Az önkormányzatiság felépítménye rázkódik és ropog a reformok és átszervezések súlya alatt. A jegyzői jogkörök transzferálása, az új közigazgatási szint - a járások - beiktatása, bizonyos szolgáltatások állami kézbe történő átvétele olyan jelentős nagyságú és gyorsaságú változást eredményez az önkormányzatiság rendszerében, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
Kihívásokban tehát nem szűkölködünk. Lehet azonban, hogy a sor még nem ért véget. A választójogi reform ugyan múlt év végén lezárult, de az internetes vagy a postai levélben történő szavazás közül az egyik kiegészítő szavazási módozat akár még "vissza is mászhat az ablakon", még ha "ajtót is mutattak" neki 2011 végén a törvény megszövegezésekor.
A modernkori választási technikákat elemezve a személyes megjelenés és a papír alapú nyilvántartás volt a legmeghatározóbb választás lebonyolítási forma. Ez az elmúlt évtizedekben egészült ki, akkor is csupán csak a feldolgozási oldalon számítógépes támogatással, miközben a szavazói oldal (szavazatok leadásának módjaként) informatizálásában még soha nem léptük át a Rubicont. Mindez idő alatt külföldön már élő gyakorlatként működik az internetes szavazás. Az óvatos és ebben a tekintetben konzervatív politikusi hozzáállás alapján az elektronikus szavazás még akár évtizedekig is tetszhalott állapotban heverhetne kis hazánkban, ha a külföldi - hazai állandó lakcímmel nem rendelkező - magyar állampolgárok részleges választójoggal történő felruházása új esélyt nem biztosítana az új szavazási alternatívák megjelenésének. A nemzetközi informatikai technológiai fejlődés mára olyan szintet ért el, amivel informatikailag megfelelő biztonsági garanciák (elviselhető nagyságú kockázat) nyújthatók a mandátumleadás manipuláció mentességének garantálására. A jelentős választási költségvetés csökkentése egyre inkább napirendre kerül. A rendszerváltáskor átmenetinek szánt választójogi törvény teljesen hagyományos eljárást és annak papír alapú megvalósítását foglalta törvénybe. Magyarországon a szavazólap-golyóstoll-urna hármasánál történő leragadás nem csak, vagy elsősorban nem technológiai kérdés volt. A lakóhelytől távol történő szavazás esetében az urnás szavazáson túl több kiegészítő lehetőség is kínálkozik, de most csak a két legvalószínűbb technikai megoldást: a postai levélben, illetve az interneten keresztül történő szavazást elemezzük.
A postai levélben történő szavazás - kevéssé teszi lehetővé az ellenőrzött személyazonosítást és a biztonságos szavazási feltételeket, ugyanakkor sokkal nagyobb szabadságfokot biztosít a szavazóknak a tartózkodás helyét illetően, és jelentősen csökkenti a szervezéssel, lebonyolítással járó állami feladatokat és így a költségeket. Így például nem kéne majd többek közt külföldre választási stábot, eszközöket utaztatni, ha csak így történne a voksok leadása. A postai úton történő szavazás több fordulós levélváltást feltételez ugyanakkor a választó és a választást lebonyolító intézmények között (jelentkezés, csomag kiküldés, szavazás stb.), de ennek költsége még mindig elenyésző a külföldi szavazás személyes megjelenésén alapuló, előbb kifejtett alternatívához lépest. Persze az is tény, hogy feldolgozói oldalon a levélforgalom szervezésére, lekezelésére megfelelő stábbal kell majd bővíteni a jelenlegit, és ennek is lesz költségkihatása. A postai levélben történő szavazás nem tartozik a legelterjedtebb alternatívák közé, talán azért is, mert több körös levelezéssel jár (általános kiértesítés, választó válasza a levélben történő szavazás bejelentéséről, a szavazáshoz szükséges csomag kiküldése a szavazópolgárnak, majd a "szavazat beküldése levélben" tevékenység zárja a sort), ami a választás lebonyolítási határidő lerövidíthetősége ellen hat. Ezt a módszert alkalmazzák több európai országban is (pl.: Svédország, Ausztria). Svédországban, mint egyébként általában mindenhol kiegészítő szavazási módszerként van jelen. 1982-ben vezették be akkor még bizonyos korlátozásokkal, de 2002-óta valamennyi külföldön tartózkodó svéd állampolgár számára adott a levélben történő szavazás lehetősége. A levélben leadott szavazatok mellett a külképviseleteken is lehet természetesen hagyományos módon voksolni. A postai szavazáshoz szükséges választási csomagból kivett szavazólapon leadott szavazatát a svéd szavazópolgárnak egy borítékba kell raknia, majd ezt egy újabba, amin a választás szabályszerűségének garanciájaként két tanú aláírása és személyazonosítója, valamint a választó sajátkezű aláírása és regisztrációs száma kell szerepeljen. A tanúk állampolgársága irreleváns, de nagykorúnak - 18 év - kell lenniük. Feladatuk annak szavatolása, hogy nem erőszak hatása alatt cselekedett a választó a szavazólap kitöltésekor. A tanúk azonosítására nincs módja a Svéd Választási Bizottságnak, hiszen a külföldi állampolgárok személyi azonosítóinak vizsgálatára nincs se jogi, se technikai eszköze, mégis egyfajta garanciális elemként működik. Gyanú esetén a szavazat érvénytelenítése, és/vagy a rendőrségi nyomozás kezdeményezése tartozik a Svéd Választási Bizottság arzenáljába. Ezt követően újra borítékolás következik, ezúttal harmadszorra, amire már csak a svéd Választási Bizottság címét kell felírni és felragasztani a bélyeget. A postai út kiszámíthatatlansága miatt 45 napos időkeretet hagynak a postai úton szavazni kívánóknak a voksuk eljuttatására.1
Ausztriában 1990-ben vezették be a külföldről történő szavazás lehetőségét. Ennek egyedisége abban állt, hogy nem politikai konszenzus, vagy egységes társadalmi akarat következtében valósult meg, hanem a Legfelsőbb Bíróság, illetve az Alkotmánybíróság ítélete nyomán. Egy külföldön élő osztrák állampolgár állampolgári jogának csorbításaként élte meg, hogy nem szavazhat külföldről, így Don Quijote-ként indította meg jogi harcát az osztrák jogalkotóval szemben, amit végül siker koronázott. A siker mellett fontos megjegyezni, hogy a bonyolult eljárás és a nem elég világos
- 39/40 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
