Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!
ElőfizetésA távközlési szolgáltatók közötti különös együttműködés a távközlő hálózati szerződések keretei között valósulhat meg, amelyeket a 2001. évi XL. törvény (Hkt.) szabályoz. A szerződés irányulhat a hálózatok összekapcsolására, hozzáférésére, valamint az előfizetői hurok részleges, vagy teljes átengedésére: a szerződésekre vonatkozó egyedi szabályok a Hkt. 38-41. §-ban kerültek megfogalmazásra.
A törvény fogalomhasználatában az összekapcsolás: egyazon vagy különböző távközlési szolgáltatók által használt távközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen, vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve hozzáférhessenek más szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz. (Hkt. 111. § 54.), a hálózati hozzáférés: egy távközlő hálózat fizikai és logikai csatlakoztatása egy másik távközlő hálózathoz vagy annak részeihez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak a felhasználók kiszolgálása érdekében (Hkt. 110. § 24.).
Az előfizetői hurok: az a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely egy előfizetői hálózati végpontot összekapcsol a helyi központtal, annak kihelyezett fokozatával, vagy ezeknek megfelelő eszközével (Hkt. 110. § 12.). Az előfizetői hurok teljes átengedése: az előfizetői hurok átengedése kizárólagos használatra ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató a továbbiakban az előfizetői hurkon előfizetői szolgáltatás nyújtására nem jogosult (Hkt. 110. § 13.). Az előfizetői hurok részleges átengedése: az előfizetői hurok részleges átengedése ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató jogosult a már megkötött előfizetői szerződések szerinti szolgáltatás nyújtásának folytatására, míg a másik szolgáltató ugyanazon az előfizetői hurkon a még rendelkezésre álló átviteli kapacitás kihasználásával további előfizetői szolgáltatást nyújthat (Hkt. 110. § 14.).
A távközlési szolgáltatók a Hkt., és a Hkt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel köthetnek - határozott vagy határozatlan időtartamra - hálózati hozzáférésre, távközlő hálózatok összekapcsolására, előfizetői hurok - teljes vagy részleges - átengedésére vonatkozó távközlő hálózati szerződést [Hkt. 37. § (1)].
A távközlési hálózati szerződések körének egyik legfontosabb jellemzője az adott esetben fennálló [vö.: Ptk. 198. § (2)] szerződéskötési kötelezettség [a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége a hálózati hozzáférés tekintetében tett, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetében (Hkt. 38. §), az e szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlő hálózat tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező azon távközlési szolgáltatást végző szolgáltatók szerződéskötési kötelezettsége egymás között összekapcsolásra irányuló, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetében (Hkt. 39. § (1)], a távbeszélő szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező - előfizetői hurokkal rendelkező - szolgáltatót jogszabályban meghatározott feltételekkel az előfizetői hurok - teljes, illetőleg részleges - átengedésére irányuló ajánlat esetében terhelő szerződéskötési kötelezettség [Hkt. 41. § (1)].
A törvény a hálózati szerződéskötési kötelezettség fennállásával kapcsolatos vita esetén megnyitja a Hírközlési Döntőbizottsághoz fordulás jogát. Ha a Hírközlési Döntőbizottság a kötelezettség fennállását megállapítja, átmeneti időre mentesítheti a szerződéskötési kötelezettség alól a szolgáltatót, ha a kötelezettség teljesítése a kötelezett oldaláról gazdaságtalan lenne és létezik az igénylő számára más - műszaki és gazdasági szempontból megfelelő - megoldás, vagy a kötelezett műszaki és gazdasági okokból nem képes a kötelezettség teljesítésére, de vállalja, hogy hálózatát hat hónapon belül a kötelezettség teljesítésére alkalmassá teszi [Hkt. 37. § (2)].
A törvény meghatározza, hogy a hálózati szerződésben amely kérdések tekintetében kell rendelkezni, s a szerződésre kötelező írásbeli alakot ír elő [az alakiság megsértésének jogkövetkezményei vonatkozásában lásd Ptk. 217. § (1)]. A Ptk. 218. § (1) bekezdése értelmében ha jogszabály, vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A Hkt. ennek megfelelően határozza meg a hálózati szerződések minimális, kötelező tartalmi elemeit.
A hálózati szerződéseket tehát írásba kell foglalni, s azokban a feleknek rendelkezniük kell a szerződés tárgyáról, céljáról, a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről, a fizetendő ellenszolgáltatásról, a hálózatok működőképességének fenntartásáról, a szolgáltatások együttműködéséről, a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről, a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról, a szerződésszegés esetén fizetendő kötbérről, a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről [Hkt. 37. § (3) a)-i) pontok]. A szerződés részét képezheti a felek egyéb, általuk szükségesnek tartott feltételekről való megállapodása is [Hkt. 37. § (3) j) pont].
A távközlési szolgáltató és az általa - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján - irányított [lásd Tpvt. 23. § (2)], vagy az őt irányító más szolgáltatóval e törvény hatálybalépését követően létrejött hálózati szerződést, a feleknek a szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül - tájékoztatás céljából - be kell nyújtaniuk a Felügyelethez [Hkt. 37. § (4)]. E rendelkezés célja, hogy a benyújtott szerződéseket a szolgáltató érdekkörén kívüli cégekkel kötött szerződéseivel összehasonlítva megállapítható legyen: a szolgáltató valóban biztosítja-e az egyenlő elbánást.
A Ptk. 277. § (2) bekezdése értelmében felek a szerződés teljesítésében együttműködni, a 277. § (3) bekezdés értelmében pedig egymást a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről tájékoztatni kötelesek. Ezt az általános, minden kötelmi jogviszonyra érvényes követelményt konkretizálja a távközlési szerződésekre a Hkt. 37. § (5) akkor, mikor előírja, hogy a felek a szerződés teljesítése során kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, fél éven belül tervezett változtatásokat is.
A hálózati hozzáférési szerződésekre és az összekapcsolási szerződésekre vonatkozó részletes rendeleti szabályokat "Az egyes távközlő hálózati szerződésekről és azok megkötéséről szóló 251/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet," az előfizetői hurok átengedésével kapcsolatos különös szabályokat "Az előfizetői hurok átengedéséről, az azzal kapcsolatos eljárásokról szóló 175/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet" tartalmazza. Mindkét rendelet meghatározza alkalmazása körét, az alkalmazás alóli kivételeket, a rendelet alkalmazásában releváns fogalmakat, iránymutatást ad a referencia-ajánlatokra, a szerződések megkötésére és teljesítésére, s rendelkezik a szerződés módosításának, megszüntetésének eseteiről is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás