Az irányelv 30. cikke alapján a részvénytársaság alaptőkéje leszállításának jogi előfeltétele a részvényesek közgyűlésen meghozott támogató határozata. A közgyűlés erre vonatkozó hatásköre - eltérően az irányelvben az alaptőke felemelésével összefüggő rendelkezéstől (25. cikk 2. pont) - a részvénytársaság más szerve, testülete számára nem ruházható át, nem delegálható. Az irányelv egyetlen esetben teszi lehetővé, hogy a részvényesek előzetes döntése nélkül sor kerülhessen az alaptőke leszállítására, éspedig akkor, ha azt bírósági határozat írja elő. (A bíróság közjogi aktusa értelemszerűen kizárja a részvényesek tulajdonosi, döntési autonómiáját.) Az alaptőke leszállításáról határozó közgyűlés akkor hozhat érvényes határozatot, ha - figyelembe véve az irányelv 30. és 40. cikkében előírtakat - a közgyűlésen a részvényesek a szavazati joggal felruházott részvények legalább kétharmados többségével támogatják a jegyzett tőke csökkentését. (Az irányelv a tagállami jogalkotó számára annyiban biztosít szabályozási alternatívát, hogy elegendő az egyszerű többség is a határozati javaslat elfogadásához, ha a közgyűlésen jelenlévő, illetve képviselt részvényesek birtokában lévő részvények névértékének összege eléri a jegyzett tőke ötven százalékát.)
A közgyűlés összehívására irányuló hirdetményben minden esetben fel kell tüntetni az alaptőke leszállításának célját és végrehajtásának módját (a követendő eljárást). Az irányelv 30. cikkének második bekezdése ezzel összefüggésben minimum követelményt állapított meg, az egyes nemzeti társasági törvények a részvényesek közgyűlésre történő felkészülését elősegítendő további tények, információk kötelező közzétételét írhatják elő. Az irányelv nem rendelkezik arról, hogy a közgyűlés összehívásával kapcsolatban milyen jogi előfeltételek (így pl. a hirdetmény közzététele és a közgyűlés megtartásának időpontja közötti legrövidebb időszak meghatározása, a részvényesek és a társaság közötti kapcsolattartás módja, a részvényesi meghatalmazott jogai és kötelezettségei vonatkozásában) teljesítésére van szükség: a részvénytársaság belső működési-döntéshozatali rendjének szabályozása kívül esik a 2. számú társasági jogi irányelv tárgyi hatályán. (Ezzel kapcsolatban az ún. corporate governance ajánlások adnak iránymutatást.)
Az irányelv 31. cikke alapján az alaptőke leszállításának szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a társaság közgyűlésének támogató határozata akkor, ha a részvénytársaság több részvényosztályba tartozó részvényt bocsátott ki. Ez esetben ugyanis a tagállami jogalkotónak azt is biztosítania kell, hogy valamennyi, az alaptőke leszállítása által jogaiban érintett részvényosztály részvényese külön-külön (vagyis részvényosztályonként) is támogassa a társaság jegyzett tőkéjének változását. A támogatás mértékét illetően a közgyűlési döntéshozatalra irányadó szabályokat kell figyelembe venni. (Eltérően tehát az alaptőke felemelésének esetétől, a jegyzett tőke leszállításához az irányelv mind a közgyűlés, mind pedig az érintett részvényosztályok döntéshozatala során magas támogatottságot követel meg: vagy a jelenlévő részvényesek minősített többséggel meghozott határozata szükséges, vagy pedig a közgyűlés határozatképességének megállapítása igényli a jegyzett tőke legalább ötven százalékának képviseletét.)
