2010. október 1-je meghatározó a dátum a fájlcsere elleni küzdelemben, mivel a francia Haute Autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur internet (HADOPI) nevű hatóság az első figyelmeztető e-mailek elküldésével elkezdte a fokozatos válasz rendszerének működtetését.[1] Tekintettel arra, hogy egyre több ország tett lépéseket egy hasonló szisztéma meghonosítása érdekében, érdemes számot adni arról, hogy az elmúlt egy éves időszakban[2] mi minden történt Franciaországban a fájlcsere elleni küzdelem terén.
Jelen tanulmány nem tekinti célkitűzésének a szankciórendszer elemzését, sem a működési mechanizmus bemutatását.[3] Célja, hogy röviden bemutassa egy gyerekcipőben járó intézmény első lépéseit, anélkül, hogy értékítéletet mondana felette.
A francia szerzői jogi törvény (Code de la propiété intellectuelle) - az első HADOPI törvényben[4] foglalt módosításoknak köszönhetően - a HADOPI elé három feladatot állított:
(1) A legális kínálat fejlődésének elősegítése, és a szerzői és szomszédos jogok által védett művek legális vagy illegális felhasználásának felügyelete az on-line kapcsolat biztosítására szolgáló elektronikus hálózatokon (vagyis az interneten).
(2) E művek védelme a fent említett hálózatokon elkövetett jogsértésekkel szemben.
(3) Szabályozási és felügyeleti feladatok ellátása a védett művek azonosításának és védelmének technikai jellegű kérdéseit illetően.[5]
Jelentősebb előrelépés az első két feladatkört illetően történt, így a tanulmány első két részében ezek kerülnek bemutatásra. A harmadik részben pedig a HADOPI által kialakított munkacsoportokról esik majd szó.
A "fokozatos válasz" bevezetése a HADOPI másodikként megfogalmazott feladatkörén alapszik. 2010. október 1-jén került sor az első figyelmeztetések elküldésére, majd nem sokkal később, 2011 februárjában már a második figyelmeztetések elküldésénél tartott a hatóság. 2011 júniusában pedig harmadízben is lecsapott néhány előfizetőre a HADOPI. Utóbbiak aktáját a hatóság az ügyészségnek továbbította vádemelés céljából. A HADOPI közelmúltban kiadott jelentése szerint 2011. június 30-ig összesen 470 935 első figyelmeztetést és 20 598 második figyelmeztetést küldtek ki.[6] A HADOPI elnökének beszédéből kiderül az is, hogy a jelentés közzé tételekor, 2011. szeptember 29-én több mint 50 előfizetővel szemben lépett az eljárás a harmadik szakaszba.[7]
Kiemelendő, hogy ez utóbbi szakasz nem jelenti automatikusan büntetés kiszabását,[8] hanem a hatóság az ügy áttekintése, adott esetben az internet előfizető személyes meghallgatása[9] után dönt arról, hogy az ügy iratait vádemelés céljából átadja-e az ügyészségnek.[10] Az első bírósági döntések meghozatalára tehát még várni kell.
A HADOPI által közzétett mutatókat tovább vizsgálva azt láthatjuk, hogy a hatóság 2011 májusában már naponta 11 500 IP cím azonosítása iránti kérelmet továbbított az internetszolgáltatók (ISP-k) felé.[11] A vizsgált időszakban viszont az IP címek mindössze 89%-át sikerült azonosítani.[12] A jelentés szerint ez egyrészt a homonimák (megegyező IP címek) létezése, másrészt pedig a dinamikus IP címek használata miatt fordulhatott elő. Ez a szám alátámasztja azt az előzetes várakozást, mely szerint "a szakértők megegyeznek abban, hogy a számítógépek IP cím általi azonosítása nem elég megbízható, és hogy az IP címekkel való visszaélés bevett technika a kalózok körében."[13]
A három csapás eljárásának hatékony üzemeltetéséhez információs csatornákat kellett kiépíteni egyfelől a HADOPI és a jogkezelő- és védő szervezetek, másfelől pedig a HADOPI és az ISP-k között.[14] Ezek biztosítják ugyanis az adatgyűjtést, az IP címek továbbítását a három szereplő között.[15]
A jogkezelő- és védő szervezetek 2010 nyarán engedélyt kaptak az automatizált adatkezelésre a hatáskörrel rendelkező szervtől, így az információs hálózatot már a nyáron felállították. Ez tette lehetővé, hogy az arra jogosultak az eljárás megindítására vonatkozó első kérelmeiket 2010 augusztusában benyújtották.[16] 2011 májusában azonban a rendszer működtetését a HADOPI felfüggesztette, mert a személyes adatok védelme a rendszer meghibásodása miatt nem volt biztosított. A HADOPI jelentése szerint ez nem érinti a "réponse graduée" működését, mivel a hatóság birtokában vannak még olyan kérelmek, amely vonatkozásában értesítést nem küldtek ki. Ezen kívül az információs rendszer helyreállításáig a jogosultak fizikai hordozón újabb kérelmeket nyújthatnak be.[17] A hálózat felfüggesztése miatt feltehetőleg az átlagosan napi 71 613 benyújtott kérelem[18] száma az érintett időszakban jelentősen csökken.[19] A HADOPI még 2010 tavaszán hozta létre az ISP-kkel való információáramlást biztosító hálózatot. A rendszer üzemeltetésének követelményei között meghatározták az adattovábbítás módját megfelelő biztonsági szint meghatározásával.[20]
A HADOPI-törvény több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelynek célja, hogy az internet-felhasználókat jogkövető magatartásra sarkallják. Ennek egyik eleme az is, hogy az oktatásról szóló törvénybe az első HADOPI-törvény beiktatta, hogy a művészeti oktatás keretében a tanulókat megismertetik a fájlcserélés és a szerzői vagy szomszédos jogok által védett művek nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételének veszélyeiről.[21]
A jogalkotó már az első HADOPI-törvény megalkotásakor felismerte azt is, hogy önmagában egy represszív jogintézmény bevezetése nem tudja hatékonyan elérni a kitűzött célt - nevezetesen a fájlcserélés visszaszorítását - ha nem kínálnak a felhasználók számára más alternatívát. A HADOPI-törvény koncepcióját áthatja a preventív, nevelő célkitűzés,[22] amelyet a HADOPI Jogvédő Bizottságának[23] elnöke ekként fogalmazott meg: "A második HADOPI-törvény a nevelésről, a felelősségvállalás erősítéséről, és felhasználói magatartás megváltoztatása érdekében tett lépésekről szól."[24] Ez a célkitűzés már az első törvényben is megfigyelhető, így került HADOPI feladatkörei közül az első helyre a legális kínálat fejlesztésének követelménye.
A CPI a HADOPI számára előírja, hogy a legális forrásokat minősítéssel lássa el.[25] Ez tulajdonképpen egy tanúsítvány arról, hogy a szolgáltató webáruházában jogszerű forrásból származó műveket (nem kizárólag zeneműveket) kínál akár ingyenesen, akár ellenérték fejében.
Ennek megfelelően a minősítést kérőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a művek értékesítése a szerzői jogosultak engedélyével történik.[26] A szerzői vagy szomszédos jogok jogosultja a kérelem közzétételét követő négy hetes időszakon belül az engedély hiányára alapítva ellentmondást terjeszthet elő a kérelemmel szemben.[27] A kérelemben meg kell adni azoknak a műveknek a listáját is, amelyre vonatkozóan a minősítést kérik.[28] Ez viszont a minősítéssel érintett műveknek egy adott időpillanatban létező lenyomata, amely a folyamatos változásokat, a kínálat bővítését nem tudja követni. Ezért a minősítést kérő nyilatkozata arra is kiterjed, hogy az általa kínált művek a minősítés teljes időtartama alatt jogszerű forrásból származnak.[29]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
