Kurucz Ádám[1]: A bíróságszervezés történeti vázlata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (MJSZ, 2026/1., 62-83. o.)

https://doi.org/10.32980/MJSz.2026.1.62

A második világháborút követően fokozatosan berendezkedő pártállami diktatúra felszámolta a dualizmus kori hagyományokra épülő, mindaddig organikus fejlődésű magyar igazságszolgáltatási rendszert, majd létrehozta a szovjet mintájú modellt, amelynek alapstruktúráját a harmadik Magyar Köztársaság is megörökölte. Jelen tanulmány a mai Miskolci Törvényszék és az illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok szervezéstörténetét ismerteti. A kutatás központi kérdése annak elemzése, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mindenkori jogalkotó milyen keretek között biztosította az első-és másodfokú igazságszolgáltatást az állampolgárok számára. Kitér továbbá arra is, hogy a politikai és igazgatási rendszer változásainak közepette miként sikerült megőrizni a bírósági szervezet működési folytonosságát a vizsgált időszakban, amelynek időkeretét a közigazgatási egység elnevezése jelöli ki.

Kulcsszavak: jogtörténet, járásbíróságok, Miskolci Törvényszék, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A historical outline of court organization in Borsod-Abaúj-Zemplén County

Following the Second World War, the gradually consolidating party-state dictatorship dismantled the Hungarian system of justice that had developed organically and was rooted in the traditions of the Dualist era, and subsequently established a Soviet-style model whose basic structural features were later inherited by the Third Hungarian Republic. The present study outlines the organizational history of today's Miskolc Regional Court and the district courts within its jurisdiction. The central question of the research is how, in Borsod-Abaúj-Zemplén County, the legislator of each period ensured the institutional framework for first- and second-instance judicial services available to citizens. The study also examines how, amid the political and administrative transformations of the period under review, the continuity of judicial operations could be maintained - an interval defined by the changing official designation of the administrative unit.

Keywords: legal history; district courts; Miskolc Regional Court; Borsod-Abaúj-Zemplén County

- 62/63 -

1. A megörökölt bírósági szervezet a második világháború után

A második világháború befejezésekor Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén vármegyékben a bírósági szervezetet két törvényszék irányította.[1] A Miskolci Királyi Törvényszék területén működött az Abaújszántói, Edelényi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Putnoki, Sajószentpéteri és Szikszói Királyi Járásbíróság; míg a Sátoraljaújhelyi Királyi Törvényszékhez a Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és Tokaji Királyi Járásbíróság tartozott. Ezeket az ítélkező fórumokat - a Putnoki[2] és Sárospataki[3] Királyi Járásbíróság kivételével - az 1871. évi XXXII.[4] törvénycikk felhatalmazása alapján az Andrássy-kormány létesítette és 1872. január 1-jén kezdték meg igazságszolgáltatási munkájukat.[5]

Miközben a harcok még zajlottak a Nyugat-Dunántúlon, 1945. február 2-án megjelent a vitéz Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök által jegyzett rendelet,[6] amelynek értelmében minden törvényszéki székhelyen a háborús bűnösök felelősségre vonása céljából népbíróságokat állítottak fel. Az új jogszolgáltatási szervek - amelyek elnökeit az igazságügyminiszter, Ries István jelölte ki, ülnökeit pedig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt parlamenti párt,[7] valamint az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezetei delegálták - idegen testként ékelődtek a dualizmusban létrejött bírósági szervezetbe. A tradicionális ítélkezési környezetbe való illeszkedésüket ugyanakkor több szervezési megoldás is igyekezett biztosítani: az e tanácsok előtt tartott tárgyalások helyszínéül a törvényszékek vezetői jelöltek ki alkalmas helyiségeket, továbbá a népbíróságok, valamint a mellettük szolgálatot teljesítő segéd - és kezelőszemélyzet felett - a budapesti népbíróság kivételével - a székhely szerint illetékes törvényszék elnöke gyakorolta a közvetlen felügyeletet.[8]

A Miskolci Törvényszék elnöki tisztségét 1936 óta dr. Ruszinkó Zsigmond töltötte be. Őt 1946 februárjában rendőri felügyelet alá helyezték, mivel ún. családfői tisztséget viselt az Etelközi Szövetség fedőegyesületében, a Tudományos Fajvédő

- 63/64 -

Egyesületben,[9] ezért helyére dr. vitéz Nagy Sándor kapott kinevezést.[10] Sátoraljaújhelyben 1943-tól dr. Szeniczey Ödön állt a törvényszék élén, aki a népbíróság működésének teljes időtartama alatt hivatalában maradt és csak 1948 júliusában került végelbánás alá.[11]

A népbíróságok alig két hónapja működtek, amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 24-ével elrendelte, hogy mindaddig, amíg a nép az ország alkotmányos berendezkedéséről és az államformáról nem határoz, az állami hivatalok (bíróságok, honvédség, pénzügyi és egyéb közigazgatási hatóságok) elnevezésében a "királyi" jelzőt, illetve annak rövidített formáját mellőzni kell.[12] "Ettől a pillanattól kezdve a korábbi királyi járásbíróságok, törvényszékek és ítélőtáblák megnevezése a székhelyre és a bírósági szervre utaló összetétele szorítkozott".[13] A "mellőzni kell" szóhasználat nem csupán egyfajta ajánlásnak volt tekinthető: a királyságra való utalás büntethetővé is vált,[14] amire Erdei Ferenc belügyminiszter május 13-án kelt rendeletében külön is felhívta Csorba János, Budapest székesfőváros polgármesterének a figyelmét.[15]

A háború utáni első szervezeti változás a legutóbb létrehozott ítélkező fórumokat érintette. 1948-tól kezdődően több lépcsőben megszűntek a Magyar Köztársaság[16] területén működő népbíróságok. 1948. január 14-én az elsők között fejezte be működését a sátoraljaújhelyi, amivel egyidejűleg annak illetékességi területét a miskolci vette át.[17] 1949. február 1-jei hatállyal aztán a Miskolci Népbíróságot is felszámolták, működési területe a debrecenihez került.[18]

2. A megye bírósági szervezete a Rákosi-rendszerben

1949. augusztus 20-án, kihirdetése napján hatályba lépett az 1949. évi XX. törvény, az ország történetének első kartális alkotmánya, amely egyben a Magyar Népköztársaság megalakulását is jelentette.[19] Az új jogszabály az ország területét megyékre, járásokra, városokra és községekre tagolta, továbbá kimondta, hogy az egyes igazgatási szervek területi változásait a Minisztertanács határozza meg. Az új területbeosztásnak megfelelően 1949. október 26-án kihirdetésre került az

- 64/65 -

igazságügyi szervezet átalakítása tárgyában hozott törvényerejű rendelet,[20] amely - az Alkotmánynak megfelelő átszervezés megvalósulásáig, több átmeneti intézkedés mellett - rendelkezett arról is, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a felsőbíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. Tehát egyelőre megmaradt a bíróságok négyszintű rendszere, csupán elnevezéseik változtak. A jogalkotó tudatosan szakított a magyar jogi kultúra elnevezésbeli örökségével:[21] az addigi Kúria a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságaként, az ítélőtáblák felsőbíróságokként, míg a törvényszékek megyei bíróságokként folytatták munkájukat. A járásbíróságok megtartották 1945. március 24-e óta hatályos elnevezésüket, míg a megyei bíróságokat a székhely előrevetett megjelölésével nevezték el.[22] Így az októberben kinevezett dr. Backer József elnöklete[23] alatt álló Miskolci Törvényszék Miskolci Megyei Bíróságként, míg az 1948 augusztusa óta dr. Czipott György által vezetett[24] Sátoraljaújhelyi Törvényszék Sátoraljaújhelyi Megyei Bíróság néven működött tovább.

A korábbi törvényszékek már "megyei bíróság" elnevezést viseltek, amikor a 19 megye létrehozását, székhelyét és területét meghatározó rendelet 1949. december 14-én megjelent.[25] Hatálybalépéséről a belügyminiszter két lépésben intézkedett: 1950. február 1-jei hatállyal létrejött Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Fejér, Vas, Somogy, Baranya, Tolna, Szolnok és Heves megye,[26] majd 1950. március 16-án megalakult Komárom, Győr-Sopron, Veszprém, Zala, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén[27] megye.[28]

1950. március 25-én az igazságügyminiszter felhatalmazást kapott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától arra, hogy az államigazgatás területi átszervezésével és az igazságszolgáltatás újjászervezésével összefüggésben 1951. december 31-ig a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeleti úton szűntessen meg egyes megyei bíróságokat és járásbíróságokat,

- 65/66 -

megváltoztassa azok székhelyét és területét, illetőleg a szükséghez képest új megyei bíróságokat és járásbíróságokat állítson fel.[29]

Az említett felhatalmazás alapján Ries István a Sátoraljaújhelyi Megyei Bíróságot 1950. április 16-i hatállyal megszüntette, illetékességi területe a Miskolci Megyei Bírósághoz került. A Sátoraljaújhelyen folyamatban lévő ügyekben az eljárást Miskolcon folytatták le és fejezték be.[30]

1950. június 1-jei hatállyal megszűnt a Sajószentpéteri járás,[31] amelynek területét a Putnoki és a Miskolci járás között osztották fel. Molnár Erik igazságügyminiszter rendelete alapján a Sajószentpéteri Járásbíróság 1951. január 1-jei hatállyal fejezte be működését, amellyel egyidejűleg a Putnoki és a Miskolci Járásbíróság illetékességi területe kibővült.[32] Érdekességként említhető, hogy amikor 1950. augusztus 4-én a Minisztertanács arról határozott, hogy dr. Terényi Antal püspökladányi járásbírót a Sajószentpéteri Járásbíróság elnökévé kinevezi, akkor már egy megszűnt járás területére illetékes bíróság élére jelölték ki az új vezetőt.[33] Terényi Antal emlékét egyébként 2023 óta emléktábla őrzi a Fehérgyarmati Járásbíróság falán, amelynek élére Sajószentpéterről vezetett az útja, és ahol bírói pályafutása az 1956-os forradalomban való szerepvállalása miatt megszakadt.[34]

1950. december 10-én az Alkotmány a bírósági szervezet tekintetében jelentős módosításon esett át:[35] megszűntek a felsőbíróságok és a főállamügyészségek, vagyis a korábbi négyszintű struktúrát háromszintű szervezet váltotta fel. A Magyar Népköztársaságban ezt követően az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolták. A jogalkotó tételesen meghatározta, hogy mely polgári peres és nemperes, valamint bűnvádi eljárások tartoznak a járásbíróságok és melyek a megyei bíróságok hatáskörébe.[36]

Az Elnöki Tanács 1952. január 1-jével lényegében meghosszabbította az igazságügyminiszter bíróságszervező jogkörét, ami egészen 1972. december 31-ig megmaradt: felhatalmazást kapott, hogy a törvénykezési területbeosztásnak az államigazgatási területbeosztással való összeegyeztetése érdekében rendelettel - továbbra is a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve -, a bíróságok

- 66/67 -

székhelyét és területét megváltoztassa, egyes bíróságokat megszüntessen, illetőleg a szükséghez képest új bíróságokat létesítsen.[37]

A megye területén először rendes bíróság létesítésére 1951-ben került sor: Molnár Erik rendelete alapján 1952. január 1-jével új járásbíróság kezdte meg működését Encsen.[38] Illetékessége az Encsi járás területére terjedt ki, ugyanakkor a területileg mindaddig hatáskörrel rendelkező Szikszói Járásbíróságon korábban már folyamatba tett ügyekben - a telekkönyvi ügyek kivételével - Szikszón jártak el. A folyamatban lévő telekkönyvi ügyeket ezzel szemben már Encsen folytatták le és fejezték be. Az Encsi járás területére vonatkozó telekkönyvi ügyek 1945. január 1-je után keletkezett iratait ugyancsak az Encsi Járásbíróság vette át.

1952. február 1-jével újabb járás, ezúttal a Tokaji szűnt meg,[39] amivel összefüggésben 1952. március 15-ével a Tokaji Járásbíróság is befejezte működését.[40] A járás területének a Sárospatakihoz csatolt részére ezentúl a Sárospataki Járásbíróság, a Szerencsihez csatolt részére a Szerencsi Járásbíróság illetékessége terjedt ki. A megszűnő bíróságnál az átszervezés időpontjában lévő telekkönyvi ügyekben az eljárást a területileg illetékessé vált járásbíróságok folytatták le. Az egyéb ügyekben azonban - függetlenül az általános illetékességi szabályoktól - az eljárást minden esetben Szerencsen fejezték be. A Tokaji Járásbíróság 1945 és 1952 közötti telekkönyvi iratai közül a Sárospataki járáshoz csatolt területre vonatkozó iratokat a Sárospataki, míg az egyéb iratokat a Szerencsi Járásbíróság vette át. A közjegyzők előtt az átszervezéskor folyamatban lévő ügyeket az illetékességi változás nem érintette; eljárásuk befejezését követően azonban az ügyben már az új területi illetékesség szerint eljáró járásbíróság járt el.

