Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Pump Judit: A kutak felülvizsgálata a lakosságért (Jegyző, 2019/3., 9-10. o.)

A víz az élet forrása. Meglévő készleteink minőségének megóvása, az adott helyen adott időben rendelkezésre álló mennyiség igazságos elosztása minden nemzedék érdeke, és egyben az állam mellett mindenki Alaptörvényből fakadó kötelezettsége.[1] A vízhez való hozzáférés az ENSZ által elismert emberi jog, melynek alapfeltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű víz megléte.[2]

Az állam fel nem adható feladata, hogy olyan jogi keretet teremtsen, amely az életet helyezve a középpontba biztosítja a különböző vízigényeket tiszteletben tartó és azokat összehangoló méltányos és igazságos természeti erőforrás-megosztás feltételeinek megteremtését. A kizárólagos állami tulajdonban álló felszín alatti vizek a nemzet közös örökségét képezik[3], és a jelen és jövő nemzedékek életéhez védelmük elengedhetetlen. Ezért is adott ki a jövő nemzedékek szószólója még 2017-ben elvi állásfoglalást a felszín alatti vizek védelméről[4], felhívva a figyelmet a vízigények kielégítését fenyegető veszélyekre. Hiszen a terület vízháztartási egyensúlyát figyelmen kívül hagyó túlzott vízkivételek a kisebb mélységű talajvízkutak elapadásához vezethetnek. Míg a vízszennyezések miatt a lakosság akár egyik pillanatról a másikra ivóvíz nélkül maradhat, ahogy azt az abasári ivóvízbázis-szennyezés is bizonyítja.[5]

A jövő nemzedékek szószólója számos esetben hangsúlyozta, hogy a lakosság ingatlanhasznosításához kapcsolódó vízigények kielégíthetőségének megőrzéséhez elengedhetetlen a felszín alatti vizekhez utat nyitó kutak ismerete, az azokat fenyegető veszélyek feltárása, bemutatása, a veszélyek szakszerű elhárítása. Számos emberi jog érvényesülése függ a vizek állapotától, különösen ott, ahol az ingatlanon lévő kút az ivóvízhez való hozzáférés egyetlen forrása, illetve a megélhetés elengedhetetlen feltétele. A szószóló ezért is üdvözölte és sürgette az illegálisan létesített kutak számbavételét célzó jogszabálymódosításokat. Mert mindenki érdeke, hogy tudja, vajon mindig számíthat-e az ingatlanán található kút vizére, meddig lesz iható, meddig tudja használni öntözésre, állatok itatására. Elég egy rosszul kialakított, elhagyott, vagy veszélyes hulladékkal megtömött kút, hogy a környékbeli ingatlanok kútjai vagy a közműves ellátás vízbázisai használhatatlanná váljanak.

Az elmúlt időszak alatt egyértelművé vált, hogy nemcsak az illegális kutak ismerete hiányzik, hanem általában hiányzik a működő és felhagyott kutakat számba vevő leltár, s az ingatlan-nyilvántartások sem tartalmazzák azt a tényt, hogy az ingatlanhoz tartozik, vagy tartozott-e valaha is kút. Miközben a nem megfelelően kialakított, működtetett és karbantartott kutak a többi ingatlan számára is vizet adó felszín alatti vízkészletet veszélyeztetik, úgy cserélnek ingatlanok tulajdonost, hogy a kutakról szóló ismeretek közben homályba veszhetnek.

A kutak felülvizsgálata a lakosságban vegyes érzelmeket váltott ki, különösen a falvakban és tanyákon, ahol a falusi, tanyasi létnek és ingatlanhasználatnak még ma is természetes velejárója, és az élet alapvető feltétele a saját kút és annak használhatósága. Bár a kutak kora, létesítésének módja és engedélyezési rendje, eljárása az évszázadok során jelentős változásokon ment át, egy dolog nem változott, már az 1885-ben megalkotott vízügyi törvény sem engedte meg a felszín alatti vizek fölötti szabad rendelkezést más kárára, illetve a kutak szabad létesítését. Érdemes szó szerint felidézni az akkori szabályokat:

"11. § A birtokos azonban mások kárára a víz fölött nem rendelkezhetik: ha mások a vizet a birtok területén kívül hatósági engedély vagy tényleg fennálló jogosítvány alapján használják.

[...]

14. § Az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat saját birtokán mindenki szabadon épithet, azonban az uj kut a község belterületén és a lakott külterületen netán már létező kutaktól, tavaktól, forrásoktól, vizcsatornáktól vagy házaktól legalább 3 méter, a község belterületén kivül létező hasonló müvektől pedig legalább 15 méter távolságban épitendő. Ezen távolságok meg nem tartása esetén az uj kut az érdekelt fél kérelmére betömendő.

A kutak gazdasági vagy ipari czélokra is használhatók, ugy azonban, hogy ez által más vizeknek addig tényleg gyakorolt használata meg ne csökkenjen vagy meg ne szünjék.

15. § Furások, galleriák és artézi kutak segélyével a vizet felszinre hozni csak oly feltétel alatt szabad, hogy ez által más vizeknek addig tényleg gyakorolt használata meg ne csökkenjen vagy meg ne szünjék.

Tiltva van furásokat, galleriákat és artézi kutakat már meglevő hasonló müvektől, forrásoktól, vizfolyásoktól és csatornáktól 100 méternél, épületektől, vasutaktól vagy kőutaktól 40 méternél kisebb távolságban hatósági engedély nélkül létesiteni."

A fenti szabályokból is jól érzékelhető az ingatlantulajdonost terhelő általános kötelezettség, hogy jogait csak úgy gyakorolhatja, hogy azzal másnak kárt ne okozzon. A károkozás megelőzését szolgálják az akkori technológiai adottságokhoz, a felszín alatti vizek akkori állapotához és veszélyeztetettségéhez igazodó közigazgatási szabályok. A technológia fejlődése és a vizek állapota az elmúlt 134 évben jelentős változáson ment át. Nem változott ugyanakkor az általános kötelezettség, hogy a vízkivétellel más ingatlanának vízhasznosítását nem lehet károsítani, ennek pedig alapfeltétele a vizek állapotának megőrzése, szükség esetén javítása. Az ingatlanok hasznosítása közvetlenül függ a felszín alatti vizek védelmétől, védettségétől, ezért a kutak számbavétele, felülvizsgálata nem a vízügy, vagy a kutas szakma lobbi érdeke, hanem mindenki elemi érdeke.

A kutak leltárba vételének elhanyagolása, a jogszabályi kötelezettségek kikényszerítésének elmaradása azt az üzenetet küldte a lakosság számára, hogy ezekre és az állam beavatkozására valójában nincs is szükség. A vizek mennyiségi és minőségi védelme, a konkuráló igények összehangolása a hatályos szabályozás szerint állami feladat, tekintettel a vizek közjószág jellegére és véges voltára. Miközben a felszín alatti vizek kizárólagos állami tulajdonban vannak, az állami feladatellátás elmulasztása miatt az egyes kutakkal kapcsolatos problémák kezelését a lakosság saját kezébe vette. Ha adott kútból a víz elapadt, mé-

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére