A tanulmány célja, az állati hulladék feldolgozáshoz kapcsolódó 2004-2006-os KIOP pályázatok megvalósulásának, eredményességének elemzésével kimutatni, hogy a területfejlesztés hogyan próbál a pályázati lehetőségekkel élve, egy mindennapos, igen perifériára szorult, de valójában kiemelkedően fontos problémát megoldani Baranya megyében. A kutatási munka gerincét mélyinterjúk és interjúk elemzése teszi ki. Interjú alanyok között szerepeltek EU-s pályázatíró-szakértő, területi és települési szintű közigazgatásban résztvevő vezetők, állattenyésztési és állategészségügyi területen dolgozó szakemberek és nyertes pályázók.[1]
A területfejlesztés és a pályáztatás relevanciájának feltétele egy konkrét, megoldásra váró probléma. Az állati hulladék kezelésének igénye egy ilyen probléma, hiszen ez emberi fogyasztásra alkalmatlan és kezeletlenül közegészségügyi veszélyt jelent. Magyarországon az állattenyésztés meghatározó gazdasági ágazat és a mezőgazdasági termelés értékének közel felét adja.[2] Országunk jelenlegi gazdasági helyzetében a jogalkotásnak a visszaeső és ezzel a vidéket hátrányba hozó gazdaság előmozdítását kell szolgálnia. Az állattenyésztéssel, állattartással kapcsolatosan közigazgatásjogi feladat az elhullott állatok tetemének kezelése. Ez az állattenyésztés apró szeletének tűnhet, azonban a jogalkotásnak itt is támogató jellegűnek kell lennie, ha ezt a területet is szabályozás alá veszi. Az állati hulladékok ártalmatlanítási kötelezettsége a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatai között szerepel. Az ártalmatlanítást a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell megoldani. A feldolgozást - az ártalmatlanítás érdekében - speciálisan felkészült, engedéllyel rendelkező vállalkozások végezhetik.
Az önkormányzatok feladata az elhullott állatok begyűjtését lehetővé tevő berendezések, telephelyek létrehozása, folyamatos üzemeltetése. Az EU-s csatlakozás előtti gyakorlat szerint az e feladatokat ellátó létesítmények a dögkutak, dögtemetők voltak, amelyek azonban nem feleltek meg a korszerű követelményeknek, ezért fel kellett őket számolni. A dögkutak megszüntetése után a feladat olyan begyűjtő hálózat és regionális kezelőtelepek kialakítása volt, amelyek a biológiai kezelést oldják meg, illetve egyes állati hulladékok égetését teszik lehetővé a hulladék fajtájától függően. A begyűjtést jelenleg speciális, hűthető konténerekkel kell biztosítani, amelyekkel a regionális kezelőtelepekre való szállítást is elvégzik.[3] Ezt a problémát hivatott megoldani, illetve ehhez nyújtott segítséget a KIOP pályázat. A dögkutak problémájának megoldására Magyarországon tizenöt pályázó nyert EU-s pénzeszközöket és ezáltal lehetőséget a környezet fejlettebbé tételére. Az ország tizenöt kedvezményezettjéből öt pályázó a Dél-dunántúli régióból került ki.
A továbbiakban bemutatásra kerül az állati hulladék szabályozásának történeti áttekintése és a KIOP pályázat kimenetele, illetve a pécsi projekt megvalósulása. A tanulmány tárgya a jelenleg fennálló helyzet az állati hulladék feldolgozás terén a megyében. Vizsgálom, hogy megoldódott-e a dögkutak problémája, illetve, hogy a megyében mára rendeződött-e az állati hulladék kezelése és, hogy hogyan kezelik e problémát más EU-s országokban.
Magyarországon az állati melléktermék, vagy korábbi nevén állati hulladék kezelését országosan, az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törvénycikk szabályozta.[4] Történelmi hagyománya van a feladat önkormányzati felelősségi körbe tartozásának, hiszen a kezdetektől fogva a települések kötelesek intézkedni a településen létrejövő állati hulladék kezelésében. Ennek megfelelően a későbbiekben minden településen dögkutak, dögterek és lerakó helyek alakultak. Később azonban a járvány-, illetve a közegészségügyi szabályok fokozatos előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúly helyeződött a hulladékok szakszerű és biztonságos módon történő ártalmatlanítására. Az újszabályoknak köszönhetően 1949-ben kezdte meg működését az állami tulajdonú Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat ÁTEV, későbbiekben ATEV Állatifehérje Feldolgo-
- 380/381 -
zó Zrt, (továbbiakban ATEV).[5] Magyarország EU csatlakozásával a hulladékkezelésre vonatkozó szabályanyag is megváltozott. Az intézkedésre vonatkozó jogszabályok közül alapvető szabályokat fogalmaz meg az 1774/2002/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelete, mely kimondja, hogy valamennyi állati eredetű hulladékot össze kell gyűjteni, és ártalmatlanítani kell, illetve állati eredetű hulladékot csak speciális esetben lehet elásni. A csatlakozás után 2004. május 1-től kezdődően az 71/2003 FVM rendelet hatályba lépésével megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését. Így 2005. december 31-ig az önkormányzatoknak be kellett zárni az összes dögkutat, dögteret. A temetők bezárása és még inkább az így megnehezedett jövőbeni gyűjtés kérdésével az önkormányzatokra új feladat hárult, melyhez a kialakított infrastruktúra nem volt meg. E probléma megoldására jött létre az általam elemzett KIOP 1.2.0. pályázat.
Az állati hulladékkezelésre vonatkozó hazai jogszabályok közül a hulladékgazdálkodási törvény, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, a 71/2003 FVM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendelet, és a 2008. évi XLVI. törvény irányadóak. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény kimondja, hogy az elhullott állat tetemének tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről, illetve tájékoztatási kötelezettsége van a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A jelenleg hatályos hazai szabályozás szerint az önkormányzatnak az állati hulladék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanításról való gondoskodási kötelezettsége akkor áll fenn, ha az állati hulladék tulajdonosa ismeretlen. A fellelési helye szerint illetékes önkormányzatot, közterületen a települési (fővárosban kerületi) önkormányzatot, közúton a közút kezelőjét terheli.[6] Ebből következően, az önkormányzatokat az állati hulladék ártalmatlanításáról való, jogszabályon alapuló általános közfeladatellátási kötelezettség nem terheli. Ennek ellenére - önként vállalt önkormányzati feladatként - a hulladékkezelési közszolgáltatást az önkormányzatok kiterjeszthetik a gyűjtő-átrakó telepek működtetésére.[7]
A vonatkozó jogi szabályozás végrehajtásáért, így az állati melléktermékekért felelős hatóság az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. A központi operatív teendőket a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága látja el. Megyei szinten az engedélyezéssel, nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyeket a Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai látják el. A helyi szintű Járási Élelmiszerellenőrző és Állategészségügyi Hivatalok felelősek például az állati melléktermék szállító járművek engedélyezéséért.[8]
Az állati eredetű melléktermékek területén az elsődleges jogszabály 2011. március 4-e óta a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (továbbiakban: ABP EK rendelet). A részletes, állati melléktermékekre vonatkozó szabályokat a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU Bizottsági Rendelet határozza meg. Nemzeti végrehajtás a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8.) VM rendelet. A magyar jogszabály csak a közvetlen hatályú fenti EU jogszabályok hazai jogrendbe történő illesztését, a felelős hatóság különböző szintjeit határozza meg. Tartalmi kérdésekben az uniós rendeleteket és módosításaikat kell figyelembe venni, az engedélyezett tagállami eltérések kivételével.[9]
A következőkben a Környezet és Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett KIOP 1.2.0 állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítására kiírt pályázat elemzésére kerül sor, amely lehetővé tette Baranya megyében az állati hulladék EU-konform újragondolását.
A KIOP 1.2.0 kiírásának idején hatályos Nemzeti Fejlesztési Tervben kijelölt legfontosabb cél az életminőség javítása volt Magyarországon. Az NFT specifikus célja a jobb környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés volt. Ehhez kapcsolódott prioritásként a jobb infrastruktúra és tisztább környezet biztosítása. Specifikus utalást az állati hulladékkal kapcsolatban az NFT ugyan nem tartalmazott, azonban az Országgyűlés elfogadta a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív
- 381/382 -
Programot, melynek kertében meghirdetésre kerültek az állati hulladék kezelését célzó beruházások - KIOP 1.2.0 Állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítása - néven. A beruházásokat az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozták. A támogatás célja az állati hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló átfogó, komplex regionális rendszerek kialakítása, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése volt.[10] Az állati hulladékkezeléssel kapcsolatban az OP specifikus célként tűzte ki az állati eredetű hulladék nem megfelelő kezeléséből származó egészségügyi kockázat csökkentését, illetve a magas és alacsony fertőzési kockázatú állati eredetű hulladék szétválasztását. A specifikus célok figyelembe vételével növelni kellett a speciális állati eredetű hulladékok gyűjtőhelyeinek és az ártalmatlanító rendszerek és létesítmények számát, és egyidejűleg a működő és lezárt dögkutakat fel kellett számolni. A pályázatban támogatható tevékenységként, a dögkutak és dögtemetők felszámolása és a térségi szintű állati eredetű hulladékkezelő telepek fejlesztése és kialakítása szerepelt.[11]
A támogatásban az önkormányzatok, önkormányzati társulások és többségi állami és önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek részesülhettek. Eredetileg az igényelhető támogatás pályázatonként 50 millió Ft és 130 millió Ft között alakult volna, vissza nem térítendő támogatás formájában, tehát visszafizetési kötelezettség nélkül. Amint a táblázatból leolvasható a megítélt támogatások magasabbak voltak az eredetileg tervezettnél.[13] A támogatott pályázatok várható számát jóval kevesebbre becsülték eredetileg annál, mint ahányan végül megnyerték. (A dögkutak rekultivációjára három-hat pályázatot vártak, a hulladékkezelő telepek fejlesztésére pedig egy-két darabot). A 2004-2006-ig tartó pályázati időszaka alatt a vizsgált pályázat keretében 41 benyújtott pályázatból 15 projektet támogattak az országban 2,68 milliárd forintértékben.[14] A Dél-dunántúli régióban 5 projekt nyerte el a támogatást. A támogatást elnyerő öt pályázó közül azonban jelenleg csak a pécsi üzemel.
Az alábbiakban ismertetem a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás által elnyert projekteket. Az érdeklődésem középpontjában az állt, hogy a pályázati kiírás szerint a nyertes önkormányzatnak mit kellett teljesíteniük és ennek mennyiben tett akkor és azóta eleget. Vagyis, hogy immár "spontán módon" is működik-e még a pályázat szerint létrehozott struktúra.
A közigazgatásban minden változtatás, főleg, hogyha ez egy átfogó projekt keretén belül történik, nagyon sok idő, energia, pénz és munka befektetését igényli az e területen dolgozó emberektől és olyan folyamatokat indukál, amelyek, visszafordíthatatlanok lehetnek. Lényegbevágó, hogy csak olyan pályázatokat támogassanak, amelyekre valós igény van. Első lépésként tehát nagyon fontos a jól felmért, valós igényekre épülő stratégia. Azonban egy projektet és az azt biztosító jogszabályi hátteret mégis az minősíti elsősorban, hogy mit ér el a gyakorlatban. Másképpen az a dilemma, hogy eléri, elérheti-e egy pályázat a jelenlegi jogi szabályozásba ágyazottan azt az elképzelést, amire létrehozták. A baranyai kistelepülések önkor-
Az összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) 2016.04.09-i adatai alapján készült táblázat.[12]
| Pályázó neve / Projekt megnevezése: | Megítélt támogatás (Ft): |
| Bóly Város Önkormányzata Állati hulladék feldolgozó rendszer kialakítása a mohácsi és a pécsváradi kistérségekben | 231 990 000,00 |
| Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítása a pécsi kistérség területén | 253 365 000,00 |
| Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Térségi szintű állati hulladékgyűjtő és átrakó telep kialakítása | 151 431 000,00 |
| Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás A sellyei kistérség területén található dögkutak rekultivációja, valamint új állati hulladékgyűjtő- és átrakó állomás építése | 156 022 224,00 |
| Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Állati hulladék begyűjtő- és átrakó állomás létrehozása a siklósi kistérségben | 161 237 306,00 |
- 382/383 -
mányzatai nem tudtak volna megfelelni a megújult jogi szabályozásnak, és környezetvédelmi előírásoknak az állati hulladék gyűjtési feladataik terén. Önerőből nem tudták volna bezárni a dögkutakat, illetve kialakítani az új gyűjtőrendszert, ami kötelező önkormányzati feladat lett. A pályázati programra ennek következtében volt igény, azonban megoldandó kérdést vet fel, hogy mennyiben létező szükséglet az európai uniós rendelkezések folytán alkalmazandó új szabály megfelelésének kötelezettsége.[15]
A projekt célja önkormányzati felelősségi körbe tartozó, a közterületeken, illetve a lakosságnál -így a háztáji gazdaságokban és az egyéni gazdálkodóknál - keletkező állati hulladékok összegyűjtése és kezelése volt, a pécsi és a szigetvári kistérség területén, egy begyűjtő rendszer létrehozásával. Emellett célként határozták meg a dögkút rekultivációt a két kistérség területén. Pályázatukban vállalták 18 db dögkút felszámolását az illetékes környezetvédelmi felügyelőség kötelezésének megfelelően illetve gyűjtő-átrakó állomás létesítését Kővágószőlős iparterületén.[16]
A pécsi és a szigetvári kistérségben az önkormányzatok társultak az állati hulladékkal kapcsolatos feladataik ellátására. Miután megnyerték a pályázatot létrehozták az ÁLHUBÁL Nonprofit Kft-t (továbbiakban: Álhubál). Jelenleg is ez a vállalkozás felelős az üzemeltetésért. Az Álhubál feladata a projekt eredményeként létrehozott állati hulladék begyűjtő állomás működtetése. Az önkormányzatok, a lakosság, az állattartók (őstermelők, kisgazdaságok, nagyüzemek), a húsüzemek, és az élelmiszerkereskedelmi üzletek számára az állati hulladékok környezetterhelést mérséklő, korszerű elhelyezését biztosítva ezzel. Az átrakó állomás működtetésével a vállalkozás megoldja az odaszállított tetemek higiénikus, előírásoknak megfelelő tárolását és megsemmisítésére történő elszállítását. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással kötött szerződés alapján kezdődött meg a munka az állati hulladék begyűjtő és átrakó telepen 2012-ben. A szerződés lejárta után 2015-ben új megállapodás született az Álhubál és a Pécsi Agglomerációs Többcélú Társulás települései között. A vállalkozás működési engedélyét meghosszabbították 2019-ig. Miután Baranya megye területén a KIOP pályázatból felépült állati hulladék begyűjtő telepek megszűntek (Bóly, Sellye, Siklós), megnövekedett feladat hárult az Álhubálra. A telepek megszűnésével nagyon sok illegálisan elhelyezett hulladék képződik, amit a Kft.-nek kell elszállítania. A megyében csak azokon a településeken biztosított e szolgáltatás, amelyekkel ez a vállalkozás szerződésben van. Keresztény Zsolt, a Kft. ügyvezető igazgatója beszélgetésünk során elmondta, hogy jelenleg a megye száz településével van szerződésük[17]. Ezek a települések éves átalányt fizetnek, így ha a településen elhullik egy állat, akkor az Álhubál külön eseti térítés nélkül szállítja el a tulajdonostól. Tisztázatlan, hogy Baranya megye önkormányzatainak 2/3-a hogyan oldja meg az állati hulladékkal kapcsolatos közigazgatási feladatait, ugyanis csak száz önkormányzattal kötött szerződést a szolgáltatást a megyében egyedül végző Kft. Szerződéses kapcsolatban van még az Álhubál olyan gazdákkal, akik őstermelőként kötelesek regisztráltatni magukat a hazai állattartók rendszerében és kötelesek szerződést kötni állati hulladék begyűjtővel.
