Az osztrák vizsgálóbíróként és egyetemi tanárként is tevékenykedő Hans Gross, a kriminalisztika tényleges "atyja" bevezette és elismertté tette a "kriminalisztika" fogalmát az 1893-ban megjelentetett első rendszeres összefoglaló művében, amely a "Handbuch für Untersuchungsrichter als System der Kriminalistik" viselte.[1] Ennek nyomán 1897-ben Magyarországon is megjelent az első kriminalisztika jegyzet.[2]
1903-ban - angol mintára - elsőként a kontinentális Európában, ujjnyomat-nyilvántartást hoztak létre a magyar bűnüldözők. Ezt követték különböző kriminalisztikai laborok alapítása. Ezek munkásságát is tükrözi az 1936-ban megjelent összefoglaló mű.[3]
A II. világháborút követően 1948-ban Rendőr Akadémiát hoztak létre a kriminalisták országos szintű képzésére.
1953-ban szakfolyóiratot indítottak Rendőrségi Szemle címmel, illetve ugyanezen évben a forenzikus kutatások és kiemelt vizsgálatok végzésére megalapították a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetét. Saját kutatási eredményeiről a Kertész Imre szerkesztette, 1969-ben indult Bűnügyi Technikai Közleményekben számolt be minden évben.
1954-től beszélhetünk a ma is működő igazságügyi szakértői szervezet tényleges kialakulásáról, amely magába foglalja az egyetemeken működő szakértői intézeteket, az igazságügyi minisztérium által vezetett névjegyzékbe felvett szakértőket és bűnüldözési szervekhez kapcsolódó szakértőket.
1957-ben berendezték a Bűnügyi Múzeumot, melyet az 1989-es politikai rendszerváltást követően a kívülállók számára is teljesen megnyitottak.
1959- ben Vargha László pécsi egyetemi tanár, a nemzetközi hírű írásszakértő megszerezte az első magyar kriminalisztika tudományi kandidátusi fokozatot (PhD-t) a Magyar Tudományos Akadémián.[4] (Azóta a magyar szerzők több mint hatvan tudományos monográfiát írtak kriminalisztikai témában.)
1960- ban startolt az Országos Kriminalisztikai Intézet, amelynek munkatársai magas szinten művelték a kriminalisztika elméletet. Az ügyészséghez kapcsolódó szervezeti felépítés lehetővé tette a szorosabb kapcsolatépítést az egész igazságszolgáltatással. Évente publikálták a legfontosabb forenzikus kutatási eredményeiket.
1961- ben átfogó - krimináltechnikát és krimináltaktikát is - magába foglaló, 730 oldalas kriminalisztika tankönyvet jelentettek meg. Ugyanezen évben
- 112/113 -
egyes tudományegyetemek jogi karán elkezdték a kriminalisztika (forensic sciences) tudományának oktatását. 1965-ben már egyetemi jegyzet is született joghallgatók részére, Vargha László szerkesztésében.[5]
1964-ben a fővároshoz közeli Dunakeszi városában rendőrségi kutyaképző iskolát hoztak létre, amelyben azóta is intenzíven folyik a szagazonosító, nyomkövető, anyagmaradvány és hulla azonosító kutyák képzése.[6]
1966-ban nemzetközi kriminalisztikai szimpóziumokat is tartottak hazánkban, mégpedig a fővárosban, Budapesten, 1981-ben pedig Siófok városában.
1971-ben létrehozták az Akadémia utódjaként a Rendőrtiszti Főiskolát, amely a bűnüldözők kiemelt képzőhelye lett, és amelynek keretében a Főiskolai Figyelő című folyóiratban rendszeresen megjelentették a legfrissebb kriminalisztika elméleti és gyakorlati gondolatokat fejlesztéseket.
Az 1970-es évek elején egy szakmai kutatócsoport kidolgozta a profilográfia (profilalkotás) alkalmazását a dinamikus nyomok vizsgálatában.[7] Nem sokkal később létrehozták (amerikai mintára) a már tízujjas automatizált ujjnyom-nyilvántartás rendszerét. (Automated Fingerprint Identification System, AFIS).[8]
1992-ben magyar fejlesztésként bemutatták a RECOWARE nevű tenyérnyomat azonosító rendszert, amellyel 1994-ben - a világon elsőként - sikerült is valós bűnesetbe tenyérnyomat azonosítást végezni Magyarországon.
