Az idei visegrádi munkajogi konferenciára szikrázó kék ég és sárga őszi lombok háttere előtt került sor. A résztvevők ezúttal is átfogó képet kaphattak a munkajog múltjáról, jelenéről és - izgalmasnak ígérkező - jövőjéről. A közelmúltat az elmúlt évek jogeseteiből leszűrődő bírói gyakorlat tanulságainak levonása képviselte, a jelent az egyes munkajogi jogintézmények aktuális kérdéseinek megtárgyalása, a jövőt pedig az egyre több életterületet átható digitalizáció munkajogra gyakorolt hatásainak latolgatása.
Nyitó előadásában Berke Gyula professzor (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem) a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos érdekei érvényesülését vizsgálta, párba állítva a munkavállalói érdekek méltányos figyelembevételével. Különösen három területet érint ez a gyakorlatban: a munkaviszony megszüntetését, illetve a munkáltató adatainak védelmét - ez a kettő gyakran összekapcsolódik, hiszen az adatok helytelen munkavállalói kezelése munkáltatói felmondásra vezethet, másfelől, a versenytilalmi megállapodás a munkaviszony megszűnését követően fennálló, adatvédelemmel kapcsolatos munkáltatói érdekeket jeleníti meg. Harmadikként a munkáltató jó hírneve említendő, amely közvetlen kihatással bírhat az üzleti sikerességre.
A konferencia kiemelt témái közé tartozott a kártérítés kérdése, melyről dr. Tálné dr. Molnár Erika (kollégiumvezető-helyettes, Kúria) a 2018-ban született két közigazgatási és munkaügyi kollégiumi állásfoglalás apropóján tartott átfogó, de a gyakorlatban is hasznosítható szempontokat felvillantó előadást. Ezenkívül szemináriumok is foglalkoztak a kérdés egy-egy aspektusával, így a munkáltatói mentesüléssel, a munkavállalói közrehatással, illetve a munkavállaló által a munkaviszonya jogellenes megszüntetésével okozott kárral.
Több előadás és szeminárium taglalt gyakorló jogászokat, HR-eseket érdeklő kérdéseket, így az egyenlő bánásmód, a munkahelyi véleménynyilvánítás, a tanulmányi szerződés, a fiatalok foglalkoztatása témaköreiben. Dr. Pál Lajos ügyvédnek a munkaidő dogmatikai alapjairól szóló fejtegetése a konkrét munkaidő-elrendelések jogszerűségének megalapozásához adott megszívlelendő tanácsokat. A mindennapi munkajogi gyakorlatról szólt a konferencia két hagyományos programpontja, az idén részben új szereplők - dr. Ferencz Jácint egyetemi docens, dr. Kulisity Mária bíró, dr. Lőrincz György ügyvéd - részvételével megtartott pódiumvita, és dr. Lőrincz György ügyvéd konferenciazáró, az elmúlt év tanulságos jogeseteit taglaló "elmélkedése és álmélkodása" is. A kollektív munkajogi témák körében a munkáltatói érdekképviseletek jogérvényesítése, azaz a jogviták, mellettük az érdekviták és a kollektív szerződéses megállapodások kérdéseiről szóltak szemináriumi kiselőadások.
A jövőbe tekinthettünk dr. Kun Attila (egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem) a digitalizáció munkajogot átalakító hatásaival kapcsolatos fejtegetéseit hallgatva. Új kihívást jelent a nagyszámú munkahely megszűnése; az olyan, teljesen új atipikus foglalkoztatási formák, mint az online platformokon szerveződő munkavállalás elterjedése; a munkáltatói döntések algoritmusokra bízása ("robot HR"); a munkát végzők kizárása a munkalehetőségből az esetleges fogyasztói visszajelzések alapján, hordozható megfigyelőeszközök hordására kényszerítésük; valamint az állandó online lét okozta stressz. A kapcsolódó szemináriumokon szóba kerültek olyan kérdések is, mint az e-dokumentumok használata a munkajogi jognyilatkozat-tételnél, továbbá a munkahelyeken végrehajtandó, a GDPR-ban[1] megfogalmazott adatvédelmi feladatok. Elindult a válaszkeresés is, például a hálózatról való lekapcsolódáshoz, a munkavállalói igényekhez jobban igazodó munkaidőhöz, az állandó változás kikényszerítette folyamatos képzéshez, a munkahelyen szerzett fogyasztói értékelések hordozhatóságához való új jogok megfogalmazásával; a jogviszonytípustól független munkavállalói minimumvédelem meghatározásával; a kártérítési, végkielégítési juttatások biztosítási alapra helyezésével, illetve az online térbe költöző munkavállalói érdekképviseletek megjelenésével. Mindez egyértelműen mutatja: a változások a munkajogászoktól is mindenképpen megkövetelik az újszerű gondolkozásmódot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
