Az Európai Unió Tanácsa által 2008. december 18. napján elfogadott, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet (a továbbiakban: EuTR.) rendeleti formája ellenére a tagállamoktól szokatlan belső jogi aktivitást igényelt.[2] Egyfelől szükség volt a korábbi bírósági végrehajtási és nemzetközi magánjogi szabályok módosítására, amelyet hazánkban a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVII. törvény végzett el. Másfelől az EuTR. 49. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamok kötelezettsége volt a központi hatóságokra ruházott feladatok ellátása érdekében a központi hatóság kijelölése, amelyre nálunk az 1259/2010. (XI. 26.) Korm. határozattal került sor.[3] Végül külön jogszabály, a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Httv.) megalkotására volt szükség az EuTR. "velejének" belső jogi szabályozására. A törvény címe megtévesztő, hiszen annak csak egy része szól a központi hatósági feladatokról. Emellett a Httv. lefekteti a külföldre irányuló és a külföldről érkező kérelmek elintézésének menetét. A 2011. június 18. napjától kötelezően alkalmazandó EuTR. hazai alkalmazását segítendő az IM közzétette a "Gyakorlati útmutató a határon átnyúló tartási ügyek intézéséhez az Európai Unióban" c. dokumentumot (a továbbiakban: IM gyakorlati útmutató).[4]
A tartási rendelettel kapcsolatos hazai feladatok megoszlanak a központi hatóság, a bíróságok és a gyámhatóság között. E feladatokat részletezi jelen tanulmány.
Az EuTR. a tagállamok feladatává tette a központi hatóságokra ruházott feladatok ellátása érdekében a központi hatóság kijelölését [EuTR. 49. cikk (1) bekezdése], továbbá azt, hogy a központi hatóság (hatóságok) kijelöléséről, azok elérhetőségeiről tájékoztassák a Bizottságot [EuTR. 49. cikk (3) bekezdése].
A Kormány az 1259/2010. (XI. 26.) Korm. határozattal az EuTR., valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény szerinti központi hatósági feladatokat ellátó szervként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot jelölte ki. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatait jelenleg az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) látja el.
Az EuTR. a tartási követelések határokon átnyúló behajtásának megkönnyítése érdekében a tagállamok által kijelölt központi hatóságok együttműködését szabályozó rendszert hozott létre.[5] A központi hatóságok feladatait és együttműködését az EuTR. VII. fejezete (EuTR. 49-63. cikk) részletesen szabályozza.[6]
Az EuTR. 50. cikke rögzíti a központi hatóságok általános, míg az 51. cikk az egyedi feladatait.[7]
Az általános feladatok körében a központi hatóságok az EuTR. céljainak elérése érdekében - többek között információcsere útján - együttműködnek egymással,
- 33/34 -
és elősegítik a tagállamaikban található, illetékes hatóságok közötti együttműködést, továbbá a lehetőségekhez mérten törekszenek megoldást találni az EuTR. alkalmazása során felmerülő nehézségekre.
A központi hatóságok egyedi feladatai részben a tartási kérelmekkel, részben a segítségnyújtással kapcsolatosak. A központi hatóságok továbbítják és fogadják a tartásra jogosult és kötelezett kérelmeit, valamint megindítják vagy elősegítik a kérelmekkel kapcsolatos eljárások megindítását. Emellett a központi hatóságok kötelessége segítséget nyújtani a költségmentesség engedélyezéséhez, a tartásdíjra kötelezett és jogosult tartózkodási helyének meghatározásával, jövedelmével, anyagi körülményével kapcsolatos információk beszerzéséhez, a peren kívüli megegyezés ösztönzéséhez, a tartásdíj mielőbbi behajtásához, a szükséges bizonyítékok beszerzéséhez, kézbesítéshez stb.
Az EuTR.-ben megfogalmazott központi hatósági feladatokat hazánkban a Httv. konkretizálja.
A külföldre irányuló kérelmek kapcsán az IM fogadja a bíróságok által továbbított kérelmeket, gondoskodik a hiányok pótlásáról, a kérelem és mellékletei fordításáról, és továbbítja azokat külföldi központi hatósághoz (Httv. 11-16. §).[8]
A külföldről érkező kérelmek kapcsán az IM a továbbított kérelmet fogadja, és megvizsgálja azt a szükséges intézkedések előkészítése érdekében. Ha a kérelem teljesítéséhez további iratok, adatok beszerzése szükséges, ennek érdekében a központi hatóság megkeresi a megkereső külföldi központi hatóságot. Hiánytalan kérelem esetében a központi hatóság intézkedik a kérelem teljesítése iránt, és tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot a kérelem intézésével kapcsolatos adatokról, a megtett intézkedésről. (Httv. 18-19. §)
Az EuTR. 56. cikke alapján tartási kötelezettséggel kapcsolatos kérelmet mind a tartásra jogosult, mind a tartásdíj-fizetésre kötelezett előterjeszthet. A külföldről érkező kérelmek körében a tartásra jogosult kérheti a határozat elismerését és/vagy végrehajtását, tartásdíjat megállapító határozat hozatalát vagy a korábbi határozat módosítását (tartásdíj felemelése, leszállítása, megszüntetése), függetlenül attól, hogy az alaphatározatot melyik tagállamban hozták. A tartásdíj-fizetésre kötelezett kérheti az olyan határozat elismerését, amely egy előző határozatnak a megkeresett tagállamban való végrehajtása felfüggesztéséhez vagy korlátozásához vezet, továbbá a korábbi határozat módosítását (tartásdíj leszállítása, felemelése, megszüntetése), függetlenül attól, hogy az alaphatározatot melyik tagállamban hozták.
Az IM a tartásdíj megállapítása, megváltoztatása vagy megszüntetése iránt előterjesztett kérelmet a gyámhatóságnak küldi meg megelőző eljárásra (lásd lentebb), ha pedig ez eredménytelenül zárul, a központi hatóság intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt.
Tartásdíj végrehajtása iránti kérelem előterjesztése esetén a központi hatóság közvetlenül folytatja le a megelőző eljárást, melynek keretében a kötelezettet értesíti a kérelem előterjesztéséről, és tájékoztatja a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj végrehajtásával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetésére vagy halasztás, részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére. Ha a kötelezett a központi hatóság által meghatározott határidőn belül eljuttatja a tartás önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát és az esedékessé vált tartásdíj vagy egy részének megfizetéséről szóló igazolást, vagy kérelmet terjesztett elő halasztás, részletfizetés iránt, azt a központi hatóság továbbítja a megkereső külföldi központi hatóságnak, és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el. Ha a tartásdíj önkéntes megfizetéséről határidőben nem érkezett nyilatkozat és igazolás, továbbá a kötelezett halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő, vagy ha a kérelmező ezek ellenére is fenntartja kérelmét, az IM intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindítása iránt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
