Ennek a tanulmánynak a célja, hogy áttekintse az európai közösségi fogyasztóvédelmi magánjogi szabályozás legújabb fejleményeit és jelenlegi helyzetét. E célból elemezni fogjuk a 2007-es Zöld Könyvet, a tagállamoktól az Európai Bizottsághoz beérkezett véleményeket és a Bizottság 2007. októberi összegezését.
Az átfogó, mozgalomszerű fogyasztóvédelem és a szisztematikus fogyasztóvédelmi jogalkotás a 20. század második felében jelent meg. A fogyasztóvédelem jogi eszközei különböző jogágak módszereivel élnek és ezért a különböző jogágak: a magánjog, közigazgatási jog, büntetőjog stb. területére esnek.1 Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a magyar jogászok új kihívásokkal találkozhattak, mivel az irányelvek átültetése kapcsán egy sor új jogszabály került bevezetésre. A magánjogban először a társasági jogban, a szellemi alkotások jogában jelentek meg az uniós szabályok, de végül bevezetésre kerültek a jogterület klasszikus középpontjában, a kötelmi jogban is.2 Mára már egy sor irányelv áll a Polgári Törvénykönyv szabályozási hátterében, ezek főképp a fogyasztói szerződéseket érintik.3 A fogyasztók legfontosabb szempontjainak érvényesítése iránti igény, egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A nem egyedileg gyártott termékek kapcsán a fogyasztók kevés információval rendelkeznek, így jogi védelmüket egyre inkább nehezebb megvalósítani. A fogyasztók bizalma az internetes vásárlással kapcsolatban sem mutat túl biztató képet. A digitális termékek elterjedése is minél előbbi szabályozás után kiállt. Az Európai Unió célként tűzte ki a fogyasztóvédelmi jog egységesítését, a szabályozás harmonizációját, az új vívmányok beépítését a közösségi jogba, ennek a folyamatnak a bemutatása kerül részletezésre ebben a tanulmányban.
A Római Szerződés még nem említette a fogyasztóvédelmet. 1972-es csúcstalálkozón merült fel először egy közös politika kialakításának szükségessége, nem sokkal ezután jelent meg az Európai Bizottság első - az 1975-1980 közötti időszakra szóló - akcióprogramja, mely az alapvető jogok öt kategóriáját fogalmazta meg, köztük a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelméhez való jogot. 1986-ban bevezették a fogyasztó fogalmát és felhatalmazták a Bizottságot különböző javaslatok kidolgozására a fogyasztók védelme és egy magas szintű védelem alapjainak megteremtése érdekében. A Római Szerződés további módosításai révén került be és fejlődött a fogyasztóvédelem, mint önálló közösségi politika.
A Bizottság akcióprogramjai 1990-től célul tűzték ki a jogalkotás hatékonyságának növelését. 2001 júliusában az Európai Bizottság közzétett bizottsági közleménye4 óta, az érintettek a szabályozási kérdések nagy részét már kifejtették. A 2002-2006-os akcióprogram során a fogyasztók számára egyszerűbb és egységesebb szabályozás kialakításának szükségességét fogalmazta meg a Bizottság.
2004-ben a Bizottság közleményt adott ki, az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata kapcsán, amely alapján évente kiadott jelentésekben tájékozatja az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet az eredményeiről. 2005-ben munkacsoportot állítottak fel, amely alapján megtárgyalásra kerültek az egyes irányelvekkel kapcsolatos tagállami reagálások.
2007. február 8-án a Bizottság kiadta a Zöld Könyvet, amely az eddigi felülvizsgálattal kapcsolatos eredményeket dolgozza fel. 2007. május 15-ig kellett az érintett feleknek visszaküldeni a válaszaikat a Zöld Könyvre, amelyek megtalálhatóak a Bizottság honlapján.5 Több mint háromszáz válasz érkezett, amelyeket az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság összegzett.
Az Európai Közösségek, illetve jogelődjük 1985 óta hoznak fogyasztóvédelmi célzatú irányelveket. A termékfelelősségről szóló 85/374/EGK irányelv határozott fogyasztóvédelmi céljai mellett, kifejezett hangsúlyt helyez a versenysemlegesség szempontjára is. A többi fogyasztóvédelmi irányelv a szerződési jogot érinti.6 Az átvilágítás célja a jogi keretek egyszerűsítése, jobb szabályozás megvalósítása és a fogyasztóvédelmi irányelvek korszerűsítése. A Bizottság alapvető célul tűzte ki, hogy a fogyasztó akár hol is vásárol, akár hol is tartózkodik, a jogaik azonosak legyenek. A feladatok között további hangsúlyt kapott az eljárási költségek csökkentése, a vásárlói bizalom kiépítése, hogy ez által könnyítsék a kereskedelem menetét az Európai Unió területén.
A Bizottság megvizsgálta az irányelvek alkalmazását és a közigazgatási gyakorlatot a tagállamokban, munkacsoportot hozott létre, értekezleteket szervezett, elemzéseket készítetett és tanulmányozta az irányelvek átültetését az átvilágítás hatékonyságának növelése érdekében. Az átvilágítás célja többek között az volt, hogy értékelje az intézkedések megvalósulását, és hatását az érintett területeken, (internetes kereskedelem és a szellemi tulajdonjog területén is). A Bizottság a Zöld Könyvvel megteremtette a széleskörű konzultáció lehetőségét a felek számára.
A még megoldásra váró kérdések közül az új piaci megoldásokat, (az internetes kereskedelmet, árverést) a széttagolt szabályozást és a folyamatosan csökkenő fogyasztói bizalmat kell megvizsgálni. Az internetes árverés kérdését a tagállamok többnyire különbözőképpen szabályozzák, így az ezzel kapcsolatos fogyasztói panaszok száma egyre inkább nő. Egyes tagállamok kivették a távértékesítési irányelv hatálya alól az árveréseket, a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelv hatálya alól kivették a szoftvereket és adatokat. A cégek kivonják magukat a felelősség alól az ilyen termékek sérülése, megsemmisülése esetében, így megakadályozzák a fogyasztókat, hogy jogorvoslattal élhessenek.
A széttagolt szabályozás kapcsán a tagállamok két szabályozási módszert követhetnek, az egyik a minimál klauzula alkalmazása - amely alapján a tagállamok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak, mint amit az irányelv meghatároz - a másik módszer alapján sok kérdést az irányelvek közvetlenül szabályoznának.
A fogyasztók bizalomhiánya még mindig alapvető probléma a fogyasztóvédelmi szabályozás során, még mindig a vásárlók csak kis százaléka él az internetes vásárlás lehetőségével. A fogyasztók szerint nehéz megoldani a panaszok elbírálását, érvényesíteni árcsökkentést illetve kicserélést olyan esetben, amikor a cég külföldi székhelyű.
A Bizottság három fő stratégiai opciót határozott meg:
- vertikális megközelítést,
- kombinált megközelítést,
- jogalkotás mellőzését.
A vertikális megközelítés alapján az irányelveket külön-külön lehetne módosítani, így ki lehetne küszöbölni a következetlenségeket és a joghézagokat, ez a megközelítés lehetővé tenné a jelenlegi szabályozás javítását, felülvizsgálatát.
A kombinált megközelítés lefedne egy horizontális jellegű jogi aktust, szükség esetén vertikális intézkedéssel kiegészítve. A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv képezhetné a jogi aktus általános részét, ezek vonatkoznának az összes fogyasztói szerződésre, és egy külön rész szabályozhatná az adásvételi szerződést, mint leggyakoribb szerződés típust. A horizontális jogi aktus kiegészülhetne, több vertikális intézkedéssel, így valósulna meg a kombinált megközelítés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