Szintén 1992-ben - az angol Alec Jeffreys által 1985/86-ban kidolgozott technika segítségével - végrehajtották az első DNS-analízist és személyazonosítást.[9]
A 90-es években - amerikai tapasztalatok alapján - megindult a profilalkotás új módszertanának kidolgozása, majd alkalmazása, a 2000-es években pedig a digitális, elektronikus adatok elemzése, bűnüldözés célú felhasználása.
2002-ben - több jegyzet után - megjelent az első magyar kriminalisztika tankönyv és atlasz joghallgatók számára, amelyet 2005-ben a szerzők továbbfejlesztettek kétszáz színes képi melléklettel.[10]
2004-ben átfogó, kétkötetes kriminalisztikai enciklopédia látott napvilágot, melyben 36 kriminalista írta meg saját forenzikus szakterületének aktuális eredményeit.[11]
2013-ban a pécsi B. Kata sérelmére elkövetett emberölési ügyben először azonosítottak tettest Magyarországon a meglevő DNS-minta nyilvántartásból - helyszínen rögzített elkövetői anyagmaradvány összevetésével. "Cold hit" azonosítás.
2019-ben, kriminalisztikai szócikkeket is szélesen tartalmazó rendészettudomány lexikont szerkesztettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.[12]
Nem túlzás kijelenteni, hogy szisztematikusan felépített szakértői hálózat
- 113/114 -
segíti a ténykutatókat, a múlt valósághű megismerését. A Bűnügyi Technikai Intézet utódjaként a budapesti Nemzeti Szakértő és Kutató Központ (az ENFSI, European Network of Forensic Science Institutes tagjaként) az egész országra kiterjedően végez fejlesztő kutatásokat, illetve korszerű eszközparkjával és magasan kvalifikált szakértőivel (minőségbiztosított, akkreditált eljárásokban, nemzetközi sztenderdek és szakmai előírások alapján) szakvéleményeket ad büntető és polgári ügyekben 67 különböző szakterületen.[13] Többek között ujjnyom,[14] egyéb nyomok, fegyver, lőszer, és számos anyagmaradvány (pl. DNS-es) kapcsán.[15] A fővároson kívül 11 területi intézete működik országszerte.[16]
A megyeszékhelyeken külön szakértői intézetek működnek, ahol minimum tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértők adnak véleményeket könyv- műszaki- agrár területeken. És aktívan működnek az igazságügyi minisztérium jegyzékébe felvett (általában magán) szakértők az élet szinte minden területén.[17] (Villamosság, munkahelyi balesetek, légi közlekedés, banki műveletek stb. körében).[18]
Az egyes tudományegyetemeken belül léteznek igazságügyi orvostani intézetek, ahol élet-testi épség elleni, alkohollal, droggal, személyazonosítással (face-reconstruction), boncolásokkal kapcsolatos bűnügyekben nyújtanak állásfoglalásokat.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (University of Public Service) Rendészettudományi Karán már egyetemi (BSc, MSc) szinten képezik a jövő bűnügyi szakembereit - több hivatásrendet (rendőrséget, adó-és vámhivatalt) érintően. A bűnüldözők felkészítése mellett kiterjed a kriminalisztikai szakértők képzésére is, amely szakirányú továbbképzési szakként illeszkedik a rendészeti felsőoktatásba.[19]
Az ország nyolc jogtudományi karán pedig kriminalisztikát is tanulhatnak a jövendő bírák, ügyészek, ügyvédek, akik részt vehetnek az évente, Pécs városában megrendezett országos kriminalisztikai konferencián is.[20]
A Rendőrségi Szemle utódjaként élő Belügyi Szemle című, kriminalisztikai (forenzikus) tanulmányokat is megjelentető folyóirat mellett olvashatók szakcikkek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kötődő Magyar Rendészetben, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság által szerkesztett Rendőrségi Tanulmányokban, az Országos Kriminológiai Intézetben kiadott Kriminológiai tanulmányokban, alkalmanként a Magyar Jog-ban, Bírák Lapjában, Ügyészek Lapjában, Ügyvédek Lapjában, Nemzetbiztonsági Szemlében, Jogelméleti Szemlében és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán publikált JURA periodikában.
Ebben az alpontban kísérletet teszünk a kriminalisztika jövőbeli elméleti és gyakorlati fejlődési-fejlesztési lehetőségeinek vázlatos megjelölésére, amelyek érinthetik a magyar forenzikus
- 114/115 -
kutatásokat és bűnfelderítői gyakorlatot. Részben megfogalmazzuk azokat a tudományos mezőket, ahol várható (és szükséges lenne) a jelenlegi kriminalisztikai metódusok reális (egyben tudatos) fejlesztése, másrészről megjelöljük a jövőbeli sejtéseinket, egyúttal fejlesztési javaslatainkat, illetve a kriminalisztika várható kihívásait.
1) Az emberi szag molekuláris szerkezetének feltérképezése (scentmap) és azonosítási vizsgálata műszerrel (a kutyás szagazonosítást lecserélve)
2) Poligráf helyett[21] monoscanner (agyolvasó, monoreader), amellyel a vizsgált személy gondolatait olvassuk le, amely többet mutathat, mint a fiziológiai elváltozás csokor, amelynek valódi okát sem ismerjük.[22]
3) Szemhőmérséklet vizsgálatok alkalmazása hazugság detektálására - egy speciális szemhőmérő alkalmazásával.
4) Az Egyesült Államokban kifejlesztett pszichológiai stressz értékelő eszköz (PSE) használata hazánkban is.
5) Hazugságot feltáró hőkamerás módszer alkalmazása, amelynek során a testhőmérséklet változásokból az őszinteség meglétére vagy annak hiányára következtetnek.[23]
6) A rétegzett hangelemzés alkalmazása, amely az emberi hangból volt le következtetéseket az elhangzott állítás vagy tagadás őszinteségére. (1997-ben fejlesztették ki az LVA-t (layered voice analysis, rétegzett hangelemzőt), amely érzékelheti az emberi beszéd alapján az alany érzelmi állapotát, stresszhelyzetét, valamint ezek változásait, és mutatja a beszélőben zajló kognitív folyamatokat is, így nyomon lehet vele követni az észlelés, az emlékezés és az információ-feldolgozás mentális folyamatait.[24]
7) Grafoprofiling fejlesztése, amely lényege szerint íráskép alapján kialakított (dekódolt) személyiségkép. Jelentősége elsősorban a felderítésben mutatkozik meg, mindenekelőtt a gyanúsíthatok körének meghatározásában, s ezzel összefüggésben reális verziók és hatékony nyomozási cselekmények, titkosszolgálati műveletek tervezésének elősegítésében.
8) Írásazonosítási technikák fejlesztése körében az 1988-ban indított, német FISH (Forensische Information-System Handschriften, illetve Forensisches Identifizierungssystem Handschriften) számítógépes osztályozó és könyvtár rendszerben látunk jövőbeli fejlesztési esélyt is.[25] Joggal számíthatunk arra, hogy komputeres teljesítmények folyamatos és intenzív fokozódásával egyre több minúciális pontot tud feltérképezni és összehasonlítani az (inkriminált és minta) írások körében a program, és egyre inkább a kétségtelen azonosításhoz közelít a módusz megbízhatósága, validitása.
9) A FISH-hez hasonlóan számítógép által támogatott módszer a komputeres grafometria is, amely elősegíti a személyazonosítást."[26]
10) Mobil helyszíni labor, amely a helyszín-laboratórium-tárgyalóterem ("scene-lab-court") hármas útját lerövidíti. Mégpedig olyképpen, hogy a laboratóriumot "behelyezzük" a helyszínre, önjáró minilaborokat (mobillaborokat) építünk. Odavisszük a helyszínre a legfontosabb, a leginkább alapvető nyom-és anyagmaradvány-"vallató" eszközöket.
- 115/116 -
11) A napjainkban már éles "cyber-háborúban" szüntelen (nyílt és titkos) digitális adatgyűjtésre és naprakész, széleskörű nyilvántartásokra van szüksége a nyomozó hatóságoknak, amelyben a lehető legnagyobb teljesítményű számítógépekkel és programokkal folyik az adatbányászat, a raszterezés, az adatelemzés az arra kiképzett "digitkommandók", speciális alegységek által. Ezeket a rendszereket össze kell kapcsolni az egyes forró pontokon (hot spots) dolgozó rendfenntartók és az egyes bűnüldözést folytatók notebook állományával is.
12) A 3D-s nyomtatók elleni határtalan (nemzetközi) küzdelem 2013-ban kezdődött, ami feltehetően nem áll meg a kapuknál. Reálisan fel kell készülnie a bűnüldözésnek a fegyverek, netán robbanószerkezetek továbbjuttatásának ilyen módja ellen. Ki kell dolgoznia a megelőzési, felderítési lehetőségeket, a speciális módszertant.
13) A kriminalistáknak gyors, hatékony és folyamatos (prioritást élvező) képzésben (education) és gyakorlásban (training) kell részt venniük. Nem lesz elég pusztán a speciálisan kiképzett szakértői gárda (certified forensic computer examiner) a digitális internetháborúban (network forensics), az egyes harcosoknak is (a tudástranszplantáció felgyorsításával) meg kell tanulniuk a hardverrel-szoftverrel-internettel-adathordozókkal-PC kellékekkel kapcsolatos legfőbb ismereteket, "harci" fogásokat, elhárító, szemléző, lefoglalási, vizsgálati, biztonsági eszközöket, móduszokat. (computer aided investigative environment) Meglátásunk szerint ez a világ kriminalistáinak legnagyobb kihívása az elkövetkező években, évtizedben.[27]
14) A fentieken túlmenően egyre több magasan képzett ún. etikus hackerre (certified computer hacking forensic investigatorra) van szüksége a kriminalisztikának is, vagyis olyan digitális behatolásokat végzőkre, akik segíthetnek feltérképezni, detektálni a digitbűnelkövetőket, szervereket, rendszereket, egyúttal, képesek azok mozgásterét bénítani, leállítani.
15) Áttörést, de legalább további fejlődést, az egyedi kategorikus azonosítás felé való elmozdulást prognosztizálunk a digitális hangazonosítás metódusa körében. Ami napjainkban - a hihetetlen fejlett akusztikus termékek és technológiák ellenére - nem tesz lehetővé még egyedi, "1"-es értékű biztos sze-mély(hang)azonosítást.[28]
16) A digitális hálózatok adatainak nemzetközi összekapcsolása folyamatos és intenzív bővítés alatt áll, gondoljunk csak az Interpolra, Europolra, EuroJust-re, OLAF-ra, Eurodacra, Schengen-i rendszerre. Ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog, mégpedig azzal, hogy igyekeznek (például Európában) - ha nem is várható homogenizáció - az adatösszehasonítások kritériumait (az adatokat) sztenderdizálni.[29]
17) A földrajzi információs- és elemző rendszer (GIS) alkalmazásában pedig feltételezzük, hogy az ún. "crime-mapping" digitális feltérképezés jövőbeli súlypontja a teljesen komputerizált, szinte önműködően lefuttatható, prognosztikus "hot spots" adatelemzés irányába tolódik el.
18) Nem áll meg a fejlődés a szuperprojekciós (szuperimpozíciós) eljárásban
- 116/117 -
sem, a digitális szkennerek, fotógépek precizülésével a koponya-arcrekonstruáló (Forensic Face Reconstruction-FFR) is tovább fog fejlődni. A boncolásokból és sikeres azonosításokból (formázásokból) származó anatómiai ismeretek és adatok lehetőséget adnak arra, hogy az FFR-t tudományosan elfogadható technikává tegyék.
19) Úgy véljük nem kizárt annak a merész feltételezésnek a megvalósulása sem a jövőben, hogy a gyorsan változó DNA (genom) térképezés tudományának fejlődése egy napon lehetővé teszi az arc felismerést (előhívást) a génekből.
20) A sértett-gondozás-gondozó (a forensic nursing-forensic nurse) intézményi bevezetése, az angolszász világon túlmenőn a kontinensen, azon belül a magyar gyakorlatba. Szükség lenne egyrészről a sértettek érdeke, a másodlagos viktimizáció megelőzése, elkerülése érdekében, másrészről pedig a minél gyorsabb, zajmentesebb tanúvallomások megszerzésének krimináltaktikai érdeke miatt.
21) Nagyobb hangsúlyt kellene kapnia - szintén az angolszász országok elméleti és gyakorlati eredményei alapján - a bizonytalanság kezelésére objektív megoldási modellt nyújtó Bayes analízisnek a bizonyítékok, köztük a szakértői vélemények (és a terhelt bűnösségének) matematikai valószínűség alapú értékelése során a kontinentális, azon belül a magyar bűnüldözésben és igazságszolgáltatásban.[30]
22) Tovább kell fejleszteni a még szerény körben és eredményességgel alkalmazott - szintén angolszász gyökerekkel, elmélettel és praxissal bíró - profilalkotási személyazonosítási, helyesebb szóval személyszűkítési metódust.
23) Szintén krimináltaktikai javaslat a kognitív interjú technikai fejlesztése, Magyarországon pedig a szélesebb körű, elmélyültebb felhasználása, alkalmazása. Legfőképpen a tanúvallomások pontosítása érdekében. Nem szabad lemondani további új kihallgatási (pl. PEACE, SUE, SAI) metódusok felfedezéséről, megalkotásáról, az azokkal való kísérletezésről sem.[31]
Mintegy a tanulmány végére kívánkozik az a figyelem felhívó gondolatunk, hogy ha az összes jóslatunk (prognosztizálásunk, sejtésünk) és javaslatunk révbe ér(ne), ha a technika, a digitalizáció, a számítógépek, természet- és társadalomtudományok összefognak, akkor sem cserélhető le, és nem helyettesíthető a jövő eredményes kriminalisztikájának igazi záloga, maga a kriminalista. A szakember, a felderítő, az adatgyűjtő, a kockázatot és veszélyt is vállaló, a folyamatos kihívásokkal szembeállított, a hatékony bűnüldöző (effective detective), a "crime fighter", a "nagy harcos" a szűnni nem akaróan végtelennek tűnő valós és virtuális harcmezőn, ahol a kezében igazán csak egy fegyver van: a kriminalisztika mint "nemzetközi kincs."[32] ■
JEGYZETEK
[1] Gross H: Handbuch für Untersuchungsrichter als System der Kriminalistik 1-2., Leuscher u. Lebensky's Buchhandlung, Graz, 1893. First English edition: Criminal Investigation: A Practical Textbook for Magistrates Police Officers and Lawyers, (trans. J. C. Adam) Sweet and Maxwell, London, 1924.
- 117/118 -
[2] Endrődy G: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, Losonc, 1897.
[3] Ridegh R, Olchváry-Milvius A: Bűnügyi nyomozástan. I., Hornyánszky VR.-T.M. Kir. Udv. Könyvnyomda, Budapest, 1936.
[4] Vargha L: Kézírásvizsgálat. Kandidátusi értekezés (PhD-theses) MTA, Budapest, 1959.
[5] Garamvölgyi V, Viski L (szerk.): Kriminalisztika. BM Tanulmányi és Módszertani Osztálya, Budapest, 1961.; Vargha L (szerk.): Kriminalisztika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965.
[6] Horváth O: Forensic odorology and the cognition of natural science, Casopis Nauoa - Seria Pravo 2015: 1 (11) 1-20.
[7] Déri P: Korszerű nyomozás - integrált bűnüldözés. BM, Budapest, 1976.
[8] Molnár J: A kriminalisztika tudományának története. In: Bócz E (szerk.) Kriminalisztika. BM Kiadó, Budapest, 2004. 21-26.
[9] Woller J: DNS a kriminalisztikában. ORFK, Budapest, 1995.
[10] Tremmel F, Fenyvesi Cs: Kriminalisztika tankönyv és atlasz. Tremmel F, Fenyvesi Cs, Herke Cs: Kriminalisztika tankönyv és atlasz., Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005.
[11] Bócz E (szerk.): Kriminalisztika I-II. BM Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2004.
[12] Boda J (szerk.): Rendészettudományi szaklexikon. Dialog Campus, Budapest, 2019.
[13] Kovács G: Accreditation of Forensic Laboratories In Countries of the Visegrad Group, Forensic Science International 277. 2017. 80-81.
[14] Petrétei D, Angyal M: Recovering Bloody Fingerprints from Skin, Journal of Forensic Identification 65:5 2015. 813-827.
[15] Nogel, M, Pádár Zs, Czebe, A, Kovács, G: Legislation of Forensic DNA Analysis in Hungary - Past, Present and Future. Forensic Science International Genetics Supplement Series. 2019. Vol. 7. Issue 1. 604-606.
[16] http://nszkk.gov.hu/minosegbiztositas/akkreditacio (5 October 2020)
[17] Herke Cs: The main rules of calling on forensic experts in Hungary. In: Kriminalistika ir teismo ekspertize: mokslas, studijos, praktika, Lithuania, Vilnius, 2007. 17-22.
[18] Nogel M.: A szakértői bizonyítás aktuális kérdései. HVGORAC, Budapest, 2020.
[19] Gárdonyi G, Kovács G, László Cs, Turzó Cs, Bozó Cs, Kosztya S, Hegyi I: 21th Century Method Applied through the Reconstruction of a 19th Century Crime Scene. In: New Technologies in Forensic Medicine - 22nd International Meeting on Forensic Medicine Alpe - Adria - Pannonia, 2013. 51.
[20] Gaál Gy, Hautzinger Z (szerk.): A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXI. Pécs, 2019.
[21] Budaházi Á: Place of Polygraph in Criminal Proceedings. In: Jacimovski, S (szerk.) "Archibald Reiss Days 2019. Belgrade, Serbia, University of Criminal Investigation and Police Studies, 2019. 125-134.
[22] Fenyvesi Cs: Theoretical models for obtaining Nobel Prizes in the area of criminalistics. Sisekaitseakadeemia Toimetised 2009/8. Tallin, Estonia, 152-157.
[23] Agárdi T, Kovács Zs, Hamperger A, Holéczy Zs, Nemes A: Alternatív hazugságvizsgálati módszer kifejlesztése. Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Innovációs Nagydíj pályázata (KM-CSEKK-2006-00261), 2009.
[24] Mayew W I, Venkatachalam M: The Power of Voice: Managerial Affective States and Future Firm Performance. https://www.gsb.stanford.edu/facseminars/events/accounting/documents/mv11232009.pdf (2012. január 5.)
[25] Hengl M: Comparison of the Branches of Handwriting Analysis, Casopis Naoua, Seria Pravo 5:2,2014. 1-27.
[26] Agárdi T, Kármán G: A hazugságvizsgálatról más szemmel. Belügyi Szemle, 1999/10. 92-107.
[27] Fenyvesi Cs: A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus, Budapest, 2017.
[28] Hautzinger Z: The Present and the Future of Forensic Identification. Jurisprudencija, t. 66(58): 2005. 99-105.
[29] Mészáros B: The Controlled Delivery: a Measure of Police Cooperation in the European Union. Pandectele Romane 2007. volume 1 . 245-251.
[30] Orbán J: Reinforcement and validation of evidences with Bayes methods, Criminalistics and Forensic Examination, Vilnius, Lithuania, (ISBN 978-9986555-40-7), 2013. 174-188.
[31] Angyal M (szerk.): Kognitív kriminalisztika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019.
[32] The Forensic Sciences - An International Treasure." (President of American Academy of Forensic Sciences 2011.): Ubelaker DH.: The Forensic Sciences: International Perspectives, Global Vision. Journal of Forensic Sciences, 2011/5. Volume 56. 1091.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár, PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék.
Visszaugrás
