Az Európai Közösség Bizottsága 1998 óta minden évben ún. "Országjelentésben" (a továbbiakban: OJ) foglalja össze az EU-hoz csatlakozni kívánó országok aktuális politikai, társadalmi és gazdasági helyzetét, melyben nemcsak a mindenkori állapotról készít áttekintést, hanem ki is emeli az egyes területeken már elért EU-konformitást vagy éppen az attól való elmaradást. (Az Országjelentések a http://europa.eu.int internet címen bárki számára hozzáférhetők.)
A 130-160. oldal terjedelmű jelentésekben az igazságszolgáltatásról több helyen is olvashatunk. "Az igazságszolgáltatási rendszer" c. alfejezeten kívül találunk témánkhoz kapcsolódó információkat a korrupcióról, a polgári és büntetőügyekben történő együttműködésről szóló és az OJ-k végén található értékelő-ösz-szegző részekben is.
Közös történelmi-jogi háttérnek köszönhetően a csatlakozásra váró országok többé-kevésbé hasonló feladatok előtt állnak, így az egyes országokról szóló jelentések néhány nagyobb témakör köré csoportosíthatók, melyek a következők (ezen felül természetesen mindenhol találunk országspecifikus követelményeket is): a bírósági szervezet reformja (bíróságok igazgatása, bírák jogállása), az ehhez kapcsolódó már elfogadott, és de lege ferenda anyagi és eljárási jogszabályok, az igazságszolgáltatás személyzetének létszámban, jogállásban bekövetkezett változásai (ügyészek, bírósági tisztségviselők stb.), a bírák képzése, felkészítése az Európai Unióval kapcsolatos joganyagból (konferenciák, tanfolyamok), az igazságszolgáltatással költségvetési kérdései.
A 2002-es jelentések az egy évvel korábbi OJ-kből vett rövid idézetekkel teremtik meg a kiindulópontot az aktuális helyzet elemzéséhez, és az elmúlt egy évben történt változások bemutatásához.
A 2001. évi Országjelentés a bolgár igazságszolgáltatási rendszert "gyengének" minősítette, és további erőfeszítéseket tartott szükségesnek ahhoz, hogy az erős, hatékony, független és professzionális igazságszolgáltatás megvalósuljon. Az egyik legsúlyosabb problémának a korrupciót tartotta (a közvéleménykutatások eredménye alapján a bolgár polgárok véleménye szerint is ez a legaggasztóbb).
A 2002. évi OJ szerint az igazságszolgáltatási reformcsomag elfogadásával Bulgária ugyan jelentős előrelépést tett, de az új szabályozás mégsem jelent mindenre kiterjedő hasznos változást, így pl. a bírák, ügyészek mentelmi jogának felülvizsgálatához már alkotmánymódosításra is szükség lenne.
Az igazságszolgáltatás személyzeti felépítését nem érintik az új szabályok. Ez a bírákkal, az ügyészekkel és a nyomozókkal kapcsolatos - helyzetük nem egyezik meg az alkotmányban rögzített pozíciójukkal. A nyomozók egy része a bolgár szabályozás szokatlan sajátosságának "köszönhetően" a bírósági szervezet része. Ezzel kapcsolatosan reformokra van szükség, meg kell pontosan határozni a nyomozók helyét és a nyomozati tevékenységgel összefüggő felelősség mértékét.
A bolgár igazságszolgáltatás saját költségvetéssel rendelkezik, ami arányait tekintve rendkívül kevés. Összehasonlításként: 61 millió €-ból gazdálkodhat a igazságszolgáltatási szervezet, és ez a bolgár GDP 0,3%-a. (Az EU tagállamokban ez a szám 2-4%.) A költségek 73%-át fizetések és szociális juttatások teszik ki, a maradék nagy részét a napi költségekre fordítják, így kevés pénzt tudnak fejlesztésre fordítani.
A bírósági eljárások időtartama igazán aggodalomra adhat okot, mivel a polgári ügyek 5-8 évig is elhúzódnak, a munkaügyi viták pedig 3-4 évig is eltartanak.
A bírákkal és más igazságügyi tisztségviselőkkel kapcsolatban nincs egységes és átlátható előmeneteli feltételrendszer. Megoldott ugyanakkor az újonnan kinevezett bírák felkészítése az EU joganyagából.
A közigazgatási bíráskodásra vonatkozó nem egységes jogi szabályozás túlzottan bonyolulttá teszi annak rendszerét. Az igazságszolgáltatási reformtervek között megfogalmazott módosítási javaslatok alkalmazásával e téren is előrelépést lehetne tenni.
Összegzésként az Országjelentés megállapítja, hogy a hiányosságok ellenére a 2001. évi állapothoz képest javulás tapasztalható az igazságügyi szabályozás területén. Mivel ez a végrehajtás nemrég kezdődött csak el, jelentős, mélyreható változások egyelőre még nem tapasztalhatók (még alkotmánymódosításra is szükség van), de amint befejeződik ezen új szabályozás keresztülvitele, a bolgár igazságszolgáltatás meg fog felelni a jogállamiság követelményeinek, maradéktalanul érvényesülni fognak az emberi és állampolgári jogok, és az EU-hoz való csatlakozás esetén eleget fog tudni tenni a közösségi jog érvényesítésének.
A Cseh Köztársaságról szóló 2001. évi OJ szerint jelentős előrelépés történt a polgári jog, a büntetőjog, a büntető eljárásjog és a bírósági szervezet területén.
A 2002. évi OJ kiemeli azt, hogy a bíróságokról és a bírákról szóló törvény 2002 áprilisában hatályba lépett.
Ez biztosítja az első lépést a "önigazgató" bírósági szervezet létrehozásához bírósági tanácsok létrehozásával, melyek konzultatív szervként működnek az összes bírósági szinten. Feladata többek között a bírói kar, és ezen keresztül az igazságszolgáltatás professzionalista jellegének erősítése a bírák kiválasztásának, felkészítésének és továbbképzésének új rendszerével. Ez a bírák közül azonban nem talált egyértelműen pozitív fogadtatásra, aminek az lett az eredménye, hogy a cseh alkotmánybíróság elé került ez a törvény, amelynek néhány bekezdését az alkotmánybíróság megsemmisítette arra hivatkozással, hogy azok a törvényhozói, bírói és végrehajtói hatalom szétválasztásának és a bírói függetlenségnek az elvét sértik. Ilyen megsemmisített rendelkezések pl. a bírák eltérő jogköre a karrierjük során, a bírák kötelező oktatásban való részvétele az Igazságszolgáltatási Akadémián.
Az Igazságszolgáltatási Akadémia működését 2002 szeptemberében kezdte meg. Feladata, hogy az igazságügyi tisztségviselőknek "élethosszig" tartó képzést biztosítson, melynek színvonalát megfelelő infrastrukturális-technikai eszközök rendelkezésre bocsátásával lehetne biztosítani.
A közigazgatási perekre vonatkozó, valamint a hatáskörrel és az illetékességgel kapcsolatos új szabályokat 2002 márciusában fogadta el a cseh parlament, és 2003 január elsején fognak hatályba lépni. A közigazgatás jogorvoslati rendszere a cseh alkotmánybíróság azon határozatához igazodik, mely szerint az eddigi állapot alkotmányellenes volt. Az új szabályok szerint közigazgatási ügyekben a megyei bíróság jár el, melynek határozata ellen a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz lehet jogorvoslatért fordulni.
2001 decemberében fogadta el a cseh parlament, és 2002 januárjában, ill. márciusában lépett hatályba a büntetőeljárás szabályait módosító törvény, ill. az ügyészségről szóló törvény. E módosításoknak eredményeként megerősödött az ügyészek igazságszolgáltatásban elfoglalt pozíciója, melynek köszönhetően az ügyészek közvetlenül felelősek minden bűncselekmény felderítéséért.
A polgári ítéletek végrehajtását elősegíti, hogy a bírósági végrehajtókról szóló 2001-ben elfogadott törvény alapján 103 bírósági végrehajtói iroda kezdte meg működését, és ezzel egyidejűleg létrejött a Bírósági Végrehajtók Kamarája is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
