Az Országgyűlés a 2011. december 23-ai ülésnapon fogadta el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (Sztv.), mely 2012. április 15-én lép hatályba és az ezt követően megvalósult szabálysértések elbírálására kell alkalmazni.
Az új törvény megalkotásának a célja egy olyan eljárási rend kialakítása volt, mely a jogalkotó szándéka szerint a korábbinál hatékonyabb és gyorsabb hatósági fellépést biztosít a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szemben. Az egyértelmű "büntetőjogiasítás" mellett az Sztv. szerkezete megőrizte a hagyományokat (anyagi és eljárási szabályok egy kódexben) azzal a jelentős eltéréssel, hogy valamennyi különös részi tényállás a törvénybe került.
Az Sztv. előtérbe helyezi a gyors felelősségre vonást, ennek keretén belül erősen "ösztönzi" a hatóságokat részben a meghallgatás nélküli eljárások, részben pedig a helyszíni bírság alkalmazására (a rendőrség például bármely szabálysértés esetében élhet a lehetőséggel), melynek maximális összegét 20 ezerről 50 ezer forintra, ismételt elkövetés során 70 ezer forintra emeli.
Az elzárással is sújtható szabálysértések esetében 300 ezer forintra emelkedett a pénzbírság legmagasabb összege, más szabálysértések esetén egységessé vált és 150 ezer forintra módosult a bírságmaximum. A halmazat súlyosbító szabályain túl új jogintézményként bevezetésre került a "szabálysértési visszaesés", vagyis a többszöri elkövetés elzárással történő fenyegetése - két fejezet kivételével - bármely szabálysértés esetében. Lehetőséget kapott a kormány arra is, hogy a közlekedési szabálysértések bármelyikét saját döntése alapján "fix árassá" tegye és - a szabálysértési hatóság mérlegelési jogát kiiktatva, hasonlóan az "objektív" felelősség szabályaihoz - a törvény adta keretek között rendelettel határozza meg a kiszabandó pénzbírság kötelező mértékét. Mind a szabálysértési, mind pedig a bűnügyi statisztikát jelentősen módosítani fogja, hogy a 20 ezer és 50 ezer forint elkövetési értékű tulajdon elleni vétségek a szabálysértések elkövetési értékhatárának a megemelésével a szabálysértések kategóriájába kerültek.
Radikális változás, hogy a szabálysértési tényállások megalkotására csak a törvényhozó lesz jogosult, a statuálási lehetőségből kimarad a Kormány és a települési önkormányzatok. Kérdés viszont, hogy a központi szabályozás milyen gyorsan fog tudni reagálni a helyi társadalomvédelmi igények elvárásaira. Nagymértékben csökkent az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok száma, a jogalkotó az általános hatáskört a jegyzők helyett ideiglenesen a megyei kormányhivatalokra ruházta, melyet a később kialakításra kerülő járási hivatalok fognak megkapni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