1954. február 1-jével a jogalkotó a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetét és működését új törvényi alapra helyezte. Ezzel a polgári kori igazságszolgáltatás felszámolása véglegessé vált és befejeződött a szocialista jogszolgáltatás kiépítése.[41] A változás a helyi bíróságok szintjét is érintette, kimondva: "a járási tanács hatásköre alól kivett városokban [...] járásbírósági hatáskörrel városi bíróságok működnek".[42] Ennek megfelelően 1954. március 1-jén felállt a Miskolci Városi Bíróság, amelynek illetékessége Miskolc város területére terjedt ki. Ezzel egyidejűleg megszűnt a Miskolci Járásbíróságnak a megyeszékhelyre kiterjedő illetékessége. Az átszervezés időpontjában a járásbíróságnál folyamatban lévő ügyekben az eljárást a Miskolci Járásbíróság folytatta le és fejezte be. Miskolc város telekkönyvi ügyeinek intézésére - továbbra is telekkönyvi hatóságként - a Miskolci Járásbíróság maradt illetékes, amely egyben a város telekkönyveinek kezelését is ellátta.[43]

- 67/68 -

A megreformált bírósági szervezetben új elemként jelentek meg a közlekedési bíróságok, mint különbíróságok, amelyek Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Szombathelyen és Miskolcon kezdték meg működésüket 1954. szeptember 15-én. Hatáskörükbe a vasúti, közúti, légi és vízi közlekedés és szállítás, továbbá a távközlés rendes működése, avagy biztonsága sérelmére elkövetett bűntettek miatt indult büntető eljárások tartoztak. A Miskolci Közlekedési Bíróság illetékessége vasúti közlekedés és szállítás sérelmére elkövetett bűntettekkel kapcsolatban a Miskolci Vasúti Igazgatóság területére, míg a közúti közlekedés és szállítás, továbbá a távközlés rendes működése vagy biztonsága sérelmére elkövetett bűntettekkel kapcsolatban Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékre terjedt ki.[44]

1955. február 1-jével megalakult az Ózdi Járásbíróság, amely Ózd városra és az Ózdi járásra lett illetékes.[45] Ezzel egyidejűleg megszűnt a Putnoki Járásbíróság ózdi járásra vonatkozó hatásköre. Az utóbbinál folyamatban lévő ügyekben az eljárást Putnokon folytatták le és fejezték be. Ózd város és az Ózdi járás telekkönyveinek kezelésére és telekkönyvi ügyeinek intézésére 1956. január 31-ig továbbra is a Putnoki Járásbíróság maradt az eljáró telekkönyvi hatóság. 1956. február 1-jétől Ózd város és az Ózdi járás telekkönyveinek kezelésének, valamint telekkönyvi ügyeinek intézésének hatósági feladatait már az Ózdi Járásbíróság látta el.[46]

1956. február 1-jével megszűnt a Ricsei és a Sárospataki járás,[47] és ugyanezzel a nappal Nezvál Ferenc igazságügyminiszter megszűntette a Sárospataki Járásbíróságot is. A járásoknak a Sátoraljaújhelyihez csatolt részére a Sátoraljaújhelyi, a Szerencsihez csatolt részére pedig a Szerencsi Járásbíróság illetékessége terjedt ki. Az átszervezés időpontjában folyamatban lévő ügyekben az eljárást a felelőssé váló járásbíróságok folytatták le és fejezték be.[48]

