Bárány Viktória Fanny - Holczer Mónika - Dr. Kocsis Miklós - Dr. Tilk Péter: Az önkormányzatok helységnév- és jelképhasználatért előírt díjfizetési kötelezettségére vonatkozó szabályozások problematikája* (Jegyző, 2014/1., 21-22. o.)

Konkrét ügyben, egy Veszprém megyei önkormányzati rendelet törvényességi felügyeleti eljárásban történő vizsgálata során merült fel problémaként, hogy az önkormányzatok megállapíthatnak-e rendeletben díjfizetési kötelezettséget a település nevének és jelképeinek (címer, zászló stb.) használatáért.

Az érintett megyére korlátozva a kérdés áttekintését megállapítható, hogy számos önkormányzat előír díjfizetési kötelezettséget, más települések pedig nem élnek ezzel a megoldással. Egyes esetekben a gazdasági tevékenységet végzőkre terjed ki a díjfizetést előíró rendelkezések hatálya, a nonprofit szervezetekre nem (ilyen szempontból a rendeleteket nem csoportosítjuk). A hivatkozott rendeletek jelölése megfelel az adott honlapon talált változatnak.

Előír ilyen kötelezettséget Balatonalmádi [Balatonalmádi városának a város címeréről és zászlajáról, valamint a Balatonalmádi városnév használatának rendjéről szóló 24/2008. (XII. 5.) önkormányzati rendelete]; Pápa [a városnév használatáról szóló 5/1992. (III. 17.) önkormányzati rendelet]; Balatonfüred [Balatonfüred Város nevének megkülönböztető jelzőként való használatának engedélyezéséről szóló 24/1996. (XI. 21.) rendelet]. Címerhasználat tekintetében több település is a címer kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetében rendel el díjfizetési kötelezettséget, mint például Balatonfűzfő [Balatonfűzfő városának 48/1993. (X. 01.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről]; Balatonkenese [Balatonkenese városának 9/2004. (IV. 05.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről]; Pápa [Pápa városának az önkormányzatok jelképeiről és a jelképek használatáról szóló 5/1994. (III. 1.) önkormányzati rendelete].

Nem él ezzel a megoldással Herend [a Herend név felvételéről és használatáról szóló 44/2001. (XII. 12.) önkormányzati rendelet]; Veszprém [a veszprémi jelképek és Veszprém név használatáról szóló 23/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelet], valamint Tapolca [Tapolca város jelképéről és névhasználatáról szóló 16/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelet].

Mi okozza a felmerülő kérdést és az abban rejlő problémát? A kormányhivatal által a díjfizetéssel kapcsolatban jelzett problémát a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 29. § (1) bekezdése okozza, ami szerint "[f]izetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik". A kérdés tehát az, hogy

- 21/22 -

van-e ilyen törvényi felhatalmazásuk az önkormányzatoknak.

1) Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

"i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat". Ennek használatáról és annak feltételeiről, valamint az esetleges díjkiszabás lehetőségéről azonban az Alaptörvény - értelemszerűen - nem szól.

2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) sem rendelkezik az önkormányzatok név, címer, zászló és jelképhasználatáról, ebből következően e törvény sem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak díjfizetési kötelezettség megállapítására.

3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 1. § (1) bekezdése szerint "[e]z a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni." A Ptk. 77. § (1) bekezdés szerint mindenkinek joga van a névviseléshez. A (4) bekezdés kimondja: a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.