Gazdasági jelentőségénél fogva ma már a dematerializált részvény tekinthető tipikusnak és a nyomdai úton előállított a kivétel. Ez természetesen összefügg azzal is, hogy az elektronizálás (immaterializálás) jelentős költségcsökkenéshez vezetett az értékpapírügyletek körében.
A részvények dematerializációja és a hagyományos dologi jogi szabályok között számos jogrendszerben, így például a német jogban is komoly ellentmondás mutatható ki.[1] Ez megállapítható a magyar jog vonatkozásában is, hiszen a nyomdai úton előállított részvény elzálogosításához képest sokkal több kérdés merült fel a dematerializált részvények elzálogosításához kapcsolódóan.
Kérdés mindenekelőtt az, hogy a dematerializált részvény ingónak tekinthető-e? Gárdos István ezt elismeri,[2] megítélésünk szerint azonban ez erősen kétséges. Nézetünk szerint tehát a dematerializált részvény nem ingó, így elzálogosítása sem az ingók zálogbaadása szerint történik. A dematerializált részvények elzálogosítására speciális szabályok vonatkoznak, amelyek nem nagyon illeszthetők a Ptk. zálogjogi szabályai közé.
Amennyiben ugyanis a részvényt nem nyomdai, hanem elektronikus úton - dematerializált részvényként - állítják elő, akkor az átruházás és az elzálogosítás értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik [Gt. 180. § (2) bekezdés]. A forgatmányt ebbe az esetben tehát a terhelés-jóváírás helyettesíti.[3] Ez egy teljesen speciális jogi kategória, amely jelentősen különbözik mind a kézizálogjogtól, mind a jelzálogjogtól, mind pedig a jogon vagy követelésen fennálló zálogjogtól. Az mindenesetre tény, hogy az utóbbi évtizedekben a részvény dolog jellege háttérbe szorult és az dematerializált értékpapírok megjelenésével a dologi jogi átruházást egyre inkább az értékpapír számlák közötti terhelés és jóváírás váltotta fel.
A részvények elzálogosításáról a Gt. csupán egyetlen helyen, a 181. § (3) bekezdésében tesz említést. Ennek értelmében zálogjoggal terhelt részvények tulajdonjogának a zálogjog érvényesítése során történő átruházására a Ptk. zálogjogról szóló rendelkezései alkalmazandók. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ún. alternatív értékesítési lehetőségek, melyek részvények elzálogosítása esetén széles körben kerülhetnek alkalmazásra.
Amennyiben a zálogjog érvényesítésére bírósági végrehajtás vagy felszámolási eljárás keretében kerül sor, akkor nem hagyható figyelmen kívül a Gt. 181. § (2) bekezdése sem. Eszerint ugyanis a nyomdai úton előállított részvény tulajdonjogának jogerős bírósági határozattal vagy hatósági árverésen történő megszerzése esetén, a tulajdonos kérésére az igazgatóság a tulajdonváltozást a részvény hátoldalán (toldaton) átvezeti, és a jogosultat - ha az eltérően nem rendelkezik - a részvénykönyvben részvényesként feltünteti. Dematerializált részvény esetén a jogerős bírósági határozat, illetve az árverési jegyzőkönyv alapján az értékpapírszámla-vezető vezeti át az új tulajdonos javára a tulajdonváltozást, és ezzel egyidejűleg értesíti a részvénytársaság igazgatóságát vagy annak megbízottját, amely a részvényest - ha az eltérően nem rendelkezik - a részvénykönyvbe bejegyzi.
A részvény elzálogosítás igazi előnye más társasági részesedések megterheléséhez képest az érvényesítés során mutatkozik meg. Ez azt jelenti, hogy főként a tőzsdén jegyzett részvények értékesítése sokkal könnyebb, és általában kisebb a részesedés értékének meghatározása során fennálló kockázat is. A Ptk. 257-258. §-aiban szabályozott ún. alternatív értékesítési formák - elsősorban az ún. szabad kézből történő eladás - főleg részvények elzálogosításánál játszanak nagy szerepet.
A Ptk. 257. §-ában szabályozott alternatív igényérvényesítési mód, ha a felek a zálogtárgy közös értékesítésében állapodnak meg. Ennek tartalmi és formai feltételeit a Ptk. 257. § (1) bekezdése határozza meg. A közös értékesítésre irányuló megállapodást írásba kell foglalni, mégpedig a kielégítési jog megnyílta előtt. Vagyis ilyen szerződést a felek a biztosított követelés esedékessé válása után már nem köthetnek. A megállapodásban meg kell határozni a legalacsonyabb eladási árat, illetve ennek számítási módját. További lényeges tartalmi elem annak az időtartamnak a meghatározása, amely alatt a szerződésben megállapított feltételek mellett a felek a zálogtárgy közös értékesítését megkísérelhetik. Ezt a határidőt a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától kell számítani. Ennek a szerződésben megjelölt határidőnek az eredménytelen elteltével a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti. Ez valójában egy időpontűzéstől függő szerződés, amelyről a Ptk. 229. § (3) bekezdése rendelkezik. Ebben az esetben a közös értékesítésre megállapított határidő eredménytelen elteltéhez kapcsolódik a szerződés hatályának a megszűnése. Eredménytelenül akkor telik el a határidő, ha a szerződésben meghatározott feltételek mellett (pl. eladási áron) a zálogtárgyat nem lehet értékesíteni. A Ptk. erről nem szól, de nyilvánvalóan nem lehet sem túlzottan rövid, sem túlzottan hosszú határidőt szabni a közös értékesítésre.
A közös értékesítés egyik altípusa, ha a felek a fenti feltételek mellett a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében állapodnak meg. Ezt a lehetőséget a Ptk. 257. § (4) bekezdése tartalmazza.
Egy másik alternatív igényérvényesítési módot nevesít a Ptk. 257. § (2) bekezdése. Eszerint, ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik, a felek a Ptk. 257. § (1) bekezdésében foglalt feltételekkel abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti. A zálogjogosult által történő értékesítés feltétele tehát, hogy a felek erről a kielégítési jog megnyílta előtt, írásban, a legalacsonyabb eladási ár (illetve ennek számítási módja), valamint az értékesítésre biztosított határidő meghatározásával megállapodjanak. További feltétel azonban, hogy a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára legyen (ilyenek a tőzsdei termékek), illetve, hogy a zálogjogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozzon. A jogszabály értelmezési nehézségek elkerülése érdekében a Ptk. azt is kimondja, hogy a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében a hitelintézetek ennek a feltételnek megfelelnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
