Az önkormányzati választások és az ezeket megelőző kampányidőszak törvényes lebonyolításával kapcsolatban benyújtott kifogásokban a beadványozók gyakran hivatkoznak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésében rögzített választási alapelvek megsértésére.[1]
"Az alapelvek hivatkozhatóságával kapcsolatos általános [...] szabály, [hogy] az alapelvek sérelmére való hivatkozás során meg kell határozni egyrészt azt a konkrét magatartást, amely az alapelvet sérti, másrészt pedig indokolást is elő kell terjeszteni ennek alátámasztása végett."[2] Ezek a körülmények nehezebbé teszik az alapelvek jogvédelmi céllal történő felhívását, azonban az érintettek jogi szakértő segítségét kérhetik kifogásaik előterjesztéséhez.[3] Az alaposan hivatkozott, részletes indokolással ellátott beadványokra induló ügyekben gyakran górcső alá kerül a Kúria önkormányzati választásokkal kapcsolatos esetjoga.
Tanulmányunk célja, hogy egy a Fővárosi Választási Bizottságtól a Kúriáig jutott ügyet bemutatva rávilágítsunk az alapelvek generálklauzuális jellegéből fakadó problémára, hogy adott esetben nem egyszerű megítélni, hogy egy bizonyos magatartás sérti-e a beadványozó által hivatkozott választási eljárási alapelvet.
A kifogástevő a 2018. július 8-ára kitűzött időközi polgármester-választás kapcsán, 2018. június 6-án nyújtott be kifogást a Fővárosi Választási Bizottsághoz, amelyben azt állította, hogy a "Józsefváros" című önkormányzati lap 2018. június 6-án megjelent számának tartalma sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség elvét. Kifogástevő állítását arra alapozta, hogy az önkormányzati lap említett száma 7 oldalán is - némely oldalon több alkalommal is - megjelenítette Józsefváros alpolgármesterét, aki egyben a Fidesz-KDNP jelöltjeként indul az időközi polgármester-választáson (emléktábla avatások, közbiztonság, köztisztaság javítása, idős polgárok köszöntése, valamint hasonló pozitív események kapcsán). A kifogás szerint ezzel sérül a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve, mivel a szóban forgó választókerületben induló többi jelölt csupán egy alkalommal, az időközi polgármester-választáson induló jelölteket bemutató cikkben kerül említésre. A kifogástevő véleménye szerint a "Józsefváros" című lap ezzel ésszerű indok nélkül biztosított előnyt a jelöltnek valamint jelölő szervezetének, mivel véleménye szerint a sérelmezett tartalom alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására.[4]
A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) véleménye szerint a kifogás nem volt kellően megalapozott. Az FVB egyetértett a kifogástevő álláspontjával, ami szerint "analóg módon alkalmazható az időközi polgármester-választáson induló, jelenleg aktív alpolgármesterre a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésének azon kitétele, miszerint amennyiben egy jelöltnek országgyűlési képviselőként való megjelenése nem lenne a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá vonható, ez ténylegesen, eredményét tekintve azzal járna, hogy a közhatalmat gyakorló szervek a nemzeti vagyon kezelése és a közpénz felhasználása során gyakor-
- 369/370 -
latilag korlátlan versenyelőnyt biztosíthatnának egyik vagy másik jelölt, illetve jelölő szervezet számára."[5] Az FVB azonban hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP jelölt Józsefváros önkormányzat polgármesterének általános helyettese, és ahogyan a Kúria több határozatában[6] is rámutatott, a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható. Az FVB álláspontja szerint a sérelmezett tartalmú lapszámban az időközi választással foglalkozó - valamennyi jelöltet bemutató - cikken kívül a többi kifogásolt írás a kerület életében fontos eseményekről számol be, amin az alpolgármester - mint az adott terület felelőse és a polgármester helyettese - elvárt, hogy megjelenik.
A Kúria előbb hivatkozott határozatai azonban kiemelik, hogy a települések hivatalt viselő személyeinek önkormányzati sajtótermékben történő többszöri megjelenítése csupán "akkor nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, ha összességében a többszöri megjelenítés nem jár azzal akár csak a látszat szintjén, hogy az önkormányzati sajtótermék "a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel"[7]. Véleményünk szerint felvethető a kérdés, hogy bár az alpolgármester hivatalának betöltéséhez szükségszerűen kapcsolódó, a kerület életében fontos, közérdeklődésre számot tartó tevékenységeiről (a megjelenítés ésszerű indoka) számolt be a lap, a sajtótermékben való írásbeli és képi megjelenítésének módja objektíve alkalmas lehet a választói akart Ve. 141. § szerinti befolyásolására. (A választópolgárok rögtön a polgármester-jelöltre asszociálhatnak, hiába alpolgármesterként jelenik meg az említett személy.)
Ahogyan a bevezetőben előrevetítettük, a kifogásoló fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a FVB határozata ellen, kérve e határozat "megváltoztatását, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elv megsértésének megállapítását, a lap kiadójának tovább jogsértéstől való eltiltását, a fellebbezésnek helyt adó határozat rendelkező részének közzétételét a "Józsefváros" című időszaki lap következő számában, valamint bírság kiszabását."[8] Beadványában fenntartotta korábbi kifogásában előadott ténybeli és jogi érveket, valamint ezeken túl újabbakat is felhozott. Álláspontja szerint az alpolgármester viselt hivatala és polgármester-jelölti minősége élesen nem választható el egymástól. A fellebbező a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozatára hivatkozva hangsúlyozza, hogy "az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. E körben is utalni kell arra a megállapításra, amely szerint az időszaki kiadvány felelősséget visel a közölt tartalomért abban az esetben is, amikor a választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat".[9]
A fellebbező által előadott érvek ellenére az NVB - továbbra is tartva magát az FVB indokolásához, ami szerint az alpolgármester megjelenítése valamennyi sérelmezett esetben a polgármester-helyettesi és nem jelölti minőségére tekintettel történt - helyben hagyta az FVB határozatát. Az NVB ezen túlmenően azzal indokolta döntését, hogy a sérelmezett lapszám cikkei nem fogalmaznak meg kampányüzenetet.[10] Véleményünk szerint azonban akár egy személy - expressis verbis kampányüzenet nélküli - rendszeres megjelenítése is befolyásolhatja a választói akaratot. Különösen igaz lehet ez, amennyiben az adott személy képeken jelenik meg, vagy ha egyoldalúan pozitív képet sugalló cikkek szereplője - mint például emléktábla avatások, közbiztonság, köztisztaság javítása, idős polgárok köszöntése.
Érdemesnek tartjuk hivatkozni a Kúria Kvk. IV.37.359/2014/2. számú végzésében kifejtetteket - annak ellenére, hogy e végzés országgyűlési választások kapcsán született."A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét. (.) A választási versengés során megkérdőjelezi
- 370/371 -
az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel."[11] Úgy gondoljuk, ésszerű indoka van annak, hogy - lévén önkormányzati és nem országgyűlési választásokról van szó a tanulmányunkban fejtegetett ügyben - egy alpolgármester, minthogy a kerület közéletének fontos szereplője, többször jelenik meg a helyi önkormányzati lapban, mint azok a jelöltek, akik nem viselnek ilyen tisztséget. Így eleve jobb helyzetben van egy alpolgármester az önkormányzati választások alkalmával, mivel természetszerűleg szélesebb a fórum, amin üzenetét el tudja juttatni a választókhoz. Különösen kényes kérdés tehát, hogyan jelenik meg a helyi sajtóban. A választási fair-play azt diktálja, hogy az önkormányzati lap választási időszakban hatványozottan ügyeljen a szerkesztésmódra, a közéleti eseményeket ne használja fel burkot kampányként.
Miután az NVB az FVB döntését helybenhagyta, a beadványozó fellebbezését elutasította, a kérelmező a következő jogorvoslati lehetőséget felhasználva a Kúriához fordult bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel. A kérelemben az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását, valamint azt kérte, hogy a Kúria kötelezze a kiadót a rendelkező rész következő lapszámban való közzétételére.[12]
A kérelmező a Kúria korábbi eseti döntéseire hivatkozva hangsúlyozta a helyi önkormányzatok a jelöltek és a jelölő szervezetek versenyében való semlegességének követelményét,[13] és korábbi gyakorlatát idézve kiemelte, hogy "a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható, mivel azonban az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel."[14] A Kúria e gyakorlatát követve vizsgálta a sérelmezett lapszámban megjelent beszámolókat, és elemezte azok tartalmát, az esélyegyenlőség alapelvének teljesülése szempontjából.
