A pénzpiacok az elmúlt közel négy évtizedben világszerte jelentős változásokon mentek keresztül. A szektor által kínált termékek, szolgáltatások innovációk önmagukban megváltoztatták a korábban inkább konzervatívnak hitt intézményeket. A globalizáció nem kerülte el a modern gazdaságok egyik területét sem. Az informatika fejlődése integrálta a régiókat és jelentősen felgyorsította a pénzügyi tranzakciók lebonyolítását. Mindez a pénzpiacok szabályozásának újragondolását vonta maga után világszerte.
Ha arra keressük a választ, hogy miért is olyan fontos a pénzpiacok zavartalan működése, könnyen megtaláljuk a választ: a pénz a modern gazdaságok minden apró szegmentumában jelen van. A pénzmozgásokon keresztül a gazdaság egészének és részeinek szabályozása valósítható meg. Ugyanakkor a pénzügyi rendszer zavarai az egész gazdaságra átterjedhetnek. A pénzpiacok által meghatározott piacgazdaságok a modern jogállamok alapletéteményesei. A pénzpiacok nemcsak egy-egy modern állam materiális és társadalmi működésének mozgatórugói, hanem nagyobb gazdasági integrációk, így például az Európai Unió egyik legfontosabb építőköve is. A pénzpiacok szabályozási mechanizmusával így arra kell törekedni, hogy a piac szereplői kapjanak lehetőséget az új mozgásterek és a tökéletes piaci környezet működtetésére.
A pénzügyi innováció folytán a szolgáltató és termelő vállalkozásokra rázúdult az új típusú pénzügyi szolgáltatások tömege. A modern gazdaságokban a piaci szereplők ráadásul nem "bújhatnak el" ezek elől a szolgáltatások elől, hiszen a megváltozott piaci környezet számos olyan új kockázatot, kitettséget hozott, amelyek ellen csak az újonnan megjelent pénzügyi termékek és azok alapos ismerete jelenthet védelmet. A vállalatvezetőknek és a pénzügyi folyamatokat ellenőrző, felügyelő szervezeteknek, azok munkatársainak emellett "olvasni" kell a pénzpiacok mozgásaiból, hiszen azok a reálgazdaság, sőt az állami fiskális és monetáris politika mozgásait jelentősen érintik. A vállalatvezetőknek számos pénzügyi kérdésre kell naponta választ adni - egy cég teljes évi működési eredményét pár nap alatt elviheti egy kamat- vagy árfolyamváltozás -, amelyek kivédéséhez a pénzpiacok bizonyos szintű ismeretére van szükség. A jogászoknak, akik az egyes gazdasági társaságok formai és tartalmi elemeit öntik szerződésekbe, illetve azoknak, akik e megállapodások jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálják egyaránt fontos a pénzügyi szabályok minden részletre kiterjedő ismerete.
Az Akadémiai Kiadónál megjelent Pénzpiacok szabályozása Magyarországon című könyvnek napjainkban különös aktualitást ad, hogy 2008-ban ünnepli 40. évfordulóját a vámunió. Az ünneplés az elmúlt 40 év eredményeinek számbavételére és egyúttal a jövő fejlődési irányainak átgondolására jó alapot teremthet mind az Európai Unió, mind a négy éve teljes jogú tag Magyarország számára.
Az egyes tagállamok közötti vámok eltörlése és a világ többi részével folytatott kereskedelem politika adja Európa eddig legsikeresebb projektjének, az egységes európai piacnak az alapját. A belső piac alapmozgatói az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, azoknak akadályoktól mentes szabad áramlásának a biztosítása. E négy alapszabadság közös nevezője maga a tőke, a pénz, amelynek meghatározó dimenzióit, szakterületeinek főbb szabályait olvashatjuk a magyar gyakorlat bemutatását előtérbe helyező a "Pénzpiacok szabályozása Magyarországon" című szakkönyvben.
A négy alapszabadság közül a tőke szabad mozgását illetően maradtak meg legtovább a korlátozások a tagállamokban. Az áttörés az 1980-as évek végére datálható, amikor az egyes tagállamok elkezdték a tőkepiacaik tényleges liberalizációját, amely a közös pénz létrejöttéhez jó alapokat teremtett. Magyarország esetében különösen figyelemre méltó a pénzügyi integráció története, hiszen hazánk 1987-ben, a kétszintű bankrendszer megteremtésével tette meg az első lépéseket, egy európai értelemben is modern pénzügyi intézményrendszere kialakításához. Magyarország abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az Európai Unió tőkepiaci rendszerének harmonizálását akkor kezdte meg, amikor az Unión belül a tőkepiacok liberalizálásának főbb irányai már kialakultak. A szakkönyv bemutatja azt a két évtizedes történelmi folyamatot, amely a hazai pénzügyi szabályozó rendszer létrejöttéhez vezetett, és amely napjainkban szinte teljes mértékben megfelel az EU jog-gyakorlatának.
A könyv bemutatja, hogy a pénzügyi szektor, illetve a pénzügyi szabályozó rendszer milyen mechanizmusokon keresztül hat a gazdaság egészére. Képet kap az olvasó arról, hogy a gazdaságpolitika egyes lépései miként hatnak a pénzügyi szektorra, és hogyan terjednek ki a gazdaság többi szereplőjére. Az a szakember, aki az egyes tendenciákra és azok következményeire számítani tud, és ismeri az adott pénzügyi lépések hatásmechanizmusát, előnyre tehet szert, hiszen felkészülhet a változásokra, illetve jogászként felismerheti a pénzügyi folyamatok tartalmát.
A könyv áttekintést ad a monetáris és fiskális terület alapvető összefüggéseiről is. Bár a kiadvány a magyar pénzpiacok szabályozásának szemszögéből íródott, de természetesen a már átvett uniós elvek miatt egy szélesebb területre, az Európai Unió pénzpiaci szabályainak meghatározó részterületeire is kitekintést ad. Az összefüggések vizsgálata különösen izgalmas napjainkban, amikor az euró-övezethez való konvergencia kérdései a napi pénzügyi problémák körében jelennek meg hazánkban.
A könyv további fejezetei a pénzügyi szervezetek működésének jogi vonatkozásaira is kiterjednek. A pénzügyi szervezetek speciális intézmények abból a szempontból, hogy elsősorban mások pénzével gazdálkodnak. A pénzpiacok integráltsága és a számtalan új termék újfajta kockázatokat hordoz a pénzügyi szervezetek, továbbá a szabályozó hatóságok számára is. Az utóbbi húsz esztendőben ezért szinte új alapokra kellett helyezni a pénzügyi szervezetek szabályozását és ellenőrzését. Az 1980-as évek végétől újjá szerveződő magyar pénzügyi szervezeti rendszernek egy változó világban kell megállnia a helyét. A szabályozásnak folyamatosan követnie kell az EU elvárásait és a világgazdaság változásait egyaránt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
