A Vbt. (a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. 55. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a fél a választottbíróság ítéletének érvénytelenítését arra hivatkozással is kérheti, hogy a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.
A Vbt. 28. §-a szerint a felek a választottbíróság által követendő eljárás szabályaiban - a törvény keretei között - szabadon állapodhatnak meg, ide értve valamely állandó választottbíróság szabályzatának a kikötését is. Megállapodás hiányában a választottbíróság az eljárási szabályokat - a törvény keretei között - belátása szerint határozza meg. Ebből következően egyrészről a választottbírósági kikötésnek nem elengedhetetlen eleme az eljárási szabályokban való megállapodás (BH 2004.8.), másrészről a válaszottbírósági törvénynek, s az állandó választottbíróságok ezen alapuló eljárási szabályzatainak - a felek ilyen tartalmú kikötésének hiányában - a Pp. nem háttérjoga, következésképpen nem lehet a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérni azon az alapon, hogy a választottbíróság a Pp. rendelkezéseit nem alkalmazta (EBH 1999.128.). A Legfelsőbb Bíróság ez utóbbi elvi döntésében kifejtette, hogy a Vbt. 55. § (1) bekezdésének e) pontjára alapított érvénytelenítés feltételeinek fennállása körében tehát a rendes bíróságnak először azt kell vizsgálnia, mi volt a feleknek a választottbíróság eljárására vonatkozó megállapodása. Ha volt ilyen megállapodás, az nem ellentétes-e a Vbt. kötelezően alkalmazandó rendelkezéseivel, mert ha igen, a rendes bíróságnak a kötelezően alkalmazandó szabályt kell figyelembe vennie a választottbíróság eljárásnak vizsgálatánál. A feleknek a választottbíróság eljárására vonatkozó külön megállapodása hiányában pedig azt kell a rendes bíróságnak vizsgálnia, hogy a választottbíróság eljárása megfelel-e a Vbt. rendelkezéseinek.
A választottbíróság összetételével és eljárásával kapcsolatos kifogások a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perekben viszonylag ritkán fordulnak elő, ami részben azzal is magyarázható, hogy a Vbt. 6. §-a szerint azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy e törvény bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének vagy a választottbírósági szerződés bármely előírásának nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz anélkül, hogy ezen mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szabtak, e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott. Ennek a rendelkezésnek a jogkövetkezménye az, hogy utóbb az ítélet érvénytelenítésének e mulasztásokra történő hivatkozással a Vbt. 55. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye. "A felperes a választottbírósági ítélet érvénytelenítésének okaként nem hivatkozhat a választottbírósági tanács összetételét érintő eljárási szabálysértésre akkor, ha az eljárás során bejelentette, hogy a választottbíróság összetételével kapcsolatban kifogása nincsen. " (BH 2006.218)
Csupán egy olyan közzétett jogeset ismeretes, ahol a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére a bíróságok részéről részben a Vbt. 55. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozással került sor. "A jogerős elsőfokú ítélet e tényállás alapján helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy a II. r. felperes tekintetében megvalósult a Vbt. 55. § (1) bekezdésének e) pontjában szabályozott az az érvénytelenítési ok, hogy a választottbíróság eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának, mert megállapodásukban alkalmazni rendelt, a választottbírósági díjakról, költségekről és a felek költségeiről szóló szabályzat (Díjszabályzat) 6. és 9. §-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik. E rendelkezések szerint ugyanis a fél indokolt költségeit a pervesztes félnek kell viselnie." (EBH 2008.1794)
A Fővárosi Bíróság előtt 9.G.40.440/2006. számon folyamatban volt ügyben a felperes arra hivatkozással kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, hogy a választottbírósági eljárásban azért nem tudta gyakorolni a Vbt. 19. § (2) bekezdésének megfelelő kizárási indítvány előterjesztésének a jogát, mert az érintett választottbíró a Vbt. 11. §-ára tekintettel nem tárta fel azokat a körülményeket, amelyek a pártatlanságát megkérdőjelezték volna. Ezzel kapcsolatban a bíróság rámutatott, hogy a Vbt. 55. § (1) bekezdés e) pontjával nevesített érvénytelenítési okot nem önmagában az alapozhatja meg, hogy nem volt mód a választottbíróság előtt kizárási eljárást lefolytatni, hanem az, hogy valóban kizárt (kizárandó) bíró vett részt az ügy elbírálásában, ezért a választottbíróság összetétele a Vbt. 11. §-ával volt ellentétes. Az ügy adatai szerint az alperes által jelölt választottbíró a kijelölését követően a tanács megalakulásához szükséges nyilatkozatával kijelentette, hogy függetlennek tekintette magát. A Vbt. 17. § (1) bekezdésében írt kötelezettség szerint a választottbíró valóban köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétséget ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. A kizárási indítványról a választottbíróság dönthet, annak elutasító eredménye után fordulhat a fél az állam bíróságához, döntést kérve a kizárási indítványról. E döntés célja a lehetséges érvénytelenítési ok elhárítása, a Vbt. 11. §-ában írt követelmények megsértésének elkerülése. A kizárási eljárás hiányában utóbb érvénytelenítési perben annak a következtetésnek a levonásához, hogy a választottbíró nem volt független, az vezethet el, hogy a választottbírósági eljárás során teljesített eljárási cselekmé-nyekbő'l, az eljárási jogok gyakorolhatóságából következően mennyiben sérült a pártatlansághoz fűződő joga a félnek. Az adott ügyben a bíróság megállapította, hogy a fél jogait az eljárás során teljes körűen gyakorolhatta, így nem volt tényként megállapítható, hogy a másik fél által jelölt választottbíró a Vbt. 11. §-át megsértve vett volna részt az eljárásban, illetve így szavazott volna a döntés meghozatalánál. A választottbíróság eljárásával tehát nem sértette meg a Vbt. 27. §-ában foglalt kötelezettségét sem. ■
Visszaugrás