Hosszabb idő óta követett gyakorlat, hogy üzem-utódlás áll fenn, ha valamely gazdasági egység identitásának megőrzése mellett másra száll át (Ayse Süzen-ügy, nálunk az Mt. 85/A. § szabályozza). Ehhez az eset összes körülményének vizsgálata szükséges, különösen a vállalat, illetve üzem fajtája, az üzem anyagi eszközeinek átszállása, az immateriális eszközök értéke, az üzemi munkavállalók átvétele, a vevőkör átszállása, az átvételt követően folytatott tevékenységnek a korábbihoz való hasonlósága és az üzemi tevékenység esetleges megszakításának tartama. Esetenként az előbbi tényezőknek eltérő jelentősége lehet (BAG NZA 2006, 1105).
A megítélés különös nehézséggel jár, ha a vita alapjául szolgáló tevékenységhez kevés üzemi eszköz szükséges, és ezeket a megrendelő/vállalkozásba adó/bérbeadó (a továbbiakban: megbízó) bocsátja rendelkezésre.
Újabban ilyen ügyben döntött az EU Bíróság. Az adott esetben a kórházi kantin üzemeltetésének bérbe adásáról volt szó. Az EU Bíróságnak az Abler-ügyben hozott határozata szerint az üzemutódlás mindenesetre fennáll, ha mind az első, mind pedig a második üzemeltető a megbízónak ugyanazokat a helyiségeit, leltári tárgyait, vizet, és energiát használja (NZA 2003, 1385). A Güney-Görres ügyben hozott határozat szerint pedig új megbízás esetén nincs jelentősége annak, hogy a megbízó által rendelkezésre bocsátott eszközöket az üzemeltető saját használatára átengedték-e (EU Bíróság NZA 2006, 29).
A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) az EU Bíróságnak az előző bekezdésben ismertetett állásfoglalásából indul ki az újabb ügyek elbírálása során. Ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy az üzemutódlás szempontjából a tárgyi eszközök átvételének és használatának nincs jelentősége, hiszen szinte minden egyes üzem-utódlásnál a megbízó bizonyos eszközeit használják. Ezért az előbbi egymagában nem alapozza meg az üzemutódlást, hanem ehhez lényeges eszközök használata szükséges, vagyis ilyeneknek az érték-alkotás igazi magját, illetve alapját kell képezniük (BAG NZA 2006, 1105).
Ha jelentős, nagy eszközökről van szó, az elhatárolás látszólag könnyű, például, ha ugyanazon nyomdagépeket, hajót használja az üzem-utód, mint az elődje. Újabban ilyen esetekben csak akkor tagadja a bíróság az utódlást, ha az utód a munkán, illetve munkaszervezeten lényeges módosítást hajt végre, és ezzel a tevékenység más megítélés alá esik. Ha az eszközök figyelembevétele alapján nem nyilvánvaló az eltérés, a bíróság azt vizsgálja, hogy a használt eszközök a piacon szabadon megszerezhetők-e vagy azok a tevékenységhez elengedhetetlenül szükségesek (BAG NZA 2006, 1101). Kiegészítésképpen arra is rámutat a Bíróság, hogy újabb megbízás esetén a vevőkör, vagyis a megbízó általában változatlan marad.
Az Európai Bíróság ilyen gyakorlatával, amely szerint például kantin üzemeltetése esetén a vízzel és energiával való ellátást üzem-utódlás keretében releváns üzemi eszköznek kell tekinteni, a bíróság olyan jogfejlődést kezdeményezett, amely üzem-utódlás nélküli újabb megbízást, alanyváltozást alig enged meg. Ebből a szempontból nem segít a BAG által megkívánt az a korlát sem, amely szerint az átvett eszközök lényeges volta szükséges. Hiszen még olyan szolgáltatásoknál is, amelyeket a megbízott üzemében hajtanak végre, például a megbízó üzemében foglalkoztatottak bérelszámolását, szükséges a megbízónak a megbízott részére történő (adat)szolgáltatása.
Ezért van olyan álláspont, amely következetes, megnyugtató ítélkezési gyakorlatot csak olyan alapon lát kialakíthatónak, amely a korábbi és a későbbi üzemeltető közötti kapcsolat jelentőségét tagadja (NJW Spezial 2006/11/513-514. old.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
