E tanulmányban arra vállalkozom, hogy a 2004. október 29-én Rómában az Európai Unió 25 jelenlegi tagállama által aláírt ’Szerződés egy Alkotmány létrehozásáról Európa számára’ (továbbiakban: az Európai Alkotmányi Szerződés, röviden: EASZ), mint az Európai Uniót újraalapító többoldalú államközi nemzetközi szerződésnek a magyar alkotmányfejlődésre gyakorolt egyes hatásait vizsgáljam meg, és a legfontosabb gyakorlati és tudományos összefüggéseket ebben a kontextusban mutassam ki.
A tanulmány megírásakor figyelemmel voltam a következőkre:
- a Rómában 2004. október 29-én a Magyar Köztársaság által is aláírt2 EASZ hivatalos szövege az aláírás óta kihirdetésre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. december 16-án [OJ (2004) C 310], ezért ezt a változatot vettem vizsgálódásaim alapjául. A kihirdetett angol nyelvű változatot veszem azonban alapul, persze mindig lefordítva magyarra, tekintettel arra, hogy a magyar hivatalos verzió több ponton álláspontom szerint pontatlan mindmáig. A többször módosított 1949. évi XX. tv. (továbbiakban: Alkotmány) 2/A. §-ának (2) bek.-e szerinti magyar kihirdető törvényjavaslat vitája pedig még tart a magyar Országgyűlésben (melynek Melléklete lesz majd a hivatalos magyar nyelvű, autentikus változat).
- időközben a Magyar Országgyűlés (másodikként a tagállamok közül) 2004. december 20-ai ülésnapján elfogadta az európai alkotmány létrehozásáról szóló nemzetközi szerződés megerősítésével kapcsolatos 133/2004. (XII. 23.) OGY határozatot, mely azt jelenti figyelemmel az Alkotmánybíróság tárgyban meghozott 36/2003. (VI. 26.) AB határozatára és 58/2004. (XII. 14.) AB határozat 2. pontjára, hogy a hazai ratifikációs folyamat utolsó fázisa van csak hátra, nevezetesen az EASZ valamennyi országgyűlési képviselő legalább 2/3-a által elfogadandó kihirdető törvénye megalkotása. Ez a kihirdető törvény azonban különleges abból a szempontból, hogy érinti az alkotmányos főhatalom-gyakorlást Magyarország vonatkozásában, tekintve hogy tárgya szerint az Alkotmányból eredő egyes alkotmányos hatáskörök közös gyakorlásának kereteit határozza meg az EU-n belül a már EU tagállam Magyarországot érintően, mely a gyakorlat oldaláról azt jelenti, hogy az EASZ-t kihirdető törvénnyel egyben az EASZ és a magyar Alkotmány közötti esetleges ellentmondások feloldása érdekében szükséges és lehetséges alkotmány-módosítás is keresztülvihető, hiszen a tárgybani kihirdetési eljárás egyben alkotmányozói hatalomgyakorlás is jelen esetben a Magyar Országgyűlés részéről.3 Mindezen lehetőségre figyelemmel jelen elemzés tekintettel van arra is, hogy szükséges-e az EASZ kihirdetéséhez a magyar Alkotmány további módosítása, és ha igen milyen keretek között?, és milyen terjedelemben? Főleg abból a szempontból, hogy amennyiben 2006. november 1-jén az EASZ hatályba lép, akkor a Magyar Köztársaság területén is hatékonyan tudjon érvényesülni, és evégből összhang legyen az EASZ és a magyar Alkotmány között, elősegítendő egyfelől az Alkotmány által az EU vonatkozásában célzott közös hatáskörgyakorlást mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás területén, másfelől pedig a EU jog teljeskörű és megfelelő hazai implementációját, különösen az alapvető (emberi és polgári) jogok és szabadságok relációjában.
- azt is hangsúlyozni kívánom, hogy a jelen dolgozat tárgyában korábban már számos figyelemre méltó tanulmány, összefoglaló elemzés jelent meg.4 Jelen értekezés sokkal inkább koncentrál tehát azokra a szempontokra, amelyek abból az alaphipotézisből indulnak ki, hogy a tervezett időpontban az EASZ hatályba fog lépni, ergo Magyarországnak milyen alkotmányjogi, közjogi, és egyéb intézmény-, illetve tágabb értelemben vett jogharmonizációs feladatokat kell még a következő másfél évben végrehajtania ahhoz, hogy az EASZ hatálybalépése után hazánk felkészült legyen, mint tagállam, az EASZ megfelelő és hatékony alkalmazására? A fenti alaphipotézis nélkül (tehát, hogy az EASZ igen is hatályba fog lépni) jelen tanulmánynak tehát nincs értelme, talán egy másik dolgozatnak igen, ha 2-3 tagállam pl. nem ratifikálja az EASZ-t, akkor alappal merül fel ugyanis a kérdés, hogy hogyan tovább? Ez a kérdés azonban nem ennek a dolgozatnak a tárgya.
