

A felszámolói névjegyzéket vezető szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve - a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve - foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a felszámolói névjegyzéket vezető szerv a hatósági ellenőrzés céljából elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

Ha a felszámolói névjegyzéket vezető szerv a lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a felszámolói névjegyzéket vezető szervet értesítse.

2.2.3. A 2017. évi CL. törvény (Art.) eltiltást tartalmazó rendelkezései

Az adózás rendjéről szóló, Art. 252. § a tevékenység végzésétől történő eltiltás és nyilvántartásból való törlés kapcsán rendelkezik, ami szerint a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltja annak a természetes személynek - más okok mellett - akit bíróság a nyilvántartás szerinti tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott.

A nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentéssel érintett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vett személy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

Az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, akinek a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltotta.

3. A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény eltiltásra vonatkozó rendelkezései az alkotmánybírósági határozat meghozatala előtt

Az eltiltás automatizmusát érintő, a bírói gyakorlatban kialakult ellentmondások:

A vezető tisztségviselőknek e tisztségből való kizárásának esetével és jogkövetkezményével először a gazda-

- 4/5 -

sági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 29. §-ban találkozunk, amely büntetőjogi kizárási okokat állapított meg. E szerint nem lehetett gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült. Továbbá az is kizáró ok volt, ha valamely foglalkozástól eltiltották az érintettet. Ilyen esetben az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehetett vezető tisztségviselő.

A törvényt 1994. január 1-jével módosító, az adózás rendjéről szóló törvény módosításáról szóló 1993. évi CII. tv. 25. §-a vezette be azt a kizáró okot, hogyha vezető tisztségviselő a társaság felszámolását megelőző két évben legalább egy évig töltötte be ezt a tisztséget és a társaságot úgy szüntették meg a felszámolási eljárás során, hogy köztartozását nem egyenlítette ki, akkor a társaság megszűnését követő két évben nem lehetett vezető tisztségviselő más gazdasági társaságban.

A büntetőeljárásban bekövetkezett módosításokkal párhuzamosan került megalkotásra az 1998. június 16-án hatályba lépett gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.). A régi Gt. megtartotta egyrészt az 1988-as Gt.-ben szabályozott, másrészt a felszámolás alá került gazdasági társaság vezetőire nézve az 1994-ben bevezetett kizárási szabályt. A kizárás tartamát meghosszabbította és új szabályként nem a gazdasági társaság köztartozásának elmaradásától, hanem a fizetésképtelenségtől tette függővé a kizárást a vezető tisztségviselői pozícióból. Már akkor a jogalkotó a vezető tisztségviselők fokozott személyes felelősségével és hitelezővédelemmel indokolta azt, hogy a későbbiekben ne válhasson vezető tisztségviselővé az, akinek magatartása miatt a fizetésképtelenség bekövetkezett. Ekkor elsősorban a hitelezővédelmi érdekek kerültek előtérbe.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére