A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, az Európa Tanács Velence Bizottsága és a Budapesti Fórum Európáért Alapítvány -Európai Jogi, Gazdasági és Közigazgatási Központ közös rendezésében 2005. február 14-15-én kerekasztal-konferenciát tartottak Budapesten.
A magyar Alkotmánybíróság kezdeményezésére megrendezett nemzetközi kerekasztal-konferenciának az alkotmányjog és európajog kapcsolata volt a fő témája. Az általános téma keretében az emberi jogok védelmének a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Unióban részes tagállamok alkotmánybíróságai gyakorlatában felmerült egyes kérdései kerültek megvitatásra.
A konferencián a magyar Alkotmánybíróság tagjai és főtitkára mellett az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott, valamint néhány régebbi tagállam legfelsőbb igazságszolgáltatási és alkotmányvédő testületeinek, illetve az Európa Tanács Velence Bizottsága (a továbbiakban: VB), az Európai Bíróság (a továbbiakban: ECJ), az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: ECHR), valamint a németországi illetőségű Max-Planck-Institut für Ausländisches Öffentliches Recht und Völkerrecht, Heidelberg (a továbbiakban: Max Planck Intézet), a Budapesti Forum Európáért Alapítvány - Európai Jogi, Gazdasági és Közigazgatási Központ (a továbbiakban: Alapítvány) és megfigyelőként az orosz Alkotmánybíróság képviselői vettek részt.
A konferencián a VB részéről Caroline Martin, az ECJ részéről Koen Lenaerts bíró, az ECHR részéről Baka András bíró, Ausztriából Rudolf Müller, az Alkotmánybíróság tagja, Ciprusból Christos Artemides, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Észtországból Gea Suumann, a Legfelsőbb Bíróság elnökének tudományos munkatársa, Franciaországból Pierre Steinmetz, az Alkotmánytanács tagja, Lengyelországból Jerzy Stepien, az Alkotmánybíróság tagja és Przemyslaw Miklaszewicz, az Alkotmánybíróság tudományos munkatársa, Lettországból Gunars Kutris, az Alkotmánybíróság tagja, Litvániából Egidijus Küris az Alkotmánybíróság elnöke, Máltából Giannino Caruana-Demajo, a Legfelsőbb Bíróság bírája, Németországból Armin von Bogdándy, a Max Planck Intézet igazgatója, Szlovákiából Ján Mazák, az Alkotmánybíróság elnöke és Ladislav Perhac, az Alkotmánybíróság főtitkára, Szlovéniából Mirjam Skrk, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, Oroszországból Vladimir Yaroslavtsev, az Alkotmánybíróság tagja, az Alapítvány részéről Claus Vreden és Varga István igazgatók, s végül a magyar Alkotmánybíróság részéről Holló András elnök, Erdei Árpád helyettes elnök, Bagi István, Bihari Mihály, Harmathy Attila, Kiss László, Kukorelli István, Tersztyánszkyné Vasadi Éva bírák, valamint Pálffy Ilona főtitkár voltak jelen.
A kerekasztal-konferencia szervezői a luxembourgi, valamint a strasbourgi bíróság, illetve a nemzeti alkotmánybíróságok képviselőit kötetlen párbeszédre hívták meg. Ebből kifolyólag a kerekasztal-konferencia szervezői között létrejött megállapodás alapján nem készültek referátumok, hanem a kötetlen beszélgetéshez két alaptémát jelöltek meg. Az első alaptéma az adatvédelemről, míg a második alaptéma a szolgáltatások nyújtása szabadsága és közrend viszonyáról szólt. A két alaptémához kapcsolódóan a szervezők - vitaindító jelleggel - egy-egy konkrét határozatot[1] is kiválasztottak.
Az alaptémákhoz kapcsolódó, két vitaindító határozat kijelölésén kívül a magyar Alkotmánybíróság a konferencia résztvevőinek a vita háttéranyagaként egy jogesetgyűjteményt adott át. Ez az összeállítás részben az ECJ, részben az ECHR határozataiból az indokolásnak az alaptémákhoz kapcsolódó elvi megállapításait tartalmazta.
A vitát két moderátor bevezetője alapozta meg és a moderátorok irányították a beszélgetést. Az első alaptémánál a moderátor szerepét Harmathy Attila, magyar alkotmánybíró látta el, a második témánál Egidius Küris, a litván Alkotmánybíróság elnöke volt a moderátor.
- 302/303 -
Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - ismertetjük a kerekasztal-konferencián elhangzott gondolatokat.
A kerekasztal-konferenciát magyar részről Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke nyitotta meg. Rövid megnyitó beszédében kifejtette, hogy a tagállami alkotmánybíróságok szuverenitás, illetve alapjogvédelmi határozatai a kétszintű alkotmányosság elismerésére engednek következtetni. Rávilágított továbbá, hogy a kétszintű alkotmányosságból következően alkotmányos együttműködésére van szükség az ECJ, az ECHR és a tagállami alkotmánybíróságok között. Az alkotmányos együttműködés révén pedig azt kell elérni, hogy az ECJ, az ECHR és a tagállami alkotmánybíróságok motiváltak legyenek az európai jogrendszer és a tagállami alkotmányos tradíciók tiszteletben tartására, dialektikus kezelésére. A tagállami alkotmánybíróságok részéről ezért nem az egyoldalú alkalmazkodást, hanem a bíróságok közötti konstruktív együttműködést tartotta kívánatosnak.
Ezt követte Caroline Martin megnyitó beszéde. Ő Gianni Buquicchio nevében üdvözölte a kerekasztalkonferenciát, mert a VB főtitkára betegség miatt nem tudott eljönni Budapestre. Caroline Martin hangsúlyozta, hogy mind a luxembourgi székhelyű Bíróságnak, mind a tagállami alkotmánybíróságoknak önálló, saját feladatuk van, s ezek nem ütköznek egymással. Rámutatott arra, hogy nincs hierarchikus kapcsolat az ECJ, az ECHR és a tagállami alkotmánybíróságok között. A bíróságok közötti feladatmegosztás meghatározására a specializáció elvét említette. Idézte továbbá a VB elnökének (La Pergola) arra irányuló gondolatát, hogy a párbeszéd és a tapasztalatcsere érdekében létre kell hozni az "Alkotmánybírák Házát". Caroline Martin ehhez kapcsolódóan úgy vélte, hogy a budapesti kerekasztal-konferencia ennek megteremtésére adhat alkalmat.
A megnyitó beszédek után a kerekasztal-konferencia első alaptémájának megvitatását kezdték el a konferencia résztvevői. Az első alaptémáról szóló vita moderátora, Harmathy Attila, bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy az emberi jogok védelmével összefüggésben a közös alkotmányos hagyományok értelmezésénél nagy szerepe van az egyes országok történelmének, társadalmi és kulturális adottságainak. Rávilágított arra, hogy az ECJ, az ECHR, illetve az Európai Unióban részes tagállamok alkotmánybíróságai közötti párbeszéd azért jelentős, mert az eltérő adottságok értékelésénél összhangra kell törekedni az adott bíróságok döntéshozatalában. Az azonos intézmények, kifejezések különböző felfogásából adódó eltérések veszélyének csökkentéséhez hozzájárulhat egy-egy olyan kérdés megbeszélése, amely mindegyik említett bíróság gyakorlatában jelentkezik. Ilyen megfontolások vezették az első alaptémával, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések, vitaindító gondolatok megfogalmazását. A téma moderátora rámutatott arra, hogy a konferencia résztvevőinek gyakorlatában jelentős szerepet tölt be az adatvédelem kérdésköre, ezzel a bíróságoknak sok összefüggésben kell foglalkozniuk. Ennek érzékeltetéseként a luxembourgi, illetve a strasbourgi székhelyű Bíróság számos jogesetére hivatkozott.[2]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
