A hatálybalépése óta számtalan újragondoláson és módosításon átesett kényszertörlési eljárás szabályait 2012. március 1-jétől tartalmazza a Ctv. A kényszertörlés témakörének továbbra is egyik legvitatottabb pontja az eltiltás jogintézménye, mellyel kapcsolatban a hatályos szabályozást és annak széleskörű joggyakorlatát kívánom bemutatni jelen tanulmányban.
The rules of the involuntary de-registration procedure, which has undergone numerous reconsiderations and amendments since its entry into force, have been included in the CRA since 1 March 2012. One of the most controversial issues in the field of involuntary de-registration is still the legal institution of disqualification, and in this study I would like to present the current legislation and its extensive case law.
A hatálybalépése óta számtalan újragondoláson és módosításon átesett kényszertörlési eljárás szabályait 2012. március 1-jétől tartalmazza a Ctv. A kényszertörlés témakörének továbbra is egyik legvitatottabb pontja az eltiltás jogintézménye, mellyel kapcsolatban a hatályos szabályozást és annak széleskörű joggyakorlatát kívánom bemutatni jelen tanulmányban.
A hatályos magyar jog szerint a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik párhuzamosan: a büntetőjogban a foglalkozástól eltiltás egyik nevesített eseteként, amely büntetőjogi szankció. A másik formája a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció. A büntetőjogban kiszabott eltiltás tartama 1-10 év között lehet, vagy lehet végleges hatályú - ellentétben a cégjogi eltiltás tartamával, amely 1-től 5 évig terjedhet.
A büntetőjogi eltiltás tartamának meghatározása a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Büntetőjogi eltiltás esetén bizonyos feltételek mellett mentesítésre is lehetőség van: ha az eltiltás végleges hatályú volt, a mentesítést 10 év elteltével kérelmezheti az elítélt, feltéve, hogy alkalmasságát vagy érdemességét bizonyította. A büntetőjogi eltiltást a bűnügyi nyilvántartás tartalmazza, emellett a hatósági erkölcsi bizonyítványban is feltüntetésre kerülnek az eltiltás lényeges adatai (lásd: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. §-a).
A büntetőjogi eltiltás társasági jogi következménye a Ptk. 3:22. §-a alapján a kizárás [Ptk. 3:22. § (6) bekezdés], vagyis az, akivel szemben foglalkozástól eltiltást szabott ki a bíróság nem lehet vezető tisztségviselő. Tartalmilag - elvileg - automatikus eltiltási okról van szó, hiszen a büntetőjogi eltiltás jogkövetkezménye az, hogy az elítélt nem lehet gazdasági társaság vezetője az eltiltás hatálya alatt. Ez nemcsak a jövőbeli tisztségekre vonatkozik, hanem kihatással van az eltiltással érintett személy már betöltött vezetői tisztségeire is. A Ctv. 44/B. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság a gazdasági társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, az európai szövetkezet, az európai részvénytársaság, valamint az egyesülés bejegyzése (változásbejegyzése) során a cég kérelemben szereplő vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A (2) bekezdés értelmében a bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő - értesítést küld a cégbíróság részére. Az értesítés megismerésére a Pp. szabályait kell alkalmazni.
A Ctv. 76/A. §-ának (1) bekezdése szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a cégbíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cég bejegyzését követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a cégnyilván-
- 10/11 -
tartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállnak-e. A (3) bekezdés kimondja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő - értesítést küld a cégbíróság részére. A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít. A BDT 2021.4416. számon közzétett döntés kimondja, hogy a változásbejegyzési eljárás felfüggesztése indokolt a vezető tisztségviselő bejegyzését kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indított törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel.
A Ctv. 9/B. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság öt évre eltiltja azt a személyt, a) akinek felelősségét a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
A Ctv. hivatkozott, 9/B. §-ának (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője). Ugyanezen szakasz (3) bekezdése pedig kimondja, hogy e § alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. A (4) bekezdés szerint a cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból meghozott végzésével eltiltja az érintett személyt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