A szakmai teljesítésről szóló 2015. évi beszámolója szerint 2015 március 31.-én az Álhubál a Baranya Megyei Kormány Hivatalnak megküldte 2014. évi hulladékbevallását ezzel is teljesítve az erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségét. 2015-ben a Kft. a szerződött partnerekkel megújította szerződéseit, az új Ptk. változások és az árjegyzékben szereplő összegek és új díjtétel bevezetése miatt vált ez szükségesé. Orfű polgármesterasszonya, volt elnök asszony szerint ez az egyetlen nyereséges vállalkozása a pécsi kistérségi társulásnak.[18] A pécsi kistérség területén a 2014. évhez képest másfélszeresére nőt a beszállítások száma. A társasági törvényt felváltó 2013. évi V. törvény szabályaival való összhangba hozása miatt jegyzett tőkeemelést kellet végrehajtania a Kft.-nek. A Pécsi Többcélú Agglomerációs Kistérségi Társulás döntése alapján a Kft. a törzstőke emelését saját tőke eredményéből hajtotta végre, így nem terhelte többletköltséggel a társulás önkormányzatainak kiadásait. Területfejlesztés szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy munkahelyeket hozott létre és a térség elmaradottságán enyhített.[19]
A pályázat a fentebb leírtak alapján sikeresnek mondható. Olyan eredményes pályázat, amely valós problémára nyújt megoldást, gazdaságos és területfejlesztést realizál. Korszerű létesítmény épült, munkahelyek jöttek létre, az európai unió színvonalát elérő állati hulladék ártalmatlanító hálózat alakult ki, melynek folyamatos sikerességét és működésének fenntartását nem elhanyagolható módon szolgálja az ügyvezető igazgató elkötelezettsége. Tanulságos, hogy a személyi faktor
- 383/384 -
mennyire lényeges, hiszen a többi, részben megvalósult pályázat esetében is fenntartható lehetne a létrehozott szervezetek működése a megfelelő személyi háttérrel.
Az állati hulladék kezelés aktuális Baranya megyei helyzetéről Dr. Orbán Péter kerületi állatorvossal készült interjú[20] ad átfogó képet, melyet a megyében több település állattartóival való beszélgetés továbbá a dögkutak és a hulladék begyűjtő pontok megtekintéséből levont következtetések egészítenek ki. Az állatorvos elmondása szerint a hobbiállatok kérdése Pécsett és az Álhubállal szerződésben levő településeken megoldott. A törvény 50 kg alatt engedi a kisállatok elföldelését,[21] illetve az állatorvosi rendelőknek kötelező szerződésben lennie állati hulladék begyűjtő szolgáltatóval, így el is tudják szállíttatni az elhullott háziállatot.[22] "Azonban a megyét nem fedi le a pécsi pályázó tevékenysége, így azok, akiknek nincsen érvényes szerződése vagy illegálisan kezelik vagy más megye begyűjtő rendszerét használva szállítatják el - környezetkárosító módon, rengeteg üzemanyagot égetve - a tetemeket az ország különböző pontjaiba. Sokszor messze van egymástól az elhullott állat, és a begyűjtő pont és még innen is tovább kell szállítani minden esetben az ATEV feldolgozó üzemeibe. Kérésre akár egy macskáért is kikell jönniük teherautóval..."[23]
Álláspontja szerint a haszonállatok tetemének kezelése súlyos, megoldatlan probléma. Rengeteg bizonytalanság övezi az állati tetemek kezelését. Az elhullott állatokkal kapcsolatos problémák évek óta neuralgikus pontnak számítanak több település életében, illetve komoly terhet rónak az állattartókra. Nagyüzemi telepekre történő kiszállások alkalmával számtalanszor találnak tetemeket mindenfelé eldobálva, elásva. Megerősítette, hogy újra használják a régi dögkutakat, melyről több helyről érkezett hozzá lakossági bejelentés. "Sok állattartó nem is tudja, hogy tilos, amit tesz, hiszen az embereknek nem könnyű megszokni a változásokat, így azt sem, hogy már nem vihetik egyszerűen és ingyen a falu melletti dögkútba az állataikat. A betemetett dögkutak pedig nincsenek nyilvántartva, és mezőgazdasági munkálatok során megbolygatásuk lépfenét okozhat, ami az állatra és az emberre egyaránt veszélyes."[24] Gyakori tehát, hogy a tetemeket - elkerülve ezzel az elszállíttatás költségeit - inkább az üzemen kívül helyezett dögkútra viszik, vagy a települések szélén található konténerekbe helyezik.[25] Ellenőrizetlen, jogszabályellenes és kifejezetten fertőzésveszélyes, hiszen mind ember; mind állategészségügyi szempontból járványkockázattal jár, emellett lakosságot nagymértékben zavarhatja. Az illegális lerakásáért jelentős pénzbírság fizetése róható ki (15 ezer forinttól 15 millióig terjedő élelmiszerláncfelügyeleti bírsággal sújtható a delikvens).[26] Előfordulhat az is, hogy a tetemelszállítatás költségeit elkerülendő a beteg állatot vágóhídra viszik, eltitkolva a betegségét. Ez azt eredményezheti, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan hús kerül a fogyasztói rendszerbe.
Mindezek alapján elmondható, hogy a jelenlegi helyzet megoldatlan és sürgős rendezést igényel. Nagy szükség lenne arra, hogy a támogatottak működtessék a létrehozott rendszert.
Keresztény Zsolt sikertelenségi okként jelölte meg a vele készített interjú során, hogy nem volt megfelelően feltárva, hogy az EU-s szabályozás előtt meglévő dögkutak mennyire voltak kihasználva, és ehhez mérten milyen távolságra, hogyan kellett volna felépíteni az új hulladékgyűjtő állomásokat. A kommunikáció és az együttműködés hiányzott, nem alakult ki élő kapcsolatrendszer és partnerség - tapasztalatcsere céljából - a pályázó felek között.
A sikertelenség okai között említendő meg, hogy a vidéken rohamosan fogy az állatok és az állattartók száma. A bólyi állati hulladékgyűjtő telep volt üzemvezetője szerint[27] a bólyi és a pécsváradi kistérségben a gazdasági állatok száma 1/3-ra csökkent. Az állattartóknak nem kedvez a rájuk vonatkozó szabályozás folyamatos bővülése. Terjedelmes a területfejlesztésre, ehhez kapcsolódó pályáztatásra és az állati hulladék kezelésre vonatkozó szabályozás. Folyamatos módosítás teszi átláthatatlanná, követhetetlenné a vonatkozó normaanyagot. A jogszabályi hierarchia is sérül, amikor a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet nincs összhangban a Tft.-vel.
Az említett támogatási rendszerbe való bekerülés regisztrációhoz kötött. Ez nehézséget okoz egy átlagos magyar faluban, ahol az állattartók jellemzően nem készségszintű internethasználók. Azonban ha a szabályozás kedvezményezettje mezőgazdasági nagyüzem, akkor nyitott kérdés a magán állattartók helyzete, akik számára jóval nagyobb terhet jelenthet az elszállítatás költsége.
Dr. Kóbor Gyula orfűi jegyző szerint[28] "az alulról jövő kezdeményezések előnyben részesítése a pályáztatás során kulcsfontosságú". A KIOP 1.2.0. a programot nem a helyi lakosok kezdeményezték, a kidolgozás és megvalósítás terén nem érvényesült a helyiek tudása és helyismerete. A helyi gazdasá-
- 384/385 -
gi potenciál nem lett megfelelően kihasználva, ezért eleve nem jöhetett létre hatékony területfejlesztés.
A tanulmány e szakaszában egy lehetséges megoldásmódot mutatok be az állati hulladék feldolgozására. Európában több helyen már bevett eljárás, hogy biogáz üzemekben hasznosítják az állati hulladékot. A következőkben ismertetem az eljárás mellett, illetve ellene szóló érveket, majd a külföldi kitekintés után taglalom az itthoni nehézségeket, melyekbe ez az eljárásmód folyamatosan ütközik.
Az állati melléktermékek számos felhasználási vagy ártalmatlanítási lehetősége áll rendelkezésünkre.[29] Ezek közül kiemelkedik az abból való biogáz, illetve biomassza előállítása, melyet a 1774/2002/EK és a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet engedélyez a jogszabályoknak megfelelő komposztáló és biogáz üzemekben. A modern környezetvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás egyik legfontosabb eleme a megújuló energiaforrás, mely a "saját fosszilis energiahordozókban szegény, azonban jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Magyarország számára kiemelkedően fontos".[30] Ilyen megújuló energiaforrás a biomassza[31] és a biogáz[32], mely egyszerre adhat megoldást a hulladék kezelése és elhelyezése körében. Ártalmatlanít, és megújuló energiát termel.[33] Ezen hasznosítási formák mellett szól az, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv évek óta célul tűzi ki a szerves hulladék megközelítőleg teljes mennyiségének visszaforgatását a természetes biológiai körforgásba, amelyben a biogáz fejlesztés - a hulladékhasznosítás részeként - nagy segítség lehet.[34] Illetve emellett szól az is, hogy 2008-ban az Európai Unió Energia és Klímacsúcson Magyarország elfogadta, hogy 2020-ig 13 százalékos megújuló energia részarányt kell elérnie, a jelenlegi hét-nyolc százalékról.[35] További pozitívumként említhető hogy a "megtermelt biogázt a mezőgazdaság számtalan területén lehet hasznosítani, ami főleg hő- vagy villamos energia előállításán keresztül valósul meg". (Lehetséges felhasználási területek a különböző mezőgazdasági helyiségek fűtése, meleg-vízellátás, terményszárítás, tejhűtés, üvegházak melegítése...).[36] Ezenkívül a biogáz üzemekben való állati eredetű melléktermék hasznosítás lokális munkahelyeket teremthetne, ami fokozza az adott térség népesség-megtartó képességét. Az eddig ismertetett pozitívumok mellett meg kell említeni a biogáz termelés ellen szóló tényeket is. Ezek közül kiemelendő, hogy elfogadtatása nehéz a mai magyar agrártársadalom számára, a feldolgozó módszerek nehezen illeszthetőek be a meglévő agrártechnológiákba, és a szükséges műszaki berendezések energetikai hatásfoka alacsony, emellett kiépítésük költségigényes.[37]
A biogáz üzemek egyre inkább elterjednek az Európai Unió területén, főleg a gyorsabban fejlődő, hazánknál jobb gazdasági helyzetben levő országokban. A biogáz termelésben vezető országok: Németország[38] és Dánia[39]. Lengyelországban a Gazdasági Minisztérium kidolgozott egy programot, mely azt célozza meg, hogy 2020-ig minden településen épüljön biogáz üzem. A biogáz ipar azokban az országokban a legfejlettebb, ahol a gazdasági kormányzat támogatja a megújuló energiahordozók felhasználását és a környezetvédelmet. [40] Az Európai Unió több tagországában különálló megújuló energia-törvény szabályozza a megújuló energiaforrásokkal történő energiatermelést. Ezekben az országokban az energiapolitikai elképzeléseken belül hangsúlyosabb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások. Számos uniós országban úgynevezett megújuló energia-törvény révén szabályozzák a jogi környezetet, hazánkban azonban nincs ilyen átfogó jogszabály, és több kisebb jogi norma, rendelet vonatkozik a területre.
