1. Az áruk nemzetközi adásvételéről 1980-ban Bécsben megkötött nemzetközi Egyezmény (az angol elnevezés rövidítése alapján: CISG) 1988. január 1-jén lépett hatályba, és mára a részes államok száma meghaladta a félszázat. Magyar jogászok - elsősorban Réczei és Eörsi professzor révén - tevékeny részt vállaltak a nemzetközi vagyoni forgalom egyik legfontosabb szerződéstípusára alkalmazandó egységes jog kidolgozásában és első kommentálásában.2 Eörsi Gyula az Egyezményt elfogadó Diplomáciai Konferencia elnöke is volt. Magyarország az első 11 állam közé tartozott, amelyek között az Egyezmény hatályba lépett, Sándor Tamás részletes kommentárt írt hozzá,3 és a bírói (választottbírói) gyakorlat is figyelmet érdemlő módon alkalmazza szabályait.4 A nemzetközileg ismertté vált bírói (választottbírói) döntések száma időközben már jóval meghaladta a félezret,5 a nemzetközi kommentárirodalom páratlanul bőséges,6 a részproblémákat érintő monográfiák száma ma már több mint százra, a szakcikkek száma pedig több mint ezerre tehető.
2. Ebben a gazdag jogirodalmi termésben is kiemelkedő hely illeti meg Magnus professzornak, a Hamburgi Egyetem tanárának a patinás Staudingers BGB-Kommentár sorozatában önálló kötetként második kiadásban közreadott részletes magyarázatát.
A Kommentár feldolgozza a Bécsi Egyezmény megalkotásának történetét és benne az UNCITRAL égisze alatt készült tervezeteket. Összehasonlító kitérőket tesz az 1964-es Hágai Vételi Egyezményekre és azok gyakorlatára is olyan kérdéseknél, ahol ez hasznosnak, instruktívnak mutatkozik. A CISG közzétett bírói (választottbírói) gyakorlatát hiánytalanul felhasználja (így magyar ítéleteket is), és ugyanez mondható el a nagyobb nyelveken (elsősorban angolul, franciául és németül) megjelentetett cikkekről, monográfiákról, kommentárokról.
Kifejezett előnye a munkának, hogy egyetlen szerző alkotása: egységes szerzői koncepció vonul végig a művön, de ugyanakkor a nyitott vagy vitatott kérdésekben az eltérő vagy ellentétes nézeteket is megismerheti az olvasó. Az egyszemélyes szerzőség a legjobb biztosítéka a Kommentár arányosságának és stiláris homogenitásának is.
A kötet tartalmazza a Bécsi Egyezményhez kapcsolódó 1974-ben megkötött (és az 1980-ban aláírt Jegyzőkönyvvel kiegészített), a nemzetközi adásvételi szerződésből eredő igények Elévülésére vonatkozó Egyezményt és annak rövid magyarázatát is (785-802. o.). Ez az Egyezmény 1988. augusztus 1-je óta van hatályban. Eddig még távolról sem él olyan széles körben, mint maga a CISG: jelenleg 17 állam részese, köztük Magyarország az USA, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, de egyelőre egyetlen EU-tagállam sem.
3. A mű bevezetése (29-43. o.) tömören taglalja a Bécsi Egyezmény jelentőségét, keletkezéstörténetét, alkalmazásának előnyeit, nehézségeit, majd vázlatosan bemutatja az Egyezmény szerkezetét, s kitér ezen kívül a CISG és a német adásvételi jog fontosabb eltéréseire is. Végül mérlegre teszi azokat a szempontokat, amelyeket a feleknek értékelniük kell a szerződéskötésnél a CISG-el kapcsolatos döntésükhöz. Ez utóbbi körben a szerző rámutat arra, hogy a szerződő felek jogviszonyukra az Egyezmény hatályát egészében vagy meghatározott rendelkezései tekintetében kizárhatják (6. cikk). Egyetértünk e körben tett javaslatával: a szerződéskötésnél a konkrét eset körülményeinek (az eladói vagy a vevői pozíciónak, a másik fél helyzetének, egyéb érdekeknek stb.) mérlegelése alapján dönthető el, hogy előnyös-e az illető fél számára a Bécsi Egyezmény érvényesülése vagy kívánatosabb inkább a szerződéses jogviszonyt egy nemzeti jog uralma alá helyezni.
