Megrendelés

Dr. Csőke Andrea: Felszámolás és kezesség (CH, 2010/8., 13-14. o.)

A felszámolás és a kezesség szabályainak a kapcsolatában az egyik legnagyobb kérdés, hogy a kezessel szembeni fellépés lehetőségét hogyan befolyásolja a jogosultnak a kötelezett felszámolási eljárásában történő hitelezői igénybejelentése, vagy annak elmaradása?

A Legfelsőbb Bíróság friss 1/2010. PJE jogegységi határozata most a készfizető kezesség és a felszámolási eljárás kapcsolatára adta meg a választ. A korábbi - mögöttes felelősségről, és így az egyszerű kezességről is szóló 1/2007. PJE - és a most született jogegységi határozat alapján most már végig lehet gondolni, hogyan is kell eljárnia a hitelezőnek adósa felszámolása során, ha a követelést egyszerű (sortartó) vagy készfizető kezességgel biztosították. Az alábbiakban a két jogegységi döntés alapján foglalom össze a kialakult helyzetet.

Egyszerű (sortartó) kezesség

A kötelezett főadós felszámolása megindulásának hatását az egyszerű (sortartó) kezességre a Legfelsőbb Bíróság 1/2007. PJE jogegységi határozatában vizsgálta.

A Legfelsőbb Bíróság a mögöttes felelősségről szóló ezen jogegységi határozatában megállapította (1. pont), hogy a mögöttes felelősség járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség. Az Indokolásban kifejtettek alapján megállapítható, hogy sortartó kezesség esetén a jogosultnak be kell jelentenie a jogvesztő határidőn belül hitelezői igényét a főkötelezett felszámolási eljárásába, mert

• ha ennek nem tesz eleget, akkor elveszti a sortartó kezessel szembeni fellépési jogát,

• ha bejelentkezik, akkor viszont az igazolt behajthatatlanságot követően, akár a felszámolási eljárás befejezése - s ezzel gyakorlatilag az egyszerű (sortartó) kezes adóssal szembeni fellépési lehetőségének a megszűnése - után is felléphet az egyszerű (sortartó) kezessel szemben a követelés kezessel szembeni elévülésének bekövetkeztéig. A jogegységi határozatban kifejtettek logikusak abból a szempontból, hogy ha a jogosult hitelezőként részt vesz a főkötelezett felszámolási eljárásában, és ott kielégítést kap, úgy a sortartó kezessel szemben nem is kell az igényét érvényesítenie. Ha viszont nem kap kielégítést (bár mindent megtett ennek érdekében, hiszen bejelentkezett a felszámolási eljárásba is), akkor a kezessel szemben léphet fel, aki viszont már semmilyen módon nem kaphatna kielégítést az adóstól - lévén már nincs adós, de egyébként is a korábbi lehetőségeket a jogosult már megpróbálta.

Megjegyzendő, hogy a jogegységi határozat Indokolásában szereplő "behajthatatlanság igazolt megállapítása", melynek bekövetkezése esetén a kezessel szemben fel lehet lépni a felszámolási eljárás tartama alatt, nem kizárólag az eljárást befejező végzés lehet, elképzelhető egy közbenső mérleg, melyből ez egyértelműen megállapítható, s így még az is lehetséges, hogy a sortartó kezes a jogosult helyébe léphet a felszámolás során.

Az 1/2007. PJE nem tért ki a készfizető kezességre, kifejezetten rögzítette, hogy miután ez nem merült fel a jogegységi eljárás alapját képező konkrét ügyben kérdésként, ezért a kezességgel kapcsolatos okfejtését leszűkítette a sortartó kezességre.

Készfizető kezesség

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére