A végső menedékes kijelölésére irányuló eljárás a föld gázpiac liberalizációja által életre hívott jogintézmény, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók fokozott védelmének egyik eleme. Abban az esetben, ha olyan földgázkereskedő válik fizetésképtelenné, aki egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szerződött földgázellátásra, a Magyar Energia Hivatal hatósági eljárásban un. végső menedékest jelöl ki a fizetésképtelenné vált földgázkereskedő helyére. Az eljárás célja, hogy az átmeneti ellátási bizonytalanságokat kezelje, enyhítse, átsegítse a felhasználókat a krízisbe került földgázellátótól egy új, hosszú távú ellátást biztosító jogviszonyba. Tekintettel arra, hogy a hatóság eljárása súlyos beavatkozást jelent mind a fizetésképtelenné vált, mind a kijelölt földgázellátó és az érintett fogyasztók viszonyaiba, más hatósági eljárásokhoz képest is különös jelentősége van a szabályozás hézagmentességének, egyértelműségének.
A magyarországi földgázpiac a legutóbbi időkig természetes monopóliumként működött: a felhasználók a települési helyük szerint illetékes földgázelosztó által üzemeltetett elosztóvezetékhez csatlakoztak, és többnyire ez a cég nyújtotta számukra a földgázellátási szolgáltatást is.[1] A földgázpiacra vonatkozó hatályos jogi szabályozás[2] azonban a korábban monopolisztikus piacon megkísérli beindítani a piaci versenyt. Ennek (egyik) eszköze a szabályozás terén az, hogy a földgázellátásra jogosult felhasználók bármelyike, - legyenek ezek akár az egyetemes szolgáltatás igénybe vételére jogosult felhasználók, akár nem, - bármelyik földgáz-kereskedelmi engedélyes társasággal szerződhetnek földgázellátásra. Így a felhasználók sok cég ajánlataiból tudnak válogatni - a jelen cikk megírásakor 39 különböző gazdasági társaságnak volt Magyarországon földgáz-kereskedelmi engedélye,[3] ami (elvileg, és a jogalkotó szándéka szerint) erősíti a piaci versenyt, csökkenti az árakat
A felhasználóknak döntően két csoportja van: akik jogosultak az egyetemes szolgáltatás igénybe vételére, és akik nem. Egyetemes szolgáltatás igénybe vételére jogosult minden lakossági felhasználó, és az egyéb felhasználók, akiknek a fogyasztása nem haladja meg a 20m3/órát (tehát az alacsony fogyasztású vállalkozások, közületek is).[4] Az egyetemes szolgáltatást igénybe venni jogosult felhasználók vannak a legtöbben; óriási számuk, és egyenként viszonylag kis gázfogyasztásuk megnehezíti az egységes fellépésüket, érdekérvényesítő képességük alacsony, alkupozíciójuk gyenge. E felhasználók relatív kiszolgáltatottságának ellensúlyozására hivatott a hatályos szabályozásban rögzített egyetemes szolgáltatás jogintézménye - ez utóbbi részletes elemzése meghaladja e cikk lehetőségeit - de aminek a lényege az, hogy e felhasználók a területileg illetékes egyetemes szolgáltatóval jogszabályban rögzí-
- 24/25 -
tett, standardizált feltételek szerint jogosultak földgázellátási (egyetemes szolgáltatási) szerződést kötni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultak tehát, ha nem elégedettek az e körben elérhető szerződési feltételekkel (döntően az árakkal, ami az egyetemes szolgáltatási körben hatósági ár, az energetikáért felelő miniszter rendeletben határozza meg[5]) bármikor kiléphetnek a liberalizált földgázpiacra, hogy szabad piaci földgázellátási szerződést kössenek, de ha bármilyen okból nem teljesülnek a szabad piaci földgázellátással kapcsolatos elvárásaik, mindig jogosultak visszatérni az egyetemes szolgáltatásba. Kijelenthető tehát, hogy az egyetemes szolgáltatás szabályozása az ennek igénybe vételére jogosult, és az egyetemes szolgáltatást ténylegesen igénybe is vevő felhasználók számára a többi felhasználóra vonatkozó szabályozáshoz képest fokozott jogi védelmet, garanciákat intézményesít.
A végső menedékes kijelölésére irányuló eljárás az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók eme, fokozott védelmének egyik eleme. A végső menedékes kijelölésére abban az esetben kerül sor, ha olyan földgázkereskedő válik fizetésképtelenné, aki egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szerződött földgázellátásra. Ebben az esetben a fizetésképtelenné vált földgázkereskedő helyére a Magyar Energia Hivatal (MEH) úgynevezett végső menedékest jelöl ki.[6]
Ebben a tanulmányban a végső menedékes kijelölésére irányuló eljárás jogi szabályozásával, a szabályozás hiányosságaival és problémáival foglalkozunk. Az írásnak az ad különös aktualitást, hogy 2011. első felében sor került egy nagyszámú felhasználót érintő végső menedékes kijelölési eljárásra, amikor a mintegy 300.000 ügyfelet ellátó szabad piaci földgázkereskedő, az EMFESZ Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: EMFESZ) olyan súlyos pénzügyi zavarba került, ami már veszélyeztette a vele szerződött felhasználók biztonságos földgázellátását. Az EMFESZ kapcsán lebonyolított végső menedékesi eljárásban a vonatkozó jogi szabályozás összes hiányossága, bizonytalansága napvilágra került. Az ezek áthidalására alkalmazott konkrét közigazgatási hatósági döntések viszont - megfelelő jogi megalapozottság hiányában - a Magyar Energia Hivatal eljárását támadhatóvá tették.
E körben két témát kell érinteni, elsőként azt, hogy milyen szolgáltatók pénzügyi ellehetetlenülése esetén indul meg a kijelölési eljárás, másodikként pedig azt, hogy pontosan milyen gazdasági esemény bekövetkezésekor kerül sor az eljárás megindítására.
1.1. A végső menedékes kijelölésére irányuló eljárás minden olyan esetben megindul, ha olyan földgázkereskedő válik fizetésképtelenné, aki egyetemes szolgáltatásra jogosultakat lát el földgázzal. Az eljárás azonban csak akkor indul meg, ha földgáz-kiskereskedelmet (részben vagy egészében) folytató kereskedő pénzügyi ellehetetlenülése következik be (nyilvánvaló, hogy kizárólag nagykereskedelmi tevékenység körében egyetemes szolgáltatásra jogosultakkal földgázellátásra szerződni nem lehet). Az ellehetetlenült földgázkereskedő lehet egyetemes szolgáltató, vagy egyéb kereskedő. Tehát nemcsak az egyetemes szolgáltatók, hanem bármilyen földgáz-kiskereskedő pénzügyi ellehetetlenülésekor megindul a kijelölési eljárás, ha az adott kereskedő egyetemes szolgáltatásra jogosultakkal áll szerződésben. Márpedig ha az ellehetetlenült kereskedő nem egyetemes szolgáltató, akkor vele az egyetemes szolgáltatásra jogosultak nem egyetemes szolgáltatási szerződésben állnak. Ez nyilvánvaló, hiszen ilyen jogviszonyba földgázkereskedőként csak egyetemes szolgáltató léphet, ez esetben tehát a jogosult felhasználók a liberalizált földgáz-kiskereskedelmi piacon kötöttek földgázellátási szerződést. Tehát a jogalkotó az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat még abban az esetben is fokozott védelemben részesíti, ha azok az egyetemes szolgáltatáson kívül, a liberalizált földgázpiacon kötnek ellátási szerződést, és a velük szerződött földgázkereskedő földgázbeszerzése lehetetlenül el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
