Az új évben felértékelődik a jegyzők adóigazgatással kapcsolatos feladata, illetve a 2020-as esztendő hatalmas feladatmennyiséget tartogat az önkormányzati adóztatást irányító felelős vezetők számára mind anyagi jogi, mind eljárásjogi területen, de a hatásköri és illetékességi feladatok megőrzése és védelme miatt is.
Az év elején, így 2020. január hónapban a hatályos államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 24. §-a deklarálja a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatának megtervezése tárgyában kötelező adathalmazt, amely az önkormányzati képviselő-testület tagjaiból kialakított bizottságok előtt megvitatásra vár, majd konszenzusos tartalommal a képviselő-testület elé kerül. A hivatal vezetője, a jegyző, az említett munkaszakaszban a rendelettervezetet egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel, szükség szerinti döntés alapján az érdekképviseleti szervekkel, a helyi adóztatással összefüggő megalapozott döntés érdekében a központi, állami adóhatóságtól adatokat kér a különböző adónemek közötti összefüggések bemutatása és a saját adónemekkel való harmonizáció biztosítása érdekében. Itt kell kiemelni a már idézett rendelet 28. § c) pontja alapján adónemenkénti bontásban a helyi adóban, de az önálló adótörvényben szabályozott gépjárműadónál biztosított mentesség, kedvezmény összegét, amelynek egyik célja az előnyben részesítésen túl az európai jogharmonizációs megállapodás betartásának reprezentálása is (max. adómentesség, adókedvezmény).
Ennek az anyagnak nem feladata a helyi önkormányzat működési bevételeinek, az esetleges felhalmozási bevételeknek, az irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak, az önként vállalt feladatok bevételeinek tárgyalása, tehát mindezek összes bevételre való hatása, mert ezek nem adóbevételi forrás eredményeként befolyásolják az elemi költségvetést.
Lényeges szempont, hogy a jegyző a költségvetési rendelettervezetet a bizottságok és más felkért szervezetek által már elfogadott, illetve javasolt tervszámoknak megfelelően készíti- és terjeszti elő. A tervszámoktól kizárólag a külső gazdasági feltételek miatt bekövetkezett meghatározó változás esetén térhet el, az eltérést az előterjesztésben indokolni kell. Ilyen hatást válthat ki a település területén bekövetkezett természeti katasztrófa, amely a tervezet előkészítése során nem volt feltételezhető, továbbá a gazdasági csőd, piaci helyzet romlása vagy piac összeomlása, mint nem kívánt tényezők belépése. A jogalkotás alárendeltségéből következően egy helyi adótörvény évközi módosítása, amely későbbi hatállyal lép életbe, emiatt az önkormányzati adórendeletet is módosítani kell, tehát adóbevételt érint (pl.: kihirdetve december végén, hatályba lép a következő év július 1-jén stb.), de az adóbevétel nagysága még nem számítható ki, nem áll rendelkezésre adóbevallási adat (pl.: iparűzési adó esetében).
Az alaposan előkészített költségvetési rendelettervezetet február 15-ig kell a képviselő-testület elé terjeszteni, ha az elfogadásra nem kerül, a következő határidő március hónap 15-e. Amennyiben akkor sem fogadta el a testület, akkor az átmeneti gazdálkodás szabályai lépnek be, amely az érdemi működést általában nem akadályozza. Az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó felhatalmazás a költségvetés végső elfogadásáig érvényes.
Az év kezdete tehát kiemelkedően nagy mennyiségű feladatot jelent a 3200 önkormányzat számára, amelyek között szinte nincs azonos a költségvetési nagyságrend tekintetében, szervezeti, szerkezeti struktúrában, azonos önkormányzati képviselő-számban, azonos apparátusi köztisztviselők, közalkalmazottak számában, egyéb foglalkoztatási viszonyban, nincs azonos, esetleg hasonló működési feltételek között regnáló stb. testületi és apparátusi feltételrendszer. Mindezekből következik, hogy szinte lehetetlen a környezeti ismeretek hiányában olyan, minden szervezet számára alkalmazható feltételrendszert elősegítő javaslatot, ajánlást készíteni, amely tiszta, világos, egyértelmű, jó színvonalú önkormányzati rendelet alkotására ösztönzi azon településeket is, ahol a személyi feltételek maradéktalanul nem állnak rendelkezésre. Ugyanez igaz - az információk hiánya miatt - a helyi adóalanyok körének településenkénti megosztására, adónemenkénti érintettségére, az adóalanyok számának ismeretére, az adóteherviselő-képesség adataira, az önadózók körébe tartozó és az adókivetés útján adózók adóbevételi potenciáljára, a bevételi teljesítés esélyére, a hátralékok alakulásának okaira, az adóellenőrzés és az adóvégrehajtás eredményességére, a fizetési könnyítéseket tartalmazó adóhatósági eljárást kezdeményező beadványok számára, az adóztatással közvetlenül foglalkozó adóapparátus létszámára (ahol egyáltalán van), a központi adóhivatallal való kapcsolat gyakorlatára, tartalmára - ha ilyen gyakorlat a nagyvárosok kivételével létezik - stb. Ezek a szempontok a korábbi cikkekben, tanulmányokban elemzésre alkalmas ajánlásként már szerepeltek.
A helyi adóbevétel tervezése nagy felelősséggel jár, a település adó-előéletének
- 18/19 -
részletes elsajátítása, a környezeti hatások aktualitásának figyelembevétele kötelezően ajánlott a témával foglalkozó képviselők és a szakapparátus számára egyaránt. Az előkészítési szakaszban praktikus áttekinteni olyan alapelveket, amelyek a teljes adóztatási rendszerben (állami, helyi) kötelezően alkalmazandók, ismeretük elősegíti a döntéshozatalban szerepet betöltők munkáját, kommunikálásuk az adóalanyok számára a megérthetőség és felhasználás célszerűségét biztosítja.
1. Jogszerűségi elv, amely a jogalkotás alárendeltségéből következik, tehát csak hatályos törvényben megfogalmazott feltételrendszer alapján lehet önkormányzati rendeletet előterjeszteni, elfogadni. Önkormányzati szinten nem kell foglalkozni a nemzetközi adóharmonizáció kérdésével, mert az a törvényi szintű jogalkotás harmonizációja körébe tartozik. Esetleges problémák felmerülése jelzés tartalommal kerülhet az önkormányzattól a jogalkotói szintre. Például ha a településen egy kezdő nemzetközi vállalkozás egy helyi adónemre állam által adott mentességet kap, akkor a települési önkormányzat elfogadó határozata legalizálja az irányított aktust. Erről, ha nincs tudomása, akkor a jelzés megfogalmazásának a Kormányhivatalon keresztül történő felterjesztése indokolt.
2. Az adóalanyok többsége általában jogkövető magatartást tanúsít akkor, ha ismeri a vonatkozó adórendeletet. A pénzügyi fegyelemnek, az igazságosságnak, a tudatos vállalkozói működésnek mindezekben nagy szerepe van. A jól működő helyi adóapparátus munkájának megismerése, a fejlődő település környezeti eredményei bizalmi hatást váltanak ki, érzékelhető az adómorál javulása. Számokban jól informálja az érdeklődőt a különböző adónemekben befizetett összes adó és a fizetési készség hiányát mutató adóhátralék közötti arányok évenkénti alakulása, a fizetési könnyítés körében benyújtott kérelmek számának növekedése-csökkenése - mindezek a fizetési készség és képesség színvonalának aktuális helyzetét reprezentálják.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