A kérelmező továbbá hivatkozott a Kúria korábban már említett Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára is, amelyben a Kúria - hasonlóan a tárgyalt ügyhöz - szintén egy önkormányzati lapban megjelent cikk tárgyában hozott döntést, az esélyegyenlőség kérdéskörét és sérelmét vizsgálva. E határozatban a Kúria a kérelmezőnek helyt adott, és megállapította a jogsértést és az említett alapelv sérelmét.
A tanulmány tárgyát képező "Józsefváros" című sajtótermék a kérelmező szerint a VIII. Kerületi Önkormányzat lapjának tekintendő, így tehát a helyi közhatalom által került kiadásra, azonban a lapot a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság adja ki, nem az önkormányzat, közvetlenül tehát nem az önkormányzaté a sajtótermék. Véleményünk szerint azonban így is - még ha csak indirekt módon is - a helyi önkormányzathoz kapcsolódik az említett sajtótermék, s így az az állítás megállhatja a helyét, hogy a polgármester-jelölt a lapszámban a többi jelölthöz képest privilegizált helyzetbe került a helyi önkormányzat támogatásával. A kérdés tehát itt az, hogy jelöltként a polgármester-helyettesi minőségben való többszöri megjelenést lehet-e a választói akarat befolyásolására alkalmasnak tekinteni, így az önkormányzati lap megsértette-e az esélyek egyenlőségének alapelvét.
A Kúria határozatában egyetértett a korábbi kúriai döntésekben kifejtett elvi állásfoglalásaival, vagyis hogy a helyi önkormányzatoknak a választási kampány idején a jelöltek és jelölő szervezetek versenyében semlegesnek kell maradniuk, mivel "a demokrácia elképzelhetetlen a politikai pluralizmus és a pártok esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételek tartalmazó jog keret garantálja az állam semlegességét, mely követelmény az önkormányzatokra is irányadó."[15]
A Kúria megállapította, hogy a 22 cikkből az alpolgármester 6 cikkben szerepel névvel és fényképpel, valamint egy tájékoztató cikkben, amely valamennyi polgármester-jelölt nevét tartalmazza. A Kúria vizsgálta a megjelenés körülményeit és megállapította, hogy az önkormányzati lapban megjelent cikkek az önkormányzat, illetve a kerület életében időbeli és helyi aktualitással bírtak, az alpolgármester
- 371/372 -
a helyi eseményeken egyfelől a már leköszönt polgármester személyét helyettesítve, másfelől saját tisztségéből eredő kötelezettségeinek tett eleget. A Kúria álláspontja szerint sem az alkalmak, sem a megjelent cikkek nem utaltak jelölti minőségére, az időközi választással nem került összefüggésbe az akkori alpolgármester. A kérelmező a cikkek megjelenése és az időközi választásokra vonatkozó kampány között felfedezett összefüggést a számbeli megjelenéssel próbálta igazolni, amely a Kúria álláspontja szerint azonban önmagában nem elegendő hivatkozás, mivel az önkormányzati munka ellátása miatti alpolgármesterként való megjelenés nem azonos a polgármester-jelöltként való megjelenéssel.[16]
A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a sérelmezett lapszámban az alpolgármester szerepeltetése nem jelentett a többi polgármester-jelölthöz képest kiemelt szerepet, a megjelent cikkek tekintetében az időközi polgármesteri választásra vonatkozóan konkrét összefüggés nem állapítható meg, ezért az esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelve nem sérült,[17] és helyben hagyta az NVB határozatát.
Az alapelvek általános megfogalmazásukból, generálklauzuális jellegükből adódóan igen tág körűen értelmezhetők és alkalmazhatók. A Kúria e fent tárgyalt esetben korábbi döntéseire hivatkozva, azokat is vizsgálva bírálta el a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét. Az említett korábbi kúriai döntések megemlítésével, kiemelésével azt kívántuk e tanulmányban alátámasztani, hogy előfordulhat, hogy egy szinte azonos ügyben beérkező, hasonló jellegű kérelemmel kapcsolatosan más döntést hoz a jogalkalmazó, mint ami a korábbi határozatokban volt látható. A Kúria ez esetben abban látta a különbséget, hogy az említett polgármester-jelölt alpolgármesteri tisztségéből adódóan, nem pedig jelöltként szerepelt többet az adott lapszámban, így ez nem kifogásolható és nem sérti az egyenlő esély alapelvét. Úgy véljük, hogy ezen okból kifolyólag a polgármester-jelölt bizonyos értelemben privilegizált helyzetbe kerülhetett a többi jelölthöz képest, amely felveti az említett alapelv sérelmét, azonban tény, hogy alpolgármesterként való megjelenése az önkormányzati lapban elkerülhetetlen volt. A kampány, a választás tisztességességét betartandó azonban véleményünk szerint az adott lapszámban - lévén, hogy az már a kampányidőszakban került megjelenésre - a kiadó fokozottan figyelhetett volna e kényes esetre, mivel az esélyegyenlőség alapelvének érvényesülését valóban veszélyeztethette a polgármester-jelölt pozitív színben való többszöri feltüntetése, még ha direkt módon nem is e minőségében történt a szóban forgó szereplés. ■
JEGYZETEK
[1] Az eljárási alapelvek a következők: a) a választás tisztaságának megóvása, b) önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, e) a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, f) a választási eljárás nyilvánossága. [Ve. 2. § (1) bek. a)-f) pont]
[2] Cseporán Zsolt - Lukonits Ádám: Választások előtt, változások után I. Pázmány Law Working Papers 2014/4. 15. http://plwp.eu/docs/wp/2014/2014-04.Cseporan_Lukonits.pdf (Letöltés ideje: 2019. 08. 30.)
[3] Cseporán - Lukonits: i. m. 15.
[4] Ld. a Ve. 141. §-át: "Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából."
[5] Fővárosi Választási Bizottság 7/2018. (VI. 7.) FVB számú határozata http://budapest.hu/valasztas/Documents/FVB/2018%20FVB/7-2018-FVB-06-07.pdf (Letöltés ideje: 2019. 08. 28.)
[6] Ld. például a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. sz., Kvk. III.37.236/2018/4. sz., Kvk.I. 37.435/2018/3. sz. végzéseit
[7] Kvk.III.37.236/2018/4. https://kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkiii3723620184-szamu-hatarozat (Letöltés ideje: 2019. 08. 28.)
[8] NVB 988/2018. sz. határozata https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/988-2018-nvb-hatarozat- (Letöltés ideje: 2019. 08. 28.)
[9] Kvk.III.37.236/2018/4. https://kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkiii3723620184-szamu-hatarozat (Letöltés ideje: 2019. 08. 28.)
[10] NVB 988/2018. sz. határozata https://www.valasztas.hu/hatarozat-megjelenito/-/hatarozat/988-2018-nvb-hatarozat- (Letöltés ideje: 2019. 08. 28.)
[11] Kvk.IV.37.359/2014/2. https://www.kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkiv3742320182-szamu-hatarozat (Letöltés ideje: 2019. 08. 28.)
[12] Kvk.II.37.714/2018/2. https://www.kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkii3771420182-szamu-hatarozat, [10] pont (Letöltés ideje: 2019. 08. 29.)
[13] Kvk.II.37.714/2018/2., https://www.kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkii3771420182-szamu-hatarozat [12-13] pont (Letöltés ideje: 2019. 08. 29.)
[14] Kvk.I.37.394/2014/2. https://kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvki3739420142-szamu-hatarozat (Letöltés ideje: 2019. 08. 29.)
- 372/373 -
[15] Kvk.IV.37.360/2014/2 https://www.kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkiv3736020142-szamu-hatarozat 2.3. pont (Letöltés ideje: 2019. 08. 29.)
[16] Kvk.II.37.714/2018/2. https://www.kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkii3771420182-szamu-hatarozat [23] pont (Letöltés ideje: 2019. 08. 29.)
[17] Kvk.II.37.714/2018/2., https://www.kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvkii3771420182-szamu-hatarozat [24] pont (Letöltés ideje: 2019. 08. 29.)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző joghallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
[2] A szerző joghallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
