Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Tarpai Zoltán: Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ-ök) (Jegyző, 2016/3., 36-37. o.)

1. rész: Az elektronikus ügyintézés jogi keretei

Szakmai beszélgetések és eszmecserék gyakorta központi témája, hogy miként lehetne saját feladatvégzésünket hatékonyabbá tenni. Kell-e, és ha igen, akkor hogyan tudunk lépést tartani a mai modern világban zajló dinamikus technológiai változással, valamint a közigazgatással szemben támasztott egyre intenzívebb igényekkel. Lehet nem szeretni, lehet akár elzárkózni is tőle, de tény, az elektronikus közigazgatás itt kopogtat mindannyiunk ajtaján. Ideje beengedni.

Úgy gondolom, arról szinte már nem is kell szólni, hogy az elektronikus közigazgatás elemei egyre inkább átszövik munkánkat és szerves részévé válnak nem csupán a fejlesztéseknek, de az üzemszerű működésnek is. Ezt mindannyian érezzük a mindennapokban. Az elektronikus közigazgatás igen összetett és szerteágazó útvesztője akár elrettentő is lehet, de csupán addig, ameddig ismeretlen előttünk. Ügyfélkapu, elektronikus aláírás, gerinchálózat, felhő, ASP, okos városok és még hosszasan lehetne sorolni. Mindezek akár már ismerősen is csenghetnek fülünkben, de ahhoz, hogy mindezt értékteremtő módon átlássuk, érdemes lépésről lépésre áttekinteni, mi mindenről szólhat a ma és a holnap hazai elektronikus közigazgatása.

A Kormányzati Portál 2001-es indulását követően közel egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az elektronikus ügyintézés az Ügyfélkapu kialakításán keresztül, a Központi Rendszer kiépülésén át a közigazgatási hatósági eljárásokba illesztett e-ügyintézési normakörnyezettel teljesen új pályára állhasson. Egy új szemlélettel, valamint a keretjellegű szabályozással a korábbi centralizált modell helyett új alapokra helyeződött az elektronikus ügyintézés filozófiája. E kiépülő új modell építőköveiként a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, vagyis SZEÜSZ-ök szolgálnak.

Mielőtt azonban kézbe vennénk ezen építőelemeket, majd virtuálisan megforgatnánk, és a helyükre illesztenénk őket - felépítve velük az elektronikus közigazgatás katedrálisát - érdemes áttekinteni, hogy milyen fejlődési ívet járt be Magyarországon az elektronikus ügyintézés jogi környezete.

Az Ügyfélkapu, valamint a Központi Rendszer létrejöttét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2005-ös hatályba lépése alapozta meg, amely külön fejezetet szentelt az elektronikus ügyintézésnek.

A téma fejlődési ívét, valamint hangsúlyos voltát mutatja, hogy 2009-ben már önálló törvényként kerültek szabályozásra az elektronikus közszolgáltatásokkal kapcsolatos legfontosabb keretek. A szabályozás révén az ügyfélkapun keresztül indított ügyintézés a papír alapú ügyintézéssel vált egyenértékűvé. A törvénybe foglalt centralizált modell azonban nem biztosított megfelelő mozgásteret az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek folyamataihoz történő illeszkedéshez. Nem támogatta megfelelően a változásokat, valamint az informatika dinamikus fejlődéséhez történő gyors és hatékony igazodást.

A Ket. 2011. évi módosításának 2012. áprilisi hatályba lépésével az elektronikus közigazgatás ismételten új alapokra helyeződött. A szabályozás ötvözni kívánta a korábbi modellek előnyeit és egy közös szolgáltatási készletet határozott meg, amelyekből az egyes elektronikus szolgáltatások felépíthetőek. Ezek let-

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére