A nyár a zenés-táncos rendezvények időszaka. Ám akár szabadtéri, akár beltéri rendezvényről legyen szó, a jogszabályi előírásokat be kell tartani és be kell tartatni. A betartatásért pedig a hatályos szabályozás szerint elsősorban a jegyző felel.
2011. január 15-én este a budapesti Nyugati téren lévő West-Balkán szórakozóhelyen (az egykori Skála Metro épületében) hárman meghaltak, tizennégyen pedig megsebesültek. A tragédia közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a kapunyitás késett, majd a beléptetés is elég döcögősen haladt. Miután a beléptetést felgyorsították a ruhatárhoz vezető lépcsőn összetorlódtak az egyre türelmetlenebb fiatalok. Ekkor valaki késelést kiáltott a második emeleti ruhatárnál, melynek hatására az ott tartózkodók a lépcsőn lefelé kezdtek menekülni szemben a felfelé tartó tömeggel. A két tömeg összeütközése, az emberáradat által kifejtett fizikai nyomás okozta a tragédiát.
Az illetékes (terézvárosi) jegyző négy nap múlva kilencven napra bezáratta a szórakozóhelyet. A hatóságok pedig megígérték, hogy gyakrabban és szigorúbban fogják ellenőrizni a hasonlóan nagy befogadóképességű szórakozóhelyeket.
A tragédiát követő szűk két hónapon belül 2011. március 8-án megszületett, majd a nemzeti ünnepünket követő napon, 2011. március 16-án hatályba lépett a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet). Több mint két éve, 2011. június 14. óta már csak a rendeletben meghatározott engedély birtokában tartható zenés, táncos rendezvény.
A rendelet néhány rendelkezéséről - a szervezők lobbijának köszönhetően - azonban már a megalkotását követően kiderült, hogy akadályozná a rendezvényszervezést, ezért rövid időn belül módosították [94/2011. (VI. 28.) Kormányrendelet]. Sőt, annak ellenére, hogy milyen "fiatal" a jogszabály, további módosítások tették alkalmazhatóbbá a rendelkezéseket [296/2012. (X. 17.) Kormányrendelet, 441/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet, 297/2013. (VII. 29.) Kormányrendelet, 255/2013. (VII. 5.) Kormányrendelet, 2010. évi CXXX. törvény].
De mit is takar a "zenés, táncos rendezvény" fogalma? A rendelet szerint: "rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni." A rendezvény rendszeres, amennyiben adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal tartják; és alkalmi, amennyiben adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon tartják.
A rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében kizárólag - a korábban megkövetelt bejelentéseket és hatósági engedélyeket felváltó - rendezvénytartási engedély birtokában lehet koncerteket, fesztiválokat, falu- és városnapokat szervezni és szórakozóhelyeket fenntartani.
Az engedélyeztetési kötelezettség a háromszáz főt meghaladó befogadóképességű zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvényekre, valamint a több mint ezer fő részvételével megtartott szabadtéri rendezvényekre vonatkozik. Természetesen kivételek ebben az esetben is vannak. Így például nincs szükség rendezvénytartási engedélyre a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; a vallási közösségek vallásos szertartásaira és rendezvényeire; a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre; valamint a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.
Az engedély iránti kérelmet a rendezvény helye szerinti jegyzőnél kell benyújtani, aki az engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóságokkal (a népegészségügyi intézet, az általános építésügyi hatóság, a katasztrófavédelem, mint tűzvédelmi hatóság, a rendőrség) helyszíni szemlén bizonyosodik meg a rendezvénytartás feltételeinek meglétéről, melyről értesíti az Országos Mentőszolgálatot is.
Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje húsz nap. Ebből következően a jegyzőnek közel három hét áll a rendelkezésére, hogy az engedély iránti kérelmet, annak mellékleteit megvizsgálja, beszerezze a hiányzó iratokat, tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, illetve a jogszabályban előírt helyszíni szemlét a szakhatóságok közreműködésével megtartsa és a kérelem tárgyában a döntését meghozza.
A rendezvénynek helyet adó építmény üzemeltetője, illetőleg a szabadtéri rendezvény szervezője által benyújtott kérelemhez - többek között - csatolni kell a rendezvény biztonsági tervét.
- 21/22 -
Ezzel a Kormányrendelet reagált a West-Balkánban történt eseményekre, hiszen a biztonsági terv részeként kiürítési és menekítési tervet is be kell nyújtani. A biztonsági terv kötelező része továbbá a rendezvény helyszínének alaprajza, befogadóképessége, a belépés és eltávozás rendje, a biztonsági személyzet létszáma és tevékenysége, az egészségügyi biztosítás feltételeinek megléte, valamint - szabadtéri rendezvények esetén - a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési terv.
Természetesen a rendezvény szervezőjének is számtalan kötelezettsége van. Így például neki kell figyelemmel kísérnie, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, de ő felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért is. Ha pedig az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodnia kell a rendezvény felfüggesztéséről.
A szabályozás szerint, amennyiben a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának pedig rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
