A sporttal kapcsolatos vitákra, vitarendezésre régóta jellemző, hogy mivel a sport eredetileg tisztán civil, önszabályozó, ezért a konfliktusok feloldását a belső vitarendezés határozta meg. Ezen gyakorlatba illik az írásomban bemutatandó ügy is. Ennek nagyon sok részletét még nem ismerhetjük, ugyanakkor "végigjárhatjuk" a vitarendezés útját - hazai kezdettel és nemzetközi folytatással. Az ügy apropóján a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján lehetőség nyílik az eset eljárásjogán végighaladnunk, pusztán leíró jelleggel. Ennek bemutatásához az eljárásjogi szabályzatokat, valamint a felek nyilatkozatait vizsgáltam eljárásrendi aspektusból.
Az első fokra vonatkozó eljárásjogi szabályokat a Magyar Antidopping Csoport (továbbiakban: HUNADO) Doppingeljárási Szabályzatának 7. számú melléklete részletezi.
Kenderes Tamás ügye 2022 októberében kezdődött, amikor Sportolói Biológiai Útlevelében[1] atipikus eredményeket fedeztek fel. 2023. január hónapjától az úszó versenyengedélyét felfüggesztették. Vele szemben az eljárás első fokon a HUNADO égisze alá tartozó Doppingbizottság előtt indult meg. Az ügyben eljáró tanács 3 tagból áll. A tanács tagjait és annak elnökét a Doppingbizottság mindenkori elnöke jelöli ki a Doppingbizottság tagjai közül, aki maga is kijelölhető az eljáró tanács tagjaként vagy elnökeként. A Doppingbizottság elnöke az eljáró tanácsba - a kiegyensúlyozott részvétel elvének szem előtt tartásával - az ügy megítéléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező tagokat jelöl ki. Az eljáró tanács elnöki pozícióját minden esetben jogász tag foglalja el, akinek feladatai közé tartozik az eljárással kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása. Az eljáró tanács általános szabály szerint és jelen esetben is személyes meghallgatást tartott. A tanács ugyanakkor jogosult meghatározott feltételek esetén elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás elrendelésére is.
Bár a szabályzat annak végén, a 20. és 21. §-ban részletezi az eljárási határidőket, mégis írásom elején itt kívánom kifejteni az erre alkalmazandó rendelkezéseket, mivel a sport önszabályozása mellett a másik fontos alapelv az eljárás gyors lefolytatása, így ennek leírása idekívánkozik. A tárgyalás időpontja kapcsán a tanács elnöke elektronikus úton értesíti a feleket, a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal korábban. Az eljáró tanács tagjai az elsőfokú határozatot mielőbb, de az eljárás alá vont személy első értesítésének dátumától számított 6 hónapon belül hozzák meg. A meghallgatási folyamatot is mielőbb, az első tárgyalás megtartását követően legkésőbb 2 hónapon belül az elsőfokú határozattal le kell zárni. Kettős határidő köti a tanácsot, miszerint a doppinggyanú közlésétől számított 6 hónapon belül és az ezt követő elsőfokú eljárást megkezdésétől számított 2 hónapon belül kell eljárásukat lefolytatni. Az ügy bonyolultsága esetén, vagy egyéb, a tanácson kívül álló okból kifolyólag nem fejezhető be határidőben, úgy az eljáró tanács elnöke a határidőt további egy hónappal meghosszabbíthatja. Tudomásom szerint erre első fokon nem került sor.
Visszatérve az eljárás szabályaihoz, a doppingfegyelmi tárgyalás lefolytatását a 8. § részletezi. Ebben benne van, hogy a doppingfegyelmi tárgyalást az eljáró tanács elnöke vezeti le. Az elnök a tárgyalás megnyitását követően ismerteti az eljárás alá vont személlyel az eljárás megindításához vezető körülményeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Mindkét oldalról elhangzott az, amennyiben az eljárás kezdeti szakaszában a sportoló beismeri a doppingvétség tényét, akkor mérséklésre kerülhet - akár évekkel is - a büntetése. A felek eltérően nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy ez a felhívás hol és mikor történt, de azon jogelvre való felhívás, tájékoztatás, miszerint a beismerő magatartás nyomatékos enyhítő körülményként kerülne értékelésre, megtörtént ebben az eljárásban is.
Érdekesség, hogy a doppingfegyelmi tárgyalások nyilvánosak, azonban bármely fél vagy tanácstag indítványára a tanács dönthet úgy, hogy a tárgyalást részben vagy egészben zárt ülésen folytatja le. Az eljárás iratainak megtekintése kapcsán a 10. § (2) bekezdése szerint harmadik személy a doppingvizsgálat eredményét, a meghozott jogerős doppingbüntetést, valamint a versenyző nevét és sportágát a doppingeljárás jogerős befejezésétől számított 3 munkanapon belül ismerheti meg a HUNADO által nyilvánosságra hozott közleményből. A sportban megszokott vitarendezési gyorsaságnak megfelelően az ügydöntő határozat kihirdetéséről és kézbesítéséről az eljáró tanács elnöke gondoskodik a kihirdetést követő 15 napon belül.
Különlegesség az eljárás során felmerült költségek kapcsán, hogy az eljáró tanács elnökének és tagjainak díjazását, valamint a HUNADO doppingeljárással összefüggő költségeit az a szövetség viseli, amelynek a sportágában az eljárás alá vont versenyző a sporttevékenységét folytatja. A joggyakorlattal azonban egybevág, hogy az eljárásban részt vevő személy köteles az általa indítványozott bizonyítás költségeinek megfizetésére (pl.: magánszakértő, jogi képviselő díja).
- 59/60 -
A fellebbezési eljárás során az általános fellebbezésre rendelkezésre álló határidő a határozat közlésétől számított 21 nap. A fellebbezési eljárásra utalásnak a HUNADO rendelkezésein kell alapulnia, melyben a sportszervezet elismeri a határozatai felülbírálatára jogosult bíróságnak a Nemzetközi Sportdöntőbíróságot (továbbiakban: CAS). (Ezzel kapcsolatosan az írásban érintett ügyben a felek között jogértelmezési ellentmondás van, aminek eljárásjogi vonatkozása: miszerint egy korábbi kormányrendelet - azaz magyar jogforrás - alapján még a hazai Sport Állandó Válaszottbírósághoz kellett volna először fellebbezni, de ezzel kapcsolatosan pontosabb kutatást és kifejtést az ügy teljes lezárását követően áll módomban készíteni.) Amennyiben a felperes a fellebbezését határidőben benyújtja, ezt követően még 10 napja van a részletes indokolása előadására, melynek hiányában a fellebbezést visszavontnak kell tekinteni. A fellebbező félnek a fellebbezés (vagy legkésőbb a részletes indokolás) benyújtásával egyidejűleg meg kell tennie bizonyítási indítványait is.
A fellebbezés kézhezvételétől számított 20 napon belül az alperes benyújtja ellenkérelmét. Az általános eljáráshoz hasonlóan ebben az esetben is érvényesül az a szabály, hogy amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg, vagy az eljáró tanács elnöke kivételesen nem engedélyezi, úgy a felek az eljárás során a későbbiekben új jogi érvre nem hivatkozhatnak, új bizonyítási indítványt nem tehetnek. A felek jogválasztása hiányában a tanács a fellebbezett határozatot meghozó sportszövetség székhelye szerinti állam jogát, vagy a tanács által alkalmazandónak ítélt más állam jogát alkalmazza.
Általános szabály szerint - az elsőfokúval azonosan - az eljárás 3 fős tanács előtt zajlik. Itt azonban a felek jogosultak beadványaikban egy-egy bíró megnevezésére (tudomásom szerint Ulrich Haas német tagot a HUNADO, még elsőként Dávid Gyula, majd Pákay Péter magyar tagot Kenderesiék javasolták), az ily módon kijelölt két választottbíró pedig közösen nevezi meg a tanács harmadik tagját (James Drake KC-t), aki egyben a tanács elnöki posztját is betölti. Ha a két választottbíró nem tudna megállapodni az elnök személyében, akkor ebben az esetben az osztály elnöke jogosult az eljáró tanács elnökének kijelölésére. Láthatjuk tehát, hogy a feleknek érdemi beleszólásuk van az eljáró választottbíróság összetételének meghatározásába, nincs azonban arra lehetőségük, hogy bírónevezés hiányában megakadályozzák a CAS eljárását, azzal legfeljebb csak minimálisan nyújtható el az eljárás.[2]
A bizonyítással felmerülő költségeket (ideértve az utazási, valamint a fordítási és tolmácsolási költségeket is) az a fél téríti meg, aki az adott bizonyítási eszközt indítványozta, ahogyan az első foknál is látható volt, de itt már az eljárási költségeket is a feleknek kell fizetniük. A tanács elnöke kivételesen engedélyezheti a tanúk vagy szakértők meghallgatását telefon- vagy videókonferencia keretében is, illetőleg lehetőség van arra, hogy a személyes meghallgatás helyett írásban nyilatkozzanak.
Az időtényező a másodfoknál is fontos, alapelve a választottbírósági eljárásnak, főleg a sport-választottbíróságoknak, az eljárás gyors lefolytatása. Ennek több oka is van, például, hogy ne legyen kétségben tartva, felfüggesztve a szükségesnél hosszabb ideig a sportoló. Arról nincs konkrét eljárási szabály, hogy a felfüggesztés ideje meddig tarhat, pusztán annyit szabályoz a CAS, hogy a fellebbezés kézhezvételét követően az osztály elnöke, ha kell, haladéktalanul dönt a felfüggesztés vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelmek fenntartásáról is. A felfüggesztés egy talajvesztett állapot. Nem lehet tudni, hogy mi lesz az ügy kimenetele, ennek okán nem tudja a sportoló, a formáját tartsa-e fent, vagy sem. Másodsorban, ha mégis elítélik a sportolót, akkor is fontos, hogy a döntés minél előbb meglegyen, hiszen egy sportolói karrier rövid, néhány évben, legfeljebb évtizedben számolható, és a sportoló korának és az eltiltás mértékének függvénye, hogy még tervezzen-e visszatérni a sportba, vagy minél előbb keressen más, hosszú távú megélhetést. Kenderesi ügyében viszont a másodfok folyamatosan további határidő-hosszabbítást kért eljárásának lefolytatására, mely mindkét fél érdekeivel ellentétes volt. Alapestben a tanácsnak 3 hónapja van döntést hoznia egy ügyben, melyet az osztály elnöke a tanács elnökének indokolt kérésére a bizonyítási eljárás lezárását követően legfeljebb négy hónappal meghosszabbíthat. A határidő be nem tartása esetén a tanács felosztható, továbbá csökkenthető a választottbírák díjazása.
Ebben az ügyben az ítélethozatal négyszeri elhalasztása véleményem szerint veszélyezteti a CAS-ba és annak eljárásába vetett hitet, továbbá egész biztosan növelte a felek perköltségét. Az időhúzódás oly szinten volt szemléletes, hogy a 3 tagú tanács első magyar tagja még tárgyalás tartása előtt lemondott ezen okra hivatkozva.[3]
A fellebbezési eljárásban a tanács többségi határozattal hozza meg döntését, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazatával. A költségek viseléséről a tanács dönt, figyelembe véve a pernyertességet és a felek perbeli magatartását, valamint pénzügyi erőforrásait is.
Kenderesi perében a CAS ítéletében az első fok döntését megváltoztatta, de az eltiltás idejét érdemben fenntartotta.
A CAS ítélete a svájci szövetségi bíróságon megtámadható, a svájci nemzetközi magánjog szabályai szerint. Kenderesiék azt nyilatkozták, nem állnak meg, minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesznek. Az eljárás ezen fázisában már Svájcban praktizáló ügyvéd járhat csak el, ami a költségeket tovább szaporítja. Fontos ki-
- 60/61 -
emelni, hogy a svájci bíróság az eljárást vizsgálja meg és nem magát a döntést, ezért is érdekes, és az ügy lezárását követően vizsgálandó, a magyar kormányrendelet kapcsán felmerült sportolói védekezés. A fellebbezés híre kapcsán megvizsgáltam a CAS ítéleteinek utóéletét az eddigi gyakorlat alapján.[4] Eszerint 126 esetben a svájci szövetségi bíróságához és mindösszesen 2 esetben Vaut kanton[5] bíróságához fordultak a felek a CAS ítéletével szemben. A fellebbezéseknek 2 esetben helyt adtak, 7 esetben nem vizsgálták, 6 esetben hatályon kívül helyezték, 103 esetben elutasították, és 9 esetben érdemi vizsgálat nélkül utasították el. Ebből arra lehet következtetni, hogy a CAS döntéseit a fellebbviteli szervek alig változtatják meg. A CAS, mint a sportélet első számú döntőbíróságának szakmaisága nem kerül megkérdőjelezésre a svájci bíróságok által, még ha az intézményi keretei meg is vannak a fellebbezés lehetőségének. A CAS-nál sportszakmai szempontok alapján választják ki a bírókat, valamint a korábban már taglalt módszerrel a felek jelölik, hagyják jóvá az ügyükben eljáró bírókat, mely tovább erősíti, hogy az ügy a lehető leginkább szakmai módon, a felek közvetett befolyásával kerüljön elbírálásra. Arra mindenesetre van lehetőség és Kenderesiék részéről szándék is, hogy az általuk hivatkozott egyenlő bánásmód, ártatlanság vélelme és joghatóság kérdésében a svájci szövetségi bíróság elé vigyék az ügyet. ■
JEGYZETEK
[1] A HUNADO DOPPINGELLENES SZABÁLYZATA 2021: Sportolói biológiai útlevél: Az adatok gyűjtésére és egybevetésére szolgáló program és módszerek, amelyeket a Tesztelésre és vizsgálatokra vonatkozó nemzetközi szabvány, valamint a Laboratóriumokra vonatkozó nemzetközi szabvány ismertet.
[2] Szemesi Sándor: Nemzetközi és európai sportjog, Campus Kiadó, Debrecen, 2015., 97.
[3] https://www.nemzetisport.hu/uszas/2025/03/a-burokracia-gyozott-ezert-mondott-le-a-kenderesi-ugy-magyar-cas-biroja (2025.05.28.).
[4] https://jurisprudence.tas-cas.org/Help/Home.aspx (2025.05.28.).
[5] Vaut kanton fővárosa Lausanne, ahol a CAS székhelye található.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző gazdasági és nemzetközi jogi szakjogász; ügyvéd; PhD-hallgató (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar).
Visszaugrás