Az irányelv 31. cikke az ún. részvényosztály, illetve osztályok keretében meghozandó döntés rendjét részleteiben nem szabályozza. E vonatkozásban a tagállamok számára sem írja elő, hogy az eljárási szabályokat feltétlenül jogszabályban kellene megállapítani. Következésképpen, törvény eltérő rendelkezése hiányában a részvényosztályok döntéshozatali rendjét a társaságok alapító okiratában, illetve alapszabályában kell meghatározni. Az érintett részvényosztályoknak a közgyűlési döntéshozataltól független, önálló határozathozatala, mint irányelvi követelmény nem zárja ki azt, hogy az egyes részvényosztályok részvényesei a közgyűlési határozathozatallal egyidejűleg (akár épp a közgyűlésen és a közgyűlési szavazás időpontjával azonos időpontban, de kettős minőségben) szavazzanak a társaság alaptőkéjének csökkentéséről. Az irányelvi követelmény mindössze azt kívánja biztosítani, hogy az egyes részvényosztályokba sorolt részvények által leadott szavazatok számbavételére részvényosztályonként is sor kerüljön. Ezt meghaladóan a tagállami vagy - a tagállami szabályozás hiányában - a társasági belső szabályozásnak széles körű döntési szabadsága van. (Így az irányelvvel összeegyeztethető az a megoldás, amely a közgyűlési döntést megelőzően, időben és térben elválasztott szavazást követel meg részvényosztályonként és az az eljárási rend is, amely alapján a részvényes egy alkalommal adja le szavazatát, azzal, hogy azt a közgyűlési szavazatok összegzése során éppúgy figyelembe veszik, mint a részvényosztály döntésének megállapításakor.)
Az irányelv nem definiálja továbbá azt sem, hogy mi alapján határozandó meg, hogy az alaptőke leszállítása "érinti-e" valamely részvényosztály részvényesének társaságon belüli helyzetét. A tagállami jogalkotó feladata annak eldöntése, hogy az irányelv 31. cikkében foglaltakat akként értelmezi-e, hogy ha a társaság több, egymástól eltérő jogokat megtestesítő részvényosztályba tartozó részvénysorozatot bocsátott ki, úgy valamennyi részvényosztály részvényesét megillesse-e az önálló döntés joga. Ha pl. az alaptőke leszállítása tényleges tőkekivonással jár együtt, az alaptőke leszállításában közvetlenül nem érintett részvényesek támogatása sem tűnik mellőzhetőnek.
A 2. számú társasági jogi irányelv 36. cikke lehetőséget ad a tagállami jogalkotó számára, hogy az előzőekben ismertetett általános szabályokhoz képest, az alaptőke leszállítására egyszerűsített eljárási rendben kerülhessen sor. Eszerint (feltéve, hogy a nemzeti részvényjogi szabályozás elismeri ennek lehetőségét) a részvénytársaság alapító okirata meghatározhatja azokat a feltételeket, illetve körülményeket, amelyeknek bekövetkezése esetén a részvénytársaság jegyzett tőkéjének a leszállítása olyan további mérlegelést nem igénylő kötelezettségnek minősül, amely kizárja azt, hogy az alaptőke leszállításról a társaság közgyűlésének és - adott esetben - az érintett részvényosztályoknak határozniuk kellene. A 36. cikk szerinti egyszerűsített eljárás másik altípusa szerint a részvénytársaság létesítő okirata csupán felhatalmazza a közgyűlést arra, hogy meghatározott feltételek szerint, utóbb az alaptőke leszállításáról a szavazatok egyszerű többségével is határozhasson. (Ugyanakkor a részvényosztályok minősített támogatásától ebben az esetben sem lehet eltekinteni.) Az irányelvbe a német szabályozás hatására beépült rendelkezés természetesen nem azonosítható a törvényi előíráson alapuló kötelező tőkeleszállítás eseteivel. Az előbbi esetben az alaptőke leszállításának kötelezettsége a társaság statutumában rögzített rendelkezésen alapul, következésképpen a részvénytársaság a létesítő okiratát módosítva bármikor visszatérhet a jegyzett tőke leszállításának általános, az irányelv 30. és 31. cikkében szabályozott feltételeihez.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