4. A magyar cégek számára is előnnyel járhat a CISG-nek mint nemzetközi egységes jognak a hatá-lyosulása. Általa elkerülhetők a nemzetközi kollíziós magánjog buktatói és bizonytalanságai, a CISG révén esetleg gyengébb szerződési pozícióból is megelőzhetők a szerződő partner jogának kikötésével és így a külföldi jog alkalmazásával szükségképpen együtt járó hátrányok stb. A Bécsi Egyezmény hatályosulása gyakorlatilag minimálisra csökkenti a külföldi fórum joghatóságából származó pozícióbeli előnytelenségeket is, hiszen a fórum és a felek számára a CISG egységes szabályai "egyforma távolságra" vannak. Ezek a szabályok kiegyensúlyozottak, harmonikusan kiegyenlítik az eladó és a vevő jogait és kötelezettségeit, és - kommentárok, kézikönyvek segítségével - nemzetközi bírói (választottbírói) gyakorlatukkal együtt egyszerűbben hozzáférhetők és könnyebben megismerhetők, mint egy nemzeti jog normái és azok judikatúrája. Fokozottabb mértékben érvényesülnek mindezek az előnyök, ha egy vállalat nemzetközi szerződéseinél ismétlődően a CISG szabályai érvényesülnek. Tulajdonképpen hátrányok csak az Egyezmény által nem szabályozott problémák (4. cikk: érvénytelenség, tulajdonátszállás) miatt és azok körében, továbbá - esetenként - a ma még több kérdéskörben hiányzó ítélkezési gyakorlat miatt állhatnak elő; na és legfőképp akkor, ha - az autonóm értelmezés követelménye (7. cikk) ellenére - az egységes normák különböző nemzeti fórumok előtti alkalmazása során eltérő felfogások jutnának érvényre.7
Amennyiben a szerződő felek a Bécsi Egyezmény szabályainak kizárása mellett döntenek, ezt célszerű egyértelműen megfogalmazniuk a szerződésben. Egyetértünk a szerzővel, hogy jogválasztással olyan állam jogának - megszorítás vagy pontosítás nélkül történő - kikötése, amely részes a CISG-ben, nem jelenti az Egyezmény kizárását.8 Helyesebb ilyen esetben az illető állam nemzeti jogforrását (Code civil, BGB, Ptk. stb.) kifejezetten és pontosan megjelölni, esetleg kimondottan is kifejezésre juttatva a Bécsi Egyezmény kizárását. Ez utóbbi különösen akkor tanácsos, ha a szerződő felek nem választanak a CISG helyett jogot, amikor is a kifejezett kizárás nélkül az Egyezmény a nemzetközi magánjog objektív kapcsoló szabálya által kijelölt nemzeti jog részeként alkalmazásra kerülhet. Hasonló eljárás ajánlatos az Elévülési Egyezménnyel kapcsolatos kizárási szándék esetén is.
A Bécsi Egyezmény szabályai a nemzetközi adásvételi szerződésekre illenek elsősorban, de rokonügyletekre is megfelelően alkalmazhatók. A szerződés megkötésére megállapított normák (II. rész) szinte minden szerződéstípus jogi megítélésére alkalmasak. Különösen egymáshoz kapcsolódó szerződések esetében megfontolható ezért az Egyezmény szabályainak jogválasztás útján történő kiterjesztése a nem adásvételi ügyleti részekre is. A felek mellékkötelezettségeit egyébként is célszerű a szerződésben pontosan meghatározni; vonatkozik ez mindenekelőtt az esetleges szerelési, tanácsadási, biztosítási stb. kötelezettségekre.
5. A Kommentár túlnyomó részét (45-776. o.) az egyes rendelkezések részletes magyarázata tölti ki. A szerző az Egyezmény normáinak elemzéséhez és értelmezéséhez egységes módszertani elvet követ: bemutatja az adott norma szabályozási tárgyát és célját, valamint megalkotásának releváns előzményeit és fázisait, majd elemezi a szabály anyagi jogi értelmét és kitér az esetleges bizonyítási teherre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