- az EASZ egy igen nagy terjedelmű dokumentum, szemben azzal az igencsak félrevezető leegyszerűsítéssel, amikor az EASZ-ről csak úgy beszélnek, hogy az ’EU új Alkotmánya’ stb., hiszen ha az ember, mondjuk egy uniós polgár, aki történetesen magyar állampolgár, egy Alkotmányt maga elé gondol, akkor nem egy kb. 500 oldalas dokumentumra, vaskos kötetre gondol, hanem egy vékony mintegy 100-150 §-ból álló dokumentumra, mint például általában a tagállamok Alkotmányainak terjedelme. Ebben az értelemben is igaz tehát, hogy az EASZ-nek csak és kizárólag az I-II. Főrésze igazi, klasszikus értelemben vett ,Alkotmányos’ tartalmú, erejű, formátumú része, ezért ez a dolgozat is elsősorban - figyelemmel a terjedelmi korlátokra is - ezen részekre összpontosít. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy az EASZ négy Főrészből áll, mely 203 oldal és 448 §-t tartalmaz. Az első Fő rész az Unió fogalmáról, célkitűzéseiről, értékeiről, jogalanyiságáról, szimbólumairól, az alapvető szabadságokról és az uniós jog és a tagállami jog közötti kapcsolatrendszerről szól. Majd az alapjogokról és az uniós polgárságról, az Unió hatásköri katalógusáról, az intézményi rendszeréről, a jogforrási rendszeréről, az egyes különös politikáiról, és alapvető működési elveiről mint pl. az új szolidaritási elvről vagy a rugalmasság elvéről tartalmaz rendelkezéseket. Sajátos dimenziót kap az Unió demokratikus élete, és az uniós pénzügyi rendszer, valamint az EU tagsági jogviszony szabályai még az első Főrészben (I-1-től I-60. §§-ig5). A Második Főrész az Alapvető Jogok Uniós Chartája, mely hét Címre tagolódik (II-61. §-tól II-114. §-ig). A III. Főrész az Unió politikáit írja le, és működési mechanizmusrendszerét, ez messze a legterjedelmesebb rész, igen komplikált sokszor még jogvégzetteknek is, szofisztikált részletszabályokat találunk benne, főleg a mai értelemben vett ún. EU intézményi és döntéshozatali jogot (III-115. §-tól III-436. §-ig). Végül a IV. Főrész az általános és záró rendelkezéseket tartalmazza (IV-437. §-tól IV. 448. §-ig).
- Igen fontos azonban azt is tudni, hogy az EASZ-hez az azt megalkotó tagállamok 36, azaz harminchat darab kiegészítő jegyzőkönyvet, ún. protokollokat csatoltak, melyek 192 oldalt tesznek ki, és melyek közül számos igen nagy jelentősséggel bír. Így például a jelen írás tárgyát is bizonyos szempontból képező 1. számú (mely a nemzeti parlamentek szerepéről szól az EU-ban) és 2. számú (mely a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szól) kiegészítő jegyzőkönyv, vagy pl. a 22. számú (mely a tagállamok állampolgárait érintő menedékjogról szól), a 27. számú (mely a közmédiumok rendszeréről szól a tagállamokban), a 32. számú (mely az EU-nak, mint a nemzetközi jog önálló alanyának az Európai Emberi Jogi Konvencióhoz történő csatlakozásáról szól), a 34. számú (mely az EU intézményeit és testületeit érintő egyes átmeneti szabályokról szól), illetve a 36. számú, mely az EASZ hatálybalépésével az Európai Atomenergia Szerződést módosító rendelkezéseket foglalja magában, hiszen az továbbra is külön alapítói szerződésként hatályban marad. Az EASZ hatálybalépésével ugyanis csak az 1993. november 1-jén hatályba lépett EU-t létrehozó Maastrichti Szerződés és az 1958. január 1-jén hatálybalépett Európai Közösséget létrehozó római Szerződés veszti hatályát azzal, hogy egyetemes jogutódlással az új EASZ által létrehozott EU lesz ezen két szerződés "jogutódja". Az EASZ-hez két Melléklet is tartozik (6 oldalban), valamint, mint minden nemzetközi szerződés végén, a Záró Okmány a tagállami és más nyilatkozatokkal, melyek száma jelen esetben 50, több mint félszáz oldalban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
