A tanulmány a gazdasági társaság legfőbb szervére vonatkozó alapvető normaanyagot foglalja össze. Az alapvető szabályok a következők: a legfőbb szerv fogalmát meghatározó normák, a legfőbb szerv hatáskörét meghatározó szabályok, a legfőbb szervi döntés formáját és hatályosulását előíró normák, a határozatképességet meghatározó rendelkezések és a szavazásra vonatkozó előírások.
The study summarizes the basic normative material for the supreme body of the business association. The basic rules are the following: norms defining the concept of the supreme body, rules defining the authority of the supreme body, norms prescribing the form and entry into force of the supreme body's decision, provisions determining the quorum and voting regulations.
A gazdasági társaság egyik szükségszerű szerve a legfőbb szerv. A legfőbb szervre vonatkozó szabályok két részre oszthatók. Jóllehet minden megkülönböztetés némiképp önkényes, mégis úgy vélem, hogy a legfőbb szervre vonatkozó szabályok felosztása alapvető (elsődleges) és további (másodlagos) szabályokra indokolt. Az alapvető szabályok azok, amelyek a legfőbb szerv működésének legfontosabb rendelkezéseit hordozzák; míg a további szabályok a legfőbb szerv működésének egyes részletkérdéseit tartalmazzák. A téma feldolgozását két tanulmányban végzem el. Ebben a tanulmányban a legfőbb szerv alapvető szabályait ismertetem és elemzem.
A gazdasági társaság olyan szervezet, amely saját akaratképzésre, illetve akaratnyilatkozat megtételére jogi jellegénél fogva nem képes, ezért szükséges és indokolt annak törvényi szintű szabályozása, hogy kik és milyen szervezeti keretek között hozhatnak a gazdasági társaságnak betudható döntést. A társasági jog a többszemélyes gazdasági társaságokra modellez. Ebből fakad a gazdasági társaság legfőbb szerve fogalmát meghatározó definitív szabály is, amely szerint a legfőbb szerv: a tagok összessége. A magyar kereskedelmi jog - a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól szóló 1840. évi XVIII. törvénycikk; kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVIII. törvénycikk és korlátolt felelősségű társaságokról és a csendes társaságokról szóló 1930. évi V. törvénycikk - nem használta a legfőbb szerv jogfogalmát. A magyar társasági jogba a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: 1988-as Gt.) ültette be ezt a jogfogalmat olyan gyűjtőfogalomként, amelybe beletartoznak az egyes társasági formák vonatkozásában már korábban is használatos fogalmak, úgymint a kkt. és a bt. esetében tagok gyűlése, a kft. esetében a taggyűlés, míg az rt. esetében a közgyűlés. Az 1988-as Gt.-t követő társasági jogi törvények: a 1997. évi CXLIV. törvény, a 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006-os Gt.), valamint a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) átvette és konzekvensen használja a legfőbb szerv jogfogalmát az 1988-as Gt.-vel megegyező tartalommal.
A Ptk. csak annyiban hozott változást, hogy eggyel magasabb absztrakciós szinten valamennyi jogiszemély-típus vonatkozásában megalkotta a döntéshozó szerv jogfogalmát a következők szerint: A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés) vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják[1].
A hatályos társasági jogunk a gazdasági társaság legfőbb szervének fogalmát meghatározó szabálya pedig a következőképpen hangzik: A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv[2]. Jól látható tehát, hogy ez a fogalommeghatározó szabály visszautal a Ptk. 3:16. § (1) bekezdésben írt fogalommeghatározó szabályra, mindazonáltal érdemi, tartalmi változást ez a jogalkotástechnikai megoldás nem eredményezett a korábbi társasági jogunk legfőbbszerv-fogalmához képest. A két definitív szabály feltétlen érvényesülést kívánó (imperatív) norma, amely kívül esik az alapítók, tagok, részvényesek magánautonómiáján - létesítési szabadság köre -, ezektől a szabályoktól érvényesen nem térhetnek el a létesítő okiratban.
A Ptk. szabályozási logikája változatlanul abból indul ki, hogy a gazdasági társaság többszemélyes, ezért a gazdasági társaság legfőbb szerve szükségképpen magában kell, hogy foglalja az alapítók, tagok, részvényesek összességét. Érvényesen nem alapítható olyan gazdasági társaság, amely a definitív szabályoktól eltérően valamely tagot/tagokat kirekeszt a legfőbb szervből.
- 8/9 -
Az más kérdés, hogy van két olyan társasági forma: a kft. és az rt., amely esetében jogi lehetőség van arra, hogy egy üzletrész/részvény közös tulajdonban álljon[3]. A közös tulajdonban álló üzletrész/részvény esetén a tulajdonostársak/jogosultak egy tagnak/részvényesnek számítanak, jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják. Ez a legfőbb szerv működését illetően azt jelenti, hogy a közös tulajdonban álló üzletrész/részvény tulajdonostársai együttesen minősülnek egy olyan tagnak/részvényesnek, aki/amely - közös képviselő útján - a többi taggal/részvényessel együtt alkotja a taggyűlést/közgyűlést. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a legfőbb szerv működésében való részvételi jog kizárólag a közös képviselő útján gyakorolható: a közös képviselő vehet részt az ülésen, kérhet felvilágosítást, tehet észrevételt és indítványt, szavazati joggal rendelkező üzletrész/részvény esetén szavazati jogot gyakorolhat; ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a közös képviselő tehet írásbeli jognyilatkozatot vagy elektronikus hírközlő eszköz útján jognyilatkozatot. A közös képviselő természetesen nem a saját belátása szerint, hanem az ületrész/részvény tulajdonostársai által meghatározottak szerint köteles eljárni az egyes legfőbb szervi határozati javaslatok tárgyában például szavazni.
Míg a kft. kapcsán létezik olyan jogszabályi előírás, miszerint a közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk szerinti szavazati jog gyakorlásával[4], addig az rt. vonatkozásában ilyen szabály nem létezik.
Álláspontom szerint a kft. kapcsán előírt szabály indokolatlan és szükségtelen módon korlátozza a tagok magánautonómiáját, mivel nincs olyan valós és lényeges jogi érdek, amely amellett szólna, hogy a tagok kizárólag maguk közül választhassanak közös képviselőt. A tulajdoni hányad szerinti szavazati jog kimondása pedig azért szükségtelen, mert a Ptk. 5:78. § (1) bekezdésben írt szabály ezt kifejezetten tartalmazza.
A gazdasági társaság legfőbb szervének a Ptk. 3:109. § (1) bekezdésben megfogalmazott jogfogalma ugyan nem tesz említést sem a küldöttgyűlésről, sem a résztaggyűlésről/részközgyűlésről, azonban visszautal a Ptk. 3:16. § (1) bekezdésben írt fogalommeghatározó szabályra, amely viszont vagylagos lehetőséget biztosít arra nézve az alapítók/tagok számára, hogy saját jogi személyük vonatkozásában a létesítő okiratban úgy rendelkezhessenek, hogy az alapítók/tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testület legyen a döntéshozó szerv. Egyik fogalommeghatározó szabály sem tartalmaz ugyanakkor további részletszabályt a küldöttgyűlés kapcsán; továbbá egyik definitív szabály sem tesz említést a résztaggyűlés/részközgyűlés intézményesítésének lehetőségéről. Hatályos szervezeti jogunk kizárólag az egyik jogiszemély-típus: a szövetkezet esetén szabályozza a részközgyűlést[5] és tartalmaz részletszabályokat a küldöttgyűlésre[6]. A résztaggyűlés/részközgyűlés fogalmi ismérve az, hogy a tagok a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint lakóhelyük/székhelyük szerint területi körzeteket hoznak létre, meghatározva a résztaggyűlések/részközgyűlések megtartásának helyét. A küldöttgyűlés fogalmi sajátszerűsége pedig az, hogy a tagok nem mindegyike vesz közvetlenül részt a döntéshozó szerv ülésén, hanem a tagok a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint maguk közül küldötteket választanak, és a küldöttek vesznek részt a döntéshozó szerv ülésén. Az lényegi ismérv, hogy a tagok csak és kizárólag maguk közül jogosultak küldötteket választani, kívülálló személyeket nem. Ez valóban indokolt előírás, mivel e szabály biztosítja azt, hogy végső soron a küldöttgyűlés is a tagok/részvényesek összességéből álljon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
