A magyar büntető eljárásjogi szabályok szerint a bíróság a meggyőződése szerint állapítja meg a bizonyítás eredményét. Nem tisztázott azonban, hogy ez a meggyőződés milyen döntéshozatali folyamat eredményeként alakul ki. A törvény természetesen korlátokat állít fel, hogy ezt a meggyőződést külső tényezők ne befolyásolhassák, azonban a befolyásoló tényezők nem feltétlen nyilvánosságra kerülő okok, azok könnyen lehetnek rejtett, akár a bíró számára észrevehetetlen tényezők is. Figyelemmel arra, hogy maga a döntéshozatal a bíró elméjében zajlik, a bizonyítékok értékelése egy logikai, valamint amellett nagy bizonyossággal pszichológiai folyamat eredménye. Ezen kérdéseket napjaink tudományai segítségével interdiszciplináris megközelítéssel célszerű megvizsgálni. Amennyiben fény derül ezekre a döntéshozatalt befolyásoló tényezőkre, értékelni lehetne eljárásjogunk eredményességét ezek kiszűrése tekintetében.
A bírói döntéshozatal folyamatában egyre több hazai szerző tartja meghatározó jelentőségűnek a bírói meggyőződést, valamint egyre nagyobb érdeklődés övezi az ítélethozatalt befolyásoló szubjektív elemeket, mint a bíró személyiségét vagy pszichikumát.[1]
A törvény szerint a bíróság és az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg.[2] Azt azonban nem határozza meg a törvény, hogy mit is jelent ez a meggyőződés.
A törvényalkotó célja szerint értelmezve a meggyőződés kifejezi, hogy a bizonyítékokról a bíró dönt, és hogy azt nem lehet törvény által előre definiálni, mikor hiteles egy-egy bizonyíték. Ez a meggyőződés indokokkal alátámasztott, "indokolt meggyőződés" kell hogy legyen, ellentétben a teljesen szabad bizonyítási rendszer "benső meggyőződésével"[3]. A bíró személyes felelősségét is megtestesíti, azt, hogy lelkiismerete, mérlegelési képességei rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezek szerint dönti el, mely bizonyítékokat fogad el és miért.[4] Kérdésként merül fel azonban, hogy lelkiismerete és mérlegelési képessége szerinti döntésében vajon mi befolyásolhatja?
A szakirodalomban találkozni lehet olyan véleménnyel, amely kritikával illeti a bírói meggyőződés szerinti ítélkezés jogát és kötelezettségét a törvénnyel ellentétes döntések lehetőségére utalva.[5] A legtöbb jogtudós azonban elveti ezt a lehetőséget, nem vezérelvként tekint a meggyőződés szerinti ítélkezésre, hanem csupán a bizonyítékok értékelésében, a tényállás megállapításában és a büntetés kiszabása körében tulajdonít számára fontosabb szerepet. Ezen szerzők elvetik azt a lehetőséget, hogy a bíró a meggyőződése szerinti, egyben a bizonyítékoknak, a törvénynek ellentmondó (contra legem) ítéletet hozzon.[6] Amennyiben a bíró szubjektíve bűnösnek gondolja a terheltet, de a rendelkezésre álló bizonyítékok ezt nem támasztják alá, felmentő ítéletet kell hoznia.[7]
Ettől a szélsőséges esettől eltekintve azonban problémás lehet, hogy nem jelenik meg a közétett bírósági határozatokban a meggyőződésre utalás, csak az annak kialakítására vezető logikai szempontok fejtegetése. A jogi logika egyik nézete szerint a bírói tevékenység tisztán logikai, szillogizmusalkotás. Ezzel szemben a szabadjogi mozgalom szerint a bíró feladata a helyes döntés meghozatala.[8]
Magát a döntéshozatali folyamatot vizsgálhatjuk pszichológiai megközelítésből, de jogelméleti, jogszociológiai megközelítésből is. Pszichológiai megközelítésből a tudat min-
- 244/245 -
den emberi gondolati folyamatnak meghatározó tényezője, de azokban nyilvánvalóan fontos a személyiség szerkezete is, különösen az én (ego), mely a tudatos folyamatok színtere. Háger szerint vitathatatlan, hogy az ítélkezés a tudatos szférában zajlik, s bár meghatározni nem egyszerű, de az elme folyamatai mellett ("neuroscience") az ítélkezésben megjelenik a bíró lelke, személyiségjegyei is. A bíró is emberi lény, viselkedését, eljárását a személyisége, hangulata, temperamentumának típusai nyilvánvalóan befolyásolják (attitűdmodell).[9] A bírói meggyőződés és a bírói szubjektum kapcsán arra a következtetésre jut, hogy a bíró egójában, az elme tudatos szférájában zajlik a pszichológiai tényezők által is befolyásolt logikai folyamat.
A közelmúltban kérdőíves felméréssel is megerősítést nyert, hogy a bírói meggyőződés, valamint az ítélkezés szubjektív elemei jelentősen befolyásolják az ítélethozatalhoz vezető belső bírói gondolati folyamatot.[10] A későbbiekben amellett érvelek, hogy ezeknek a tényezőknek a szélesebb körű ismerete a bírói jogalkalmazást pozitív irányban befolyásolná.
A meggyőződés folyamatát nem lehet jogilag szabályozni, a jogszabály csak arra alkalmas, hogy ellenőrzési lehetőséget biztosítson a tiltó rendelkezésekkel (mint az elfogultság vagy a bíró kizárására vonatkozó szabályok) és pozitív kötelezettségek előírásával (mint a megalapozottság követelménye, vagy az indokolási kötelezettség).[11]
A hazánkban is érvényesülő nem teljesen szabad, vagy vegyes bizonyítási rendszerben a bírói önkény kizárásának garanciáit képezik a felhasználható bizonyítási eszközök és a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályok.[12] A tanúvallomási akadályok, a súlyos eljárási szabálysértéssel beszerzett bizonyítékok kizárására vonatkozó szabályok mellett a bizonyítékok teljesen szabad értékelésének korlátját képezik a logikai törvényszerűségek is.[13]
A legtöbb szerző egyetért abban, a bizonyítékértékelő tevékenység szabadságának, a mérlegelésnek, így a bírói meggyőződésnek a legerősebb korlátját az indokolási kötelezettség jelenti.[14] Bencze Mátyás azonban problémaként azonosítja: amellett, hogy a mérlegelésre vonatkozó szabály túl szűkszavú, egyetlen korlátját az a rövid és szintén rendkívül általános kitétel jelenti, amely szerint a határozat indokolásának tartalmaznia kell a bizonyítékok számbavételét és értékelését, ezáltal nem jelenti komoly gátját az egyoldalú értékelésnek vagy a rendelkezésre álló bizonyítékok pusztán látszólagos értékelésének.[15]
A meggyőződés szerinti ítélkezés azonban mindezen korlátok mellett is befolyásolható és nem csak nyilvános, mindenki számára észrevehető, hanem nyilvánosságra nem kerülő tényezők által is. De vajon a meggyőződés maga milyen döntéshozatali folyamat eredményeként alakul ki? Felmerül a kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolhatják kialakulását? Vajon milyen tudomány segítségével tudjuk ezen kérdéseket megválaszolni?
Háger Tamás úgy véli, hogy a döntés egy szillogisztikus folyamat, amelyben a pszichés tényezők is fontos szerephez jutnak, de alapvetően nem a "megérzéseknek" tulajdonít központi szerepet, hanem a logikai következtetés helyességének, melyet "természetes módon pszichés elemek öveznek". A megismerést és a logikai következtetést a tényállás megállapításának szerves részeként azonosítja, mely áthatja az egész döntési folyamatot[16], éppen ezért a modern pszichológia nézeteinek áttekintését elengedhetetlennek tartja a bíráskodás szubjektív elemei elemzéséhez.[17]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