Hazánkban a biogáz üzemek helyzete kevésbé kedvező. "Magyarországon az utóbbi években 74 darab biogáz-üzem működött 69,5 MW beépített villamos teljesítménnyel, és ezzel Európa alsóközépmezőnyébe tartozunk biogáz-előállítás szempontjából úgy, hogy ez a mennyiség a megvalósítható potenciálnak csak kis hányadát teszi ki."[41] A megújuló energiák hasznosítását célzó fejlesztéseket az EU folyamatosan támogatja különböző pályázatokon keresztül, ezért hazánkban is hozzáférhetőek különböző pénzforrások biogáz üzemek létesítésére és fenntartására. A következőkben összegyűjtöttem és elemeztem azokat a nehézségeket, melyek választ adhatnak arra, hogy miért sikertelen hazánkban az állati hulladék biogázként való hasznosítása, és min kellene változtatnia a jogi szabályozásnak.
- Elsőként idézzük a magyar energia klub helyzetjelentését, mely szerint "a rendelkezésre álló források alacsonyak, a keret ösz-
- 385/386 -
szegek kiosztása nem hatékony". A klub szükségesnek véli a támogatási rendszerek felülvizsgálatát.[42]A nehézséget a gyakorlatban az is fokozza, hogy a tervekkel, engedélyekkel rendelkező projektek nagyobb eséllyel kapnak támogatást, ezek megszerzése viszont idő és költségigényes. "Mindezek megszerzése több mint egy évig is eltartó folyamat, és tízmilliós nagyságrendű kiadással jár. A magyarországi projektek nagyrészt azért akadoznak, mert ez az önerő a mezgazdaságban csak ritkán áll rendelkezésre".[43] (Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea, 2011)
- A pályázatok segítik a biogáz-üzem építést, azonban sok tekintetben jelentkeznek olyan problémák, melyeket a túl részletes szabályozás és a nehézkes közigazgatás támaszt. Például rendelkezni kell az üzemnek környezetvédelmi engedéllyel, építési engedéllyel, amennyiben villamos energia termelése a cél, úgy a kiserőmű hálózatra csatlakoztatásához szükséges engedélyekkel. Magyarországon még ma is újszerű technológiáról lévén szó, nincsen egységes és mindenhol egyformán alkalmazott menete az engedélyezési eljárásoknak. "Az első fokon eljáró hatóságok további szakhatóságokat vonnak be eljárásukba, amelyek újabb és újabb feltételekhez kötik a hozzájárulásukat." (Dr. Czupy Imre, Vágvölgyi Andrea, 2011) Ennek következménye az eljárások bizonytalan időtartama, valamint a szakhatósági feladatokban meglévő számos párhuzamosság. A pályázók részéről felmerül az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítése mellett az is, hogy az eljárási díjak, illetékek összegét csökkentsék, és magasabb keretösszegeket állapítsanak meg a lakosság és a cégek ilyen irányú támogatása tekintetében.[44]
- Végül a gyakorlatban nehézséget okoz, hogy az alkalmazandó jogszabályok bonyolultak és gyakran módosulnak. A megújuló energiát érintő szabályok 2011. évi adat szerint 120 különböző jogszabályban voltak találhatóak. Napirenden van egy egységes megújuló energia törvény, mely már 2017-ben változásokat hozhat e tekintetben. Magyarországon gyakran példaként hozzák fel a német egységes megújuló energiákról szóló törvényt. "Ennek hatálya minden ilyen energiára kiterjed a napenergiától a biomasszáig, és a német törvény alapján a zöldenergia minden szempontból előnyt élvez, akár a hálózatkezelő által termelt energiával szemben is."[45]
A fentebb tárgyalt adatokból és helyzetelemzésből levonható következtetés, hogy jelenleg az állati eredetű hulladék megoldatlan problémájára rendkívül jó megoldás lehetne a biogázként való felhasználás, azonban ez ma Magyarországon igen sok nehézségbe ütközik. A szabályozás a nagyállattartó telepeknek és nagycégeknek kedvez a biogáz üzemek létesítése esetén. A jogszabályi környezet bonyolult, kusza, az engedélyeztetési eljárások folytán lassú és nehézkes. Ezekre a problémákra fog várhatóan a jövő évben megoldást adni az új hazai megújuló villamosenergia-termeléstámogatási rendszer az ún. Metár. Célja, hogy "segítse a megújuló energiára vonatkozó 2020-as célkitűzések teljesítését, valamint a megújuló energiaforrásból áramot előállító termelők piaci integrációját"[46], illetve egységes szerkezetbe foglalja a megújuló energiáról szóló jogszabályokat. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv foglalkozik azokkal a szabályozási ösztönzőkkel és adminisztratív eszközökkel, amelyekkel előmozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése, a rendszer jogi felülvizsgálata és szükségszerű átalakítása, a támogatási rendszerek újragondolása, valamint az engedélyezési eljárások átalakítása.[47] A Terv a jogi szabályozással kapcsolatban kimondja: a hatályos szabályozás átalakításának célja egy olyan ügyfélbarát szabályozási és engedélyezési rendszer kialakítása, amely elősegíti megújuló energiaforrások használatát, egyszerűbb és rövidebb ügyintézési idejű, normatív eljárásrend révén elősegíti a beruházások időbeni megvalósítását, valamint biztosítja a támogatások és a finanszírozás felhasználásának és kihelyezésének kiszámítható ütemezését.[48] Mindezek eredményeképpen az évtized végére sikerülhet országos szinten megoldani az állati hulladékkezelést, méghozzá oly módon, hogy megújuló energiaként hasznosítjuk.
A tanulmányban egy területfejlesztési pályázat megvalósulását és eredményességét vizsgáltam. Szándékomban állt bemutatni, hogy a közigazgatás a területfejlesztés terén elterjedt pályázati lehetőségekkel élve, hogyan próbál megoldani egy problémát. A vizsgált közigazgatási feladat az állati hulladék kezelése Baranya megyében, mely igen perifériára szorult önkormányzati feladat, azonban kezeletlenül komoly közegészségügyi veszélyekkel jár.
- 386/387 -
A tanulmány alapjául a KIOP 1.2.0 állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósítására kiírt pályázat szolgált, amellyel korszerű állati hulladék begyűjtési rendszer kiépítését tűzték ki célul. Ezen pályázat keretén belül a Dél-dunántúli régióban öt pályázó nyert összesen 954 045 530 forintot. A pályázatok esetén kötelező öt éves fenntartási idő lejártát követően egy kivételével megszűntek funkcionálni. A hatékonyan működő pécsi példa ellenére az állati hulladék gyűjtés helyzete rendezetlen sok helyen a megyében.
A kutatásból levonható eredmények és következtetések.
1) Az állati tetemek kezelésének problematikája megoldatlan Baranya megyében. A pályázatok csak ideiglenesen oldották meg a helyzetet, a kötelező ötéves fenntartási idő lejárta óta egy kivételével nem működnek. A jelenleg is üzemelő pécsi szolgáltató nem fedi le az egész megyét.
2) A dögkutakra vonatkozóan megállapítható, hogy miután az EU-s szabályozásnak megfelelően Magyarországon a 71/2003 FVM rendelet hatályba lépésével megtiltották az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését, ezzel felszámolásra ítélve a dögkutakat - 2005 december 31-ig az önkormányzatok bezáratták az összes dögkutat - az elszállítatási költségek elkerülése, vagy az üzemelő begyűjtő rendszer hiányában - sokan ismét használni kezdték őket. Előfordulhatnak települések külterületén állati hulladék begyűjtése céljából elhelyezett konténerek, torzóként megmaradva a pályázatok kötelező fenntartási idején kiépített begyűjtési rendszerekből.
3) Az állati hulladék kezelésre vonatkozóan a jogi szabályozás bonyolult és eltúlzott. Folyamatosan változó, módosuló szabályzás jellemző mind a programozási időszakokban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjére, mind az állati hulladék kezelésére vonatkozó szabályanyagra. Az állattartók nagy része nem ismeri a vonatkozó normákat, illetve nem tud lépést tartani különösen az uniós szabályok megjelenése óta az életére közvetlenül ható jogszabályokkal. A terület nagymértékben túlszabályozott, az amúgy is szűkülő állattartással kapcsolatban betarthatatlan és felesleges szabályok vannak hatályban. Szabályozva van a tetemek hármas osztályozása, illetve a fertőtlenítésre használatos anyagok, a csepp- és szagmentes tárolók építése, az állattartók kötelező regisztrációja,[49] sőt a beteg állat egészségügyi megfigyelése és elkülönítése. A szabályhalmazzal azonban nagyobbrészt nem harmonizál a gyakorlat.
A téma feldolgozása során világossá vált, hogy az Unió a fejlesztési irányt határozza meg, és a tőkét adja, azonban a helyieken, így a pályázókon és a kormányon múlik, hogy sikeres lesz-e a pályázat. Az EU egyszerre teremt korlátokat és ad lehetőségeket - s ebben az aránytalanság az, hogy míg a szabályok korlátai többé-kevésbé a helyiek akaratától függetlenül érvényesülnek, addig a lehetőségek csak akkor válnak valósággá, ha mind helyi, mind nemzeti szinten képesek azokat megfelelően kihasználni. Az EU-s pályázatok alkalmasak jobb életkörülmények teremtésére, de ronthatnak is rajtuk, ha az implementáció elbukik. Dolgozatomban megfogalmazott alapkérdésre válaszolva, a vizsgált példa alapján elmondható, hogy bár a pályázati rendszer haladó demokratikus redisztribúciós elv, a tradicionálisan önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok megoldásánál több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. ■
JEGYZETEK
* A tanulmány az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.
[1] Az interjúk terjedelmükre tekintettel jelen tanulmányhoz nem lettek csatolva, megtekinthetők a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának Gazdaság és Kereskedelmi Jogi Tanszékén.
[2] Mikó Zoltán: Agrár- és vidékfejlesztési igazgatás. Budapest, Szaktudás kiadó ház, 2010. 32.o.
[3] Bándi Gyula (szerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv I. Budapest, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2002. 101.o.
[4] 1888. évi VII. törvénycikk az állategészségügy rendezéséről
Ennek 34. §.-a szerint "Ragadós betegségben elhullott vagy leölt állatok hullája, továbbá ily állatok hulláinak azon részei, melyek a betegség elhurczolására alkalmasak (hus, bőrök, belek, szarvak, körmök stb.) végre az alomtrágya és az állatok hulladékai rendszerint forgalomba nem hozhatók és föl nem használhatók, hanem alkalmas módon, veszélyt nem okozva, ártalmatlanokká teendők."
[5] http://docplayer.hu/989035-A-kiop-allati-hulladek-kezelese-intezkedes-ertekelese.html
[6] 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 19. §
[8] http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1200022.KOR
[10] http://www.nonprofit.hu/palyazatok/allati-hulladek-kezeleset-celzo-beruhazasok-megvalositasa-0
[11] http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1
[12] Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) http://bit.ly/2lOZBAB (2017. február 15.)
- 387/388 -
[13] (Idő közben módosult a felhívás, közlemény formában, ebben szerepeltek az új pályázható összegek.)
[15] Kóbor Gyula jegyzővel folytatott beszélgetés ébresztett rá az alulról jövő igényekre válaszolni tudó és akaró pályázatok előtérbe helyezésének fontosságára.
[16] Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás pályázata állati hulladék begyűjtő rendszer kialakítására a pécsi kistérség területén.
[17] Interjú, Kővágószőlős, 2016.05. 23. K. Zs.
[18] Interjú, Orfű, 2016 május 17, K. Gy.
[19] Keresztény Zsolt által írt 2015. évi szakmai beszámoló szerint.
[20] Hosszúhetény 2016 május 8. O.P.
[21] 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról 9. § (1)
[22] 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról. 186. § (2)
[23] Hosszúhetény 2016 május 8. O.P.
[24] Hosszúhetény 2016 május 8. O.P.
[25] 1.melléklet
[26] 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról. 11. §
[27] Interjú Kővágószőlős, 2016.05.23. K.Zs.
[28] Interjú Orfű 2016 május 12. K.Gy.
[29] Ilyenek a takarmányozási felhasználás, azonban ez kizárólag szigorú feltételek és előírások mentén lehetséges, gazdasági haszonállatok számára rendkívül korlátozott mértékben, kedvtelésből tartott állatok, akár halak számára eledel előállítása, vagy állatkerti állatok takarmányozására lehet alkalmas.
[30] Prof. Dr. Barótfi István: MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK. A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, 2004, 65-98.o. 66.o
[31] 2010. évi CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről, 1. § (3) bekezdése szerint a biomassza a mezőgazdaságból - a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve - biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része.
[32] 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 2.§ (o) bekezdése szerint a biogáz: metánból, szén-dioxidból és egyéb, nyomokban előforduló gázokból álló keverék, amely a biohulladék elsősorban irányított anaerob lebontásával keletkezik.
[34] 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről, 2.3. Intézményrendszer
[35] A Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020", valamint a 28/2009/EK megújuló energia irányelv is ezt tűzi ki célul.
[36] http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_kornyezettechnologia/ch05s02.html (2016. 10.11.)
[37] http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html
[38] Németországban több mint 4000 biogáz üzemben működnek, és átlagosan 7500 üzemórával rendelkeznek, 11 millió kilowatt-órányi energiát termelt, és ezzel több, mint 3 millió háztartás energiaszükségletét fedezték. (Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos. 2008.)
[39] Dániában 2000-re a 90-es évektől kezdve megduplázták az ország biogáz termelését, annak köszönhetően, hogy bevezették a "zöld" áram rendszert, ami azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrásból előállított áramot az áramszolgáltató a szokásos árnál magasabb összegért veszi meg.(Prof. Tamás János, Prof. Blaskó Lajos. 2008.)
[40] http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Mezogazdasag_hulladekai/ch04s09.html 2016.09.16.
[41] Szunyug I. (2015) Biometán hasznosítás Európában és Magyarországon. Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 181-190.
[42] 2010-es sajtótájékoztató adat, forrás: http://energiaklub.hu/sites/default/files/ek_sajto_hatter__megujulok.pdf
[43] http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0021_Mezogazdasag_hulladekai/ch04s08.html
[44] http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0021_Mezogazdasag_hulladekai/ch04s08.html
[45] http://www.innoteka.hu/cikk/a_zoldenergia_kihasznalasahoz_a_jogalkoto_segitsegere_is_szukseg_van.104.html (2016.09.04.)
[46] http://www.metar.hu/metar_szabalyozas_torveny.html (2016.05.14)
[48] Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020., forrás: http://2010-2014.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf (2016.09.05.)
[49] 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról. 17/B. § (2)-(8).
Lábjegyzetek:
[1] A szerző 5. éves hallgató, PTE ÁJK.
Visszaugrás
