Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Visegrádi Antal: Összehasonlító jog globális kontextusban* (JK, 2007/6., 291-293. o.)

I.

1. A fenti címmel jelent meg Werner Menskinek, a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai tanulmányok, valamint a dél-ázsiai jogok professzorának könyve. A neves komparatista - aki vendégtanárként dolgozott - Pakisztánban, Japánban, és Indiában, jelen művében kritikailag vizsgálja az összehasonlító jogot és jogelméletet a globalizálódó világban. Az eddigi uralkodó megközelítéseket eurocentrikusnak és provinciálisnak tartva, egy teljesen új modellt állít fel, melynek lényege a következő:

- a modern természetjogi elméleteket kombinálni kell a pozitivista és társadalmi jogi tradíciókkal, s ennek segítségével

- felépíthető egy interaktív, triangularis jogi pluralizmus koncepció, s

- ezt a modellt kell alkalmazni a hindu, muzulmán, az afrikai és a kínai jog konceptuális fejlődésének elemzésekor.

A könyv legfőbb értékét ebben a novumban látom.

2. A monográfia első része az összehasonlító jog általános kérdéseivel foglalkozik (25-190.)

A szerző abból indul ki, hogy a globalizáció hatására az államok és jogrendszerek közti kapcsolatok egyre intenzívebbé válnak, de ez korántsem jelent uniformizálódást, avagy homogenizálódást, inkább pluralizálódást. Dél és Kelet értékei is joggal tartanak igényt univerzális elismerésre, minthogy az ázsiai és afrikai jogrendszerek is a jogelmélet és jogi oktatás integráns részei kell legyenek.

A jogi pluralizmus első képviselőjének Jean Bodin-t tekinti a szerző, mai legkiválóbb reprezentánsaként pedig Masai Chiba-t. Utóbbi megalkotta a "jog három dichotómiájá"-nak koncepcióját, melynek elemei: 1. Hivatalos jog - nem hivatalos jog, 2. Jogszabályok - jogi posztulátumok, 3. Hagyományos jog - átültetett jog.

Ezt követően ismerkedhetünk meg Menski felfogásával, melyet a 3. fejezetben fejt ki.

Ezek szerint a jog, mint plurális jelenség egyben

- univerzális jelenség, de számos eltérő formában jelenik meg;

- kultúrspecifikus társadalmi kontextusban vizsgálandó;

- nemcsak eltérő formákat ölt, hanem számos különféle forrása van;

- ezek a források, melyek állami, társadalmi, vallási, erkölcsi eredetűek - különböző módon konkurálnak, illetve hatnak egymásra.

Ezen trianguláris modell alternatívájaként vázolja fel az alábbi cirkuláris modellt:

A fenti komplex megközelítést alkalmazza a továbbiakban a szerző az ázsiai és afrikai jogrendszerekre.

II.

A mű igencsak terjedelmes második része a "Regionális összehasonlítások globális kontextusban" címet viseli (191-593. pp.)

1. Menski elsőként a hindu jogot veszi górcső alá. Rámutat arra, hogy a legutóbbi időkig gyér érdeklődés jellemezte ezt a különféle jogrendszereket felölelő jogcsaládot, pedig az valóságos kincsesbánya a komperatista számára.

A hindu jog modern korszakát megelőző fejlődési szakaszok elemzéséből - többek között - megtudhatjuk, hogy az emberek magatartását átfogó dharma tekintélye nem az uralkodó által létrehozott renden alapul; így a király csak szolgája a dharmának. A muzulmán uralom alatt, amely Indiában a XVI. században kezdődött, a bíróságok csak a muzulmán jogot alkalmazták. A hindu szokásjog a kasztok pancsajatjai által továbbra is érvényesült. A brit uralom egyrészt kedvezően hatott a hindu jog fejlődésére, másrészt visszaszorította azt bizonyos jogviszonyok szabályozására.

Sajátos probléma a mai indiai jogi gondolkodásban a hindu jog mo-

- 291/292 -

delljellegének és a jogi pozitivizmusnak az összebékítése. A modern komplex hindu jogban a törvényhozás jogforrási szerepe válik prominenssé, ám nem nyugati értelemben. Ui. pl. a hindu házassági törvény (1955) egyfelől bírósági útra tereli a válást, másfelől elismeri a szokásjogi alapon történő válásokat.

A posztmodern Indiában egyre erősebb az az irányzat - mutat rá a szerző -, amelynek lényege abban áll, hogy a vallási jogok ( hindu jog, parszi jog, muzulmán jog, egyházi jog) fogalmát a vallástól független világi jog fogalmával váltsák fel. Indiának ezt a nemzeti jogát a hindu joggal szemben indiai jognak nevezik. Ugyanakkor ezt a tendenciát a pluralitás-tudatos és társadalmi valóságra alapozó jogrendszerépítés is jellemzi.

2. A következő fejezet témája az iszlám jog - összehasonlító perspektívában.

Menski fejtegetéseit azzal a megállapítással indítja, miszerint a muzulmán vallás és így a jog is szükségszerűen pluralista, hiszen hívei tisztában vannak azzal, hogy a világ lakosságának többsége más vallást követ.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére