Az idei Parlamentarizmus Napja alkalmából került megrendezésre 2019. május 2-án a "Jogalkotók és a jogszabályok Európában" című, angol nyelvű konferencia, mely nemcsak a visegrádi négyek országaiból vonzotta az előadókat és a hallgatóságot, hanem nyugat-európai előadók is megvitathatták kutatásaik eredményeit, és a parlament működésével kapcsolatos tapasztalataikat.
A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Konrad Andenauer Alapítvány, a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a győri Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara együttműködésével valósult meg. A résztvevőket Várnay Ernő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, valamint Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány képviseletvezetője köszöntötte. A konferenciának a Magyar Tudományos Akadémia, Humán Tudományok Kutatóháza adott otthont, Budapesten.
An English conference titled "Legislators and Legislation in Europe" was held on 2th May 2019 on the occasion of the day of parliamentarism, which attracted lecturers and audience not only from the countries of the Visegrad Group countries, but also from Vienna, London and Milan, in order to discuss their experiences with the functioning and powers of the Parliament.
The event was carried out in cooperation with the National University of Public Service, the Konrad Andenauer Foundation, the Károli Gáspár University of the Reformed Church of Hungary, and the Széchenyi István University of Győr, the Faculty of Law of Ferenc Deák. The participating lecturers and the audience were greeted by Dr. Szalayné Dr. Erzsebet Sándor, deputy commissioner for the protection of the rights of ethnic minorities in Hungary, and representative of the Konrad Adenauer Foundation, Frank Spengler. The conference was hosted by the Hungarian Academy of Sciences, Centre for Social Sciences, in Budapest.
Keywords: Legislation, legislator, parliamentary procedure, democracy, opposition
Már a konferencia címe is utal rá, hogy a modern korban a parlamentek új generációja és a jogalkotás eddig nem ismert kihívásokkal szembesül. Az előadók az alkotmányjog és a jogtörténet szemüvegén keresztül nézve ismertették a parlamenti eljárásokkal kapcsolatos átalakulás folyamatát, pontosan leírták és elemezték a parlament funkcióival kapcsolatos változásokat. A parlament működésére vonatkozó szabályok betartása, illetve betartatása a demokráciában kéz a kézben jár. A konferencián előadást hallhattunk a parlamenti, házszabályi reformokról, illetve azokról a véleményekről, aggodalmakról, amelyek demokratikus deficit növekedésének adnak hangot. A rendezvény, a lengyel kutató kollégák nagyszámú érdeklődésére tekintettel önálló panelt szentelt a lengyel Szejmet érintő változások bemutatására, összevetve a 20. századi és a jelenlegi szabályozást. Ezek nyomán körvonalazódtak a konferencia alapkérdései, amelyek egyben a mai alkotmányjog és a politikatudomány alapkérdései is.
Az első panel a jogalkotás 21. századi kihívásait ismertette, a második panel Közép-Európa parlamentjeinek névváltozásaival, és funkcióival foglalkozott, a harmadik panel a parlamenti eljárási szabályok és a demokrácia összefüggéseire mutatott rá, míg az utolsó panel tematikája a Szejmre vonatkozó szabályok változását dolgozta fel. Az egyes panelek három, illetve négy egymással tematikusan kapcsolódó előadást fogtak össze, és a végén a résztvevők kérdésekkel, észrevételekkel fordulhattak az előadók felé. Az alábbi beszámoló az elhangzott négy panel előadásait ismerteti röviden.
- 167/168 -
Helen Xanthaki a hatékony jogszabályok követelményeiről beszélt, kitérve ezek koncepcionális, strukturális, és tartalmi követelményeire. A University College London professzora szerint a minőségi jogalkotás kritériuma, hogy a jogszabályok elérjék a kormány által megkövetelt szabályozás mértékét és szintjét, vagyis hatékonyan valósítsák meg azt a célt, amely érdekében létrehozták. Az előadó külön kiemelte a megfelelő nyelvezet alkalmazását, és a közérthetőség követelményét a jogszabályok megszövegezése során. Az Egyesült Királyságban végzett kutatómunka alapján megállapítható, hogy a jogalkalmazók 35%-a egyszerű, mindennapi ember, aki a hétköznapi életet érintő jogszabályokat olvassa, és értelmezi. 40%-a olyan személy, aki nem jogász végzettségű, azonban hivatása megköveteli, hogy bizonyos szakmai kérdések jogi vetületeivel is tisztában legyen. A harmadik, nagyjából 16%-ot a szűkebb értelemben vett jogalkalmazók, a jogászok és bírók alkotják. Helen Xanthaki szerint ezek a megállapítások azt igazolják, hogy a jogszabályok alapvetően a hétköznapi emberek számára készülnek, tehát a szabatos jogi nyelvezet elengedhetetlen része a hatékony jogalkotásnak annak érdekében, hogy a jogi végzettséggel nem rendelkezők is tudják azt megfelelően értelmezni és alkalmazni.
Lorenzo Cuocolo, a milánói Bocconi Egyetem professzora A jogalkotási hatáskör a gyorsulás évszázadában címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. században a gyorsaság a társadalom és a gazdaság valamennyi folyamatára kiterjedt, a hatalom és az erő szimbólumává vált. Akár római jogi, akár 18. vagy 19. századi jogalkotási példákat veszünk alapul, a megfontolt és időtálló szabályozás minden korban stabilitást jelentett, sőt követendő mintául szolgált későbbi időkre, vagy más országok számára. A nyugat-európai országok jogalkotása is alapvetően felgyorsult, amely nemcsak a parlamenti szakaszra értendő, hanem megfigyelhető egyfajta hatalomátruházás a gyorsabb, rendeleti vagy más alacsonyabb szintű jogalkotás érdekében. Emellett olyan szabályozó szervek is megjelennek a nyugati demokráciákban, amelyek nem rendelkeznek kellő demokratikus legitimációval a jogalkotásra. Ezeknek a folyamatoknak a megakadályozására az alkotmányok nem biztosítanak hatékony eszközöket az ellenzék számára. Cuocolo szerint a jog mint a társadalom legfőbb szabályozója válságban van, amely felveti annak kérdését, hogy a parlament válságban van-e. Ennek kapcsán az előadó a következő főbb megállapításokat tette. A jogalkotás felgyorsítása egyértelműen a kormánytöbbségnek kedvez az ellenzékkel szemben, mivel rövidíti a parlamenti dialógusok lehetőségét. A kormánynak ugyanakkor alkotmányos joga van a saját programjának megvalósítására, tehát valójában a képviseleti elv és a hatékonyság elve ütközik össze a 21. század parlamenti eljárásaiban. Összefoglalva a parlament már nem "a nagybetűs jogalkotó" abban az értelemben, hogy a törvényalkotás csupán az egyik funkciója lett a sok közül, de még mindig a politikai párbeszéd lefolytatásának a legfőbb helyszíne, amely képes megakadályozni az egysze-
- 168/169 -
mélyi vezetést. Ezekből következően valójában nem a parlament mint intézmény válságáról, hanem az e keretek között működő pártok válságáról lehet beszélni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
