Megrendelés
Európai Jog

Fizessen elő az Európai Jogra!

Előfizetés

Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának okai - az Európai Unió Bírósága nagytanácsának a C-128/18. számú Dumitru-Tudor Dorobantu ügyben 2019. október 15-én hozott ítélete (EJ, 2019/5., 34-43. o.)

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

19 2016. augusztus 12-én a Judecătoria Medgidia (medgidiai helyi bíróság) európai elfogatóparancsot bocsátott ki a román állampolgárságú D.-T. Dorobantuval szemben vagyon elleni bűncselekmények, valamint okirat-hamisítás és hamis okirat felhasználása bűncselekmények miatti büntetőeljárás lefolytatása céljából (a továbbiakban: 2016. augusztus 12-i európai elfogatóparancs).

20 2017. január 3-i és 19-i végzésével a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság, Németország) jogszerűnek nyilvánította a 2016. augusztus 12-i európai elfogatóparancs végrehajtásaként D.-T. Dorobantunak a román hatóságok részére történő átadását.

21 Az említett bíróság e célból emlékeztetett a Bíróság 2016. április 5-i Aranyosi és Căldăraru ítéletében (C-404/15 és C-659/15 PPU, EU:C:2016:198) előírt követelményekre, amelyek szerint a végrehajtó igazságügyi hatóságnak először azt kell értékelnie, hogy a fogvatartási körülményeket illetően a kibocsátó tagállamban rendszerszintű vagy általánossá vált hiányosságok állnak-e fenn a személyek bizonyos csoportjai vagy bizonyos büntetés-végrehajtási intézetei tekintetében, másodszor pedig ellenőriznie kell, hogy vannak-e olyan komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az érintett személy ténylegesen ki lenne téve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélyének az ebben az államban való fogva tartásának körülményei miatt.

22 E vizsgálat első szakaszában a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának Romániára vonatkozó határozatai, valamint a Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz (szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium, Németország) egy jelentése alapján megállapította, hogy fennállnak a román fogvatartási körülmények rendszerszintű és általánossá vált hiányosságaira vonatkozó konkrét valószínűsítő körülmények.

23 E megállapítást követően az említett bíróság az említett vizsgálat második szakaszában mérlegelte a többek között az érintett elfogatóparancsot kibocsátó bíróság, valamint a Ministerul Justiției (igazságügyi minisztérium, Románia) által a D.-T. Dorobantu román hatóságoknak történő átadása esetére vonatkozó fogvatartási körülmények tárgyában közölt információkat.

24 E tekintetben a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) figyelembe vette azon információkat, amelyek szerint D.-T. Dorobantut az előzetes letartóztatás keretében az eljárás során 12,30 m2, 12,67 m2 vagy 13,50 m2 alapterületű, négyszemélyes zárkában vagy 36,25 m2 alapterületű, tízszemélyes zárkában helyeznék el. Amennyiben D.-T. Dorobantut szabadságvesztés büntetésre ítélik, először egy olyan büntetés-végrehajtási intézetbe kerül, ahol minden elítéltnek 3 m2 alapterületű zárkája van, majd ezt követően, ha zárt büntetés-végrehajtási rendszerbe kerül, annak keretében ugyanezen körülmények között marad, ha pedig a nyitott vagy félig nyitott büntetés-végrehajtási rendszert alkalmazzák rá, akkor olyan zárkába kerül, ahol személyenként 2 m2 áll rendelkezésre.

25 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. október 22-i Orchowski kontra Lengyelország ítélete (CE:ECHR:2009:1022JUD001788504), a 2013. március 19-i Blejuşcă kontra Románia ítélete (CE:ECHR:2013:0319JUD000791010), valamint a 2014. június 10-i Mihai Laurenţiu Marin kontra Románia ítélete (CE:ECHR:2014:0610JUD007985712) alapján a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) átfogóan értékelte a romániai fogvatartási körülményeket. E tekintetben megállapította, hogy e körülmények 2014 óta javultak, még ha a személyenkénti 2 m2-es terület nem is felel meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában meghatározott követelményeknek. A fogva tartott személyek rendelkezésére álló terület elégtelenségét mindazonáltal a fogva tartás egyéb körülményei nagymértékben ellensúlyozzák. Ezenkívül az említett bíróság rámutatott, hogy Románia a fogvatartási körülmények hatékony vizsgálatának mechanizmusát hozta létre.

- 34/35 -

26 A Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) egyebekben megállapította, hogy D.-T. Dorobantu román hatóságok részére történő átadásának megtagadása esetén a neki felrótt jogsértések büntetlenek maradnának, ami ellentétes volna a büntetőjog Unión belüli hatékonyságának biztosítására irányuló célkitűzéssel.

27 A Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) 2017. január 3-i és 19-i végzései alapján a Generalstaatsanwaltschaft Hamburg (hamburgi ügyészség, Németország) engedélyezte D.-T. Dorobantu román hatóságok részére történő átadását, miután ez utóbbi letöltötte a rá Németországban elkövetett egyéb bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetést.

28 D.-T. Dorobantu 2017. szeptember 24-ig a Németországban elkövetett e bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetést töltötte.

29 D.-T. Dorobantu keresetet indított a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság, Németország) előtt a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) e végzéseivel szemben.

30 2017. december 19-i végzésével a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) hatályon kívül helyezte az említett végzéseket, azzal az indokkal, hogy azok megsértették D.-T. Dorobantu törvényes bíróhoz való jogát, amelyet a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 101. cikke (1) bekezdésének második mondata biztosít. Az ügyet visszautalták a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) elé.

31 Végzésében a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) megállapította, hogy a 2016. október 20-i Muršić kontra Horvátország ítéletben (CE:ECHR:2016:1020JUD000733413) az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy az, hogy a fogvatartott rendelkezésére álló személyes tér egy közös zárkában kisebb mint 3 m2, az EJEE 3. cikkének a megsértésére vonatkozóan "erős vélelmet" keletkeztet, amely vélelmet akkor lehet megdönteni, ha a megkövetelt minimális 3 m2-hez képest a személyes tér csökkentései rövid tartamúak, alkalmi jellegűek és kis mértékűek; e csökkentésekhez a zárkán kívüli mozgásnak a kellő mértékű szabadsága és a zárkán kívüli megfelelő tevékenységek társulnak; az intézet általánosságban megfelelő fogvatartási körülményeket biztosít, és a fogvatartottat nem érintik más olyan tényezők, amelyek a rossz fogvatartási körülményeket súlyosító körülményeknek tekinthetők.

32 Ezenkívül a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) szerint a Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (hamburgi regionális felsőbíróság) által a Romániában fennálló fogvatartási körülményekre vonatkozó átfogó értékelése során figyelembe vett bizonyos kritériumokat az Emberi Jogok Európai Bírósága eddig nem ismert el kifejezetten olyan körülményekként, amelyek ellensúlyozhatják a fogvatartott személyes terének csökkentését. Ez a helyzet többek között a szabadság igénybevételének, a látogatók fogadásának, a személyes ruházat tisztíttatásának és termékek vásárlásának lehetőségével. Egyébiránt nem bizonyos, hogy a fűtési rendszer fejlesztése, az egészségügyi létesítmények és a higiéniai feltételek javítása az Emberi Jogok Európai Bíróságának közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatára tekintettel alkalmas arra, hogy ellensúlyozza e személyes tér ilyen csökkentését.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére