Hírek (IJ, 2010/2. (37.), 83-84. o.)

2010. január 28-tól új időszak kezdődött az Unió hírközlési szolgáltatói számára: az EU 27 tagállamának hírközlési szabályozó hatóságai most üléseznek első alkalommal az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC) tagjaiként. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete elnevezésű új hírközlési szabályozó testületet az EU új távközlési szabályainak a Tanács és a Parlament által történő 2009. decemberi elfogadását követően hozták létre. A BEREC, melynek tagjai között 12 vezetékes és 10 mobil, az EU számos más tagállamában is működő távközlési vállalat, valamint több száz egyéb, határokon átnyúló szolgáltatási területtel rendelkező szolgáltató is található, kulcsfontosságú szerepet fog játszani az egységes távközlési piac és az Európa-szerte egységes szabályozás megerősítésében. A szakértői irodával támogatott új európai hírközlési szabályozási testület különösen a tisztességes verseny egységes távközlési piacon történő megvalósításáról gondoskodik. 2008-ban az európai távközlési ágazat bevételei 351 milliárd eurót tettek ki. A BEREC, az új európai hírközlési testület fontos szakvéleményeket fog kiadni az EU távközlési piacának működéséről. A BEREC a nemzeti hírközlési szabályozók függetlenül végzett tevékenységét is tanácsadással támogatja és egészíti ki, különösen a határokon átnyúló hatásokkal járó szabályozási döntésekben. A BEREC az "európai szabályozók csoportja" elnevezésű korábbi testület helyébe lép, amely kizárólag konszenzus alapján működött, és nem képezte az EU szabályozási folyamatának szerves részét. A BEREC irodájának végleges helyszínéről még nem született döntés, mivel ehhez mind a 27 tagállam kormányának egyetértése szükséges. A megállapodás megszületéséig a BEREC ideiglenes székhelye Brüsszelben lesz. (EU Rapid)

A Microsoft és az Intel után egy újabb amerikai informatikai óriáscég, a Google is az Európai Bizottság versenyügyi vizsgálódásainak látóterébe került. Három vállalat panasza nyomán a brüsszeli testület levélben kérte a Google-t, hogy tisztázza, miként működteti internetes keresőmotorját, és értékesíti a keresésekhez kapcsolódó hirdetéseket. Egyelőre azonban nincs szó formális vizsgálat megindításáról. A panaszt benyújtók egyike az ár-összehasonlító oldalt működtető brit Foundem, amelynek alapítója, Adam Raff már a tavalyi év végén támadást indított a piacvezető internetes kereső ellen a New York Times hasábjain. Raff akkor azt írta, hogy a Google az ő vertikális keresőt is tartalmazó honlapját már három éve gyakorlatilag "eltünteti" az internetről, nyilvánvalóan azért, mert a cégóriás versenytársat lát a szolgáltatásban. A Google úgy képes kihasználni domináns piaci pozícióját, hogy a kereső számára egyébként releváns és hasznos oldalakat a találati lista végére helyezi, vagy meg sem jeleníti - véli Raff. Egy másik panaszos, a jogi szolgáltatásokkal foglalkozó és ezen a területen ugyancsak internetes keresővel rendelkező francia ejustice.fr hasonló vádat fogalmazott meg. Az amerikai tulajdonú, német vásárlási honlapot működtető Ciao from Bing pedig a Google hirdetésekkel kapcsolatos szerződési feltételeit támadta meg. A Google által dominált internetes keresési piacon tavaly élénkült meg a verseny, amikor a Microsoft tízéves megállapodást kötött a Yahoo!-val. Az ebben a hónapban az amerikai és az uniós versenyügyi hatóságok által is jóváhagyott egyezség értelmében a Yahoo! oldalai a Bing keresőt fogják használni, a hirdetési bevételeken pedig megosztozik a két cég. Az előző hónap statisztikái szerint az Egyesült Államokban az internetes keresések 17 százalékát a Yahoo!, 11,3 százalékát pedig a Microsoft kezelte, miközben a Google részesedése 65,4 százalék. Az európai piacon azonban sokkal nagyobb az utóbbi fölénye; tavaly novemberi adatok szerint 90 százalék áll szemben a Yahoo! és a Bing összesen 7,4 százalékával. (VG.hu)

A barangolásra vonatkozó uniós szabályozás 2010. március 1-jétől az európai mobilszolgáltatókat olyan összegkorlátozás felkínálására kötelezi, mellyel az Unión belüli külföldi útjukon mobiltelefonjukkal vagy laptopjukkal internetező ügyfelek elkerülhetik az úgynevezett "számlasokkot", vagyis a csillagászati összegű számla okozta meglepetést. Az EU Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament által 2009 júniusában elfogadott barangolási szabályozás szerint az összegkorlátozás úgy működik, hogy figyelmeztetést követően az ügyfél külföldi internetes mobilkapcsolata megszakad, ha a számla elér egy előre meghatározott összeget. Neelie Kroes digitális politikáért felelős uniós biztos megállapította: "A barangolásos adatátvitelt követő számlasokk elleni védelem révén közelebb jutunk ahhoz, hogy európai útjaik során a fogyasztók bizalommal használják a mobilhálózatot internetezésre. E bizalom megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánfelhasználók és a vállalkozások kiaknázzák az internetben rejlő lehetőségek egész tárházát." A barangolásra vonatkozó 544/2009/EK rendelet értelmében a mobilszolgáltatók 2010. március 1-jétől kötelesek ügyfeleiknek felkínálni az 50 eurós havi összegkorlátozás lehetőségét. A mobilszolgáltatók további összeghatárokat is felvehetnek kínálatukba. Az ügyfél figyelmeztetést kap, ha fogyasztása eléri az általa választott összeghatár 80%-át. 2010. július 1-jéig csak azokra az ügyfelekre alkalmaznak összeghatárt, akik ezt kifejezetten kérték. Ám 2010. július 1-jétől az alapértelmezett 50 eurós összeghatár kerül alkalmazásra mindazon ügyfelekre, akik addig nem nyilatkoztak. A tagállamok nemzeti távközlési szabályozó hatóságai felelnek azért, hogy a telefonos szolgáltatók az EU minden országában betartsák a barangolásos adatátvitelre alkalmazott összegkorlátozás rendszerére vonatkozó szabályokat. A fogyasztók a lakóhelyük szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatóságához fordulhatnak, ha az összegkorlátozás kapcsán nehézségeik vagy kételyeik merülnek fel. (EU Rapid)

A lakosság többsége pozitívan ítéli meg a digitális átállást, derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) megbízásából az Ariosz Kft. által elkészített és immár második alkalommal publikált digitális átállás monitoringból. A reprezentatív kutatás alapján évente kétszer kiadott jelentés adatfelvétele 2009 októberében és novemberében zajlott, összesen 1500 háztartást megkérdezve személyes interjúk keretében a televíziózással, rádiózással és mobiltévézéssel kapcsolatos témákról. A digitális átállás keretében 2011 végéig megszűnik a jelenlegi analóg földfelszíni televízió vételi mód és helyébe a jobb kép- és hangminőséget, nagyobb szolgáltatásválasztékot nyújtó, a korlátos erőforrással, az ország számára rendelkezésre álló frekvenciakészlettel való hatékonyabb gazdálkodást lehetővé tevő digitális földfelszíni televíziózás lép. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg még a földfelszíni analóg adást nézőknek 2011 végéig valamelyik másik televíziózási módra kell áttérniük. (NHH)

Az Alkotmánybíróságon támadja meg az április elsején életbe lépő titoktörvényt három civil szervezet, a beadványt a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Intézet közösen jegyzi majd. A három szervezet képviselői úgy vélik: az új jogszabály visszalépést jelent, életbe lépésével sokkal könnyebb lesz adatokat titkosítani, kevesebb feltétele lesz a minősítésnek, és ezzel többek között a tényfeltáró újságírók munkája is megnehezedik. Földes Ádám, a Transparency International jogi tanácsadója közölte: azt tervezik, hogy közösen fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Akár heteken belül elkészülhet a beadvány, amely tartalmilag nagyjából megegyezik a Sólyom László köztársasági elnökhöz decemberben eljutatott nyílt levéllel - fűzte hozzá. A szakértő kiemelte: érdemes a kérdést a strasbourgi emberi jogi bíróságig elvinni, ennek azonban feltétele, hogy kimerítsék a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket. Földes Ádám hangsúlyozta: megmaradtak azok az aggályaik, amelyeket megfogalmaztak az államfőnek elküldött decemberi levelükben. Fontos lenne, hogy csak az váljon titokká, amit valóban védeni kell. Meg kellene határozni, mik azok az adatok, amelyeket egyáltalán nem szabad minősíteni, ide tartozhat például az adminisztrációs hibák elrejtése, a verseny elkerülése vagy a jó hírnév védelme érdekében való titkosítás - fűzte hozzá. Akkor sem szabadna minősíteni, ha a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő érdek erősebb, mint a minősítéshez fűződő érdek - mutatott rá. Fontos kérdés a jogorvoslat ügye, a bíróság ugyanis nem vizsgálja, hogy jogos volt-e egy adott adat titkosítása - mondta Földes Ádám. Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet ügyvezető igazgatója is arról beszélt, hogy a jelenleg hatályos és az új szabályozás alapján sem biztosítható a bírói kontroll. A gyakorlat szerint ugyanis a bíróság csak formailag vizsgálja, tartalmilag nem a titkosított dokumentumokat, ha például egy újságíró bele akar nézni egy ilyen iratba. A bíróság nem hajlandó azt megvizsgálni, hogy valóban indokolt-e egy dokumentumnak a titkosítása - tette hozzá. A szakember szerint az új törvény kevesebb garanciát fogalmaz meg a titkosítással szemben, mint a korábbiak. Az új jogszabály életbe lépésével sokkal könnyebb lesz adatokat titkosítani, kevesebb feltétele lesz a minősítésnek. Ezzel egyebek mellett a tényfeltáró újságírók munkája is megnehezedik majd, a felelősségük viszont csökken - hangsúlyozta Szabó Máté Dániel. Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője is arról beszélt, hogy a jogszabály még az eredetihez képest is több ponton visszalépést jelent. A jogalkotás folyamata nagyon hirtelen, nagyon csendben ment végbe annak ellenére, hogy egy nagyon komoly alkotmányos jogot korlátozó törvényről van szó. (MTI)