Nemzetközi és magyar viszonylatban a vonatkozó adatok alátámasztják azt a ma már közismert tényt, hogy az emberek várható élettartama kitolódik és kevesebb gyermek születik a korábbi időintervallumokhoz képest, azaz összességében a társadalmak elöregedésének lehetünk szemtanúi.[1] A WHO publikált adatai szerint 2030-ra a világon minden hatodik ember 60 éves vagy annál idősebb lesz, 2050-re pedig a világ 60 éves és annál idősebb népessége megkétszereződik, 2,1 milliárdra.[2] Magyarországon hasonló tendencia mutatkozik, az időskorúak, 65 év felettiek népességen belüli aránya nő, míg 1990-ben 13,2% volt, jelenleg 20,7% körül mozog.[3]
Erre a nemzetközi viszonylatú tendenciára, amely a fentiek szerint harmonizál a magyar folyamatokkal, reflektált a magyar jogalkotó a szövetkezeti jog területén egy új szövetkezeti típus bevezetésével, kifejezetten megszólítva a nyugdíjas korosztályt, megalkotva a közérdekű nyugdíjas szövetkezet szabályozási anyagát. A közérdekű nyugdíjas szövetkezeti forma 2017-től alapítható Magyarországon,[4] a forma a gyakorlatban egyre népszerűbb.
A nyugdíjas szövetkezetek gyakorlata a bevezetésük óta eltelt időben azt igazolja, hogy a magyar megoldás jónak bizonyul, az érintettek részéről komoly igény mutatkozott a nyugdíjas szövetkezet alapítására, működtetésére, az azokhoz történő csatlakozásra, és ez az igény erőteljesen mutatkozik ma is. A nyugdíjas szövetkezetek mára az Sztv. általános rendelkezései alapján[5] önálló érdekképviseletet alapítottak,[6] az érdekképviselet aktuális felmérései pedig az előzőekben leírtakat tényszerűen támasztják alá, figyelemmel arra, hogy jelenleg 85 nyugdíjas szövetkezet működik az országban, amelyek a 2023. évben hozzávetőlegesen 15 milliárd forint árbevételt realizáltak.[7] Ezek az adatok azt is bizonyítják, hogy az érintetteken, azaz a nyugdíjas korosztályon túl a piaci szereplők is pozitívan fogadták a nyugdíjas szövetkezeteket például azért, mert bíznak a nyugdíjas szövetkezeti tagok szakmai ismeretében, szaktudásában, élettapasztalatában, és nem utolsó sorban abban, hogy ez az alanyi kör munkaszocializált. Fontos, hogy a vállalkozói, a piaci kör számára a nyugdíjas szövetkezetek által biztosított folyamatos, de mégis rugalmas foglalkoztatási mód kedvező.
Jelen dolgozat a közérdekű nyugdíjas szövetkezet szabályozását tekinti át, bemutatva egyes nyugdíjas szövetkezeti jó gyakorlatokat is, továbbá a gyakorlati tapasztalatokat szintén.
Ami a szabályozási alapokat illeti, azt kell kiemelni, hogy a nyugdíjas szövetkezetek szabályai a magyar jogban alapvetően négy szabályozási pillérre épülnek. A nyugdíjas szövetkezet speciális szabályait a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) tartalmazza mint első pillér. Kifejezetten a nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó speciális szabályok az Sztv. 25-34. §-ában találhatóak.[8] Lényeges azt is megjegyezni, hogy az Sztv. általános rendelkezései természetesen irányadóak a nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozóan.[9] Releváns továbbá - mint második pillér - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szövetkezetre vonatkozó rendelkezéseinek köre is.[10] A Ptk. rendelkezéseit bizonyos szabályozási területeken - ilyen a nyugdíjas szövetkezet szervezetére vonatkozó szabályanyag[11] vagy a kisebbségvédelmet tárgyaló rendelkezések köre,[12] továbbá a szövetkezet tagsági minimumára
- 21/22 -
irányadó szabály - eltérések nélkül kell alkalmazni a nyugdíjas szövetkezet esetében. Más szabályozási területeken, például a vagyonjogi szabályok egy részénél vagy a tagsági jogviszony szabályainál az Sztv. speciális rendelkezéseket tartalmaz. A harmadik szabályozási pillér, a komplementer joganyag, különös tekintettel az adójogi vonatkozású előnyöket tartalmazó szabályozási anyagra,[13] vagy a vonatkozó illetékszabályokra.[14] Az irányadó szabályozási anyagot illetően negyedik pillér pedig a cégjog, azaz a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cégtörvény), figyelemmel arra, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet cégnek minősül.[15] A nyugdíjas szövetkezet cégjegyzékbe történő bejegyzésére, valamint a nyugdíjas szövetkezettel kapcsolatos egyéb eljárások lefolytatására a nyugdíjas szövetkezet székhelye szerinti törvényszék mint cégbíróság az illetékes.[16] Nem érdektelen megjegyezni, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet esetében a cégbírósági bejegyzéséhez, illetőleg a változások cégbírósági bejegyzéséhez illetékmentesség kapcsolódik.[17] A cégjog tekintetében külön utalni kell az Sztv. kitételére, hogy a nyugdíjas szövetkezetnek a nevében kötelezőn viselnie kell a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet" elnevezést.[18]
A nyugdíjas szövetkezet célkitűzései igazodnak azokhoz a gazdasági és társadalmi folyamatokhoz, amelyek aktuálisan jelentkeznek és az idős korcsoportot érintik elsősorban, ahogyan az a kiindulópontokban már említésre került. Ennek megfelelően a nyugdíjas szövetkezet célkitűzésrendszere komplex.[19] Arról van szó ugyanis, hogy a nyugdíjas szövetkezet azoknak a tagoknak, akik idősek, de még aktívak, a foglalkoztatás területén lehetőséget teremt a munkaerőpiacra történő visszatérésre, ezáltal elsősorban a tagok gazdasági helyzetének előmozdítására.
Ezen túlmenően a szövetkezeti forma általános jellemvonásain alapszanak a közérdekű nyugdíjas szövetkezet további céljai is. A szövetkezet ugyanis általában véve nem kizárólag abból a célból jön létre, hogy a tagok gazdasági helyzetét javítsa, noha mint vállalkozásnak nyilvánvalóan erős gazdasági motiváltsága van, hanem a szövetkezet kifejezett célja tagjainak szociális, társadalmi helyzetét elősegíteni, a tagok számára közösséget biztosítani. A szövetkezeti formára vonatkozóan nemzetközi szinten elfogadott egy fogalmi ajánlást a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége[20] (a továbbiakban: SZNSZ), továbbá meghatározta azokat a nemzetközi szövetkezeti alapelveket, amelyek tipikusan a szövetkezet sajátjai és zsinórmértékül szolgálnak a szövetkezeti alapításoknál, valamint a működésük során. Az SZNSZ által adott szövetkezeti fogalom[21] és a nemzetközi szövetkezeti alapelvek[22] kifejezésre juttatják a szövetkezeti forma sokrétű, az előzőekben már megjelölt célkitűzését a tagjai irányába, rávilágítanak a szövetkezet legfontosabb specialitásaira, így különösen azon jellegére, hogy a szövetkezeti tagok elsősorban személyes közreműködésük és nem az általuk a szövetkezetnek szolgáltatott vagyoni hozzájárulásuk alapján realizálnak vagyoni előnyt, továbbá fókuszba helyezik a szövetkezeti önkormányzatiságot, annak demokratikus jellegét, különös tekintettel az egy tag-egy szavazat elvére. Esszenciálisan azt kell hangsúlyozni, hogy a szövetkezet egy tagközpontú, a tagok javára és érdekében speciális működési elvek alapján létrehozott többcélú társas vállalkozási forma.[23] A magyar szövetkezeti jog keretei között a Ptk. az előzőekben kifejtettek szellemiségét juttatja érvényre a szövetkezetre vonatkozó rendelkezések körében, amelyekre támaszkodik az Sztv. a nyugdíjas szövetkezetekre megalkotott fogalom és az azt követő szabályozási anyag speciális szabályainak rögzítésével.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