3. A megyei bíróságszervezet a Kádár-korszakban

A Kádár-korszak első bíróságszervező intézkedése a közlekedési bíróságok 1957. február 1-jével történő megszüntetése volt. Az előttük folyamatban lévő ügyeket ahhoz a bírósághoz tették át, amelyik az általános szabályok szerint az ügy elbírálására hatáskörrel bírt és az eljárásra jogosult volt.[49] A Miskolci Közlekedési Bíróság felszámolásával egyidejűleg a kormány felmentette annak első - egyben utolsó - elnökét, dr. Szenttornyai Jánost.[50]

1957. június 15-én jelent meg az 1957. évi 34. törvényerejű rendelet, amely kimondta: "az ellenforradalmárok elleni további következetes küzdelem, az ellenforradalmi elemek végleges felszámolása, valamint általában a közrend és a közbiztonság fenntartása, a szocialista törvényesség további megszilárdítása

- 68/69 -

érdekében - a dolgozók kívánságára - a fővárosi bíróságon és a megyei bíróságokon is indokolt a gyorsított eljárás szabályai szerint ítélkező népbírósági tanács felállítása".[51] A rendeletben foglaltakkal szemben e leszámolást szolgáló testületek aztán nem minden megyében jöttek létre. A fővárosi bíróságon, valamint a Pest Megyei, továbbá a Miskolci, Szegedi, Pécsi és Győri Megyei Bíróságon a népbírósági tanácsok 1957. július 3-án kezdték meg működésüket. A Miskolci Megyei Bíróságon - amelyet ekkor már másfél hónapja dr. Varga János elnök vezetett[52] - felállt népbírósági tanács illetékessége Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyék területére terjedt ki.[53] Ugyanekkor arról is született döntés, hogy a korábban közlekedési bírósági hatáskörbe tartozó egyes ügyekben -a vasúti, közúti, légi és vízi közlekedés és szállítás, továbbá a távközlés rendes működése vagy biztonsága sérelmére elkövetett azon bűncselekmények esetében, amelyek nem tartoztak a megyei bíróság hatáskörébe - első fokon az igazságügyminiszter 1957. június 15-i kijelölése alapján a Miskolci Járásbíróság, mint "a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság" jár el a megye egész területére kiterjedő illetékességgel, amely jogkört egészen 1972. december 31-ig gyakorolta.[54] 1958-ban több igazságügyminiszteri intézkedés is érintette a Miskolcon működő jogszolgáltatási fórumokat: január 1-jével Nezvál Ferenc a Miskolci Járásbíróságot és a Miskolci Városi Bíróságot "Miskolci Járásbíróság" elnevezéssel egyesítette. Az összevonással érintett bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben az eljárást az összevonás eredményeként tovább működő bíróság folytatta le és fejezte be.[55] Ezt követően május 31-ével - tekintettel arra, hogy a népbírósági tanácsok hatáskörébe tartozó bűnügyek túlnyomó része befejezést nyert - megszüntetésre kerültek a miskolci, a szegedi, a pécsi és a győri megyei bíróságokon működő népbírósági tanácsok, mivel azok további fenntartása szükségtelenné vált.[56] Itt fontos azt is megemlíteni, hogy a népbírósági tanácsok előtti eljárásokban a forradalom és szabadságharc céljaival és eszmeiségével való azonosulásra tekintettel az Országgyűlés az ezredfordulót követően semmisnek nyilvánította azokat az elítéléseket, amelyek forradalommal vagy fegyveres cselekményekkel összefüggésbe hozott magatartások miatt születtek.[57] A jogalkotó ezzel fejezte ki, hogy az akkori jogfelfogás fölé új jogi értékrendet helyez, és a semmisség kimondásával erkölcsi, jogi és politikai elégtételt nyújt a népbírósági tanácsok által elítéltek számára.[58]

- 69/70 -

Az Elnöki Tanács döntése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Putnoki járás 1961. december 31-ével megszűnt.[59] Az igazgatási változást 1962. január 1-jével a Putnoki Járásbíróság megszűnése követte. A járás területének az Edelényi járáshoz csatolt részére az Edelényi, míg az Ózdihoz csatolt részére az Ózdi Járásbíróság illetékessége terjedt ki. A Putnoki Járásbíróságnál az átszervezés időpontjában folyamatban lévő ügyekben az eljárást az arra jogosulttá vált járásbíróság folytatta le és fejezte be.[60] A Putnoki Járásbíróság megszűnésével összefüggő kérdésekről Nádas András főosztályvezető aláírásával közlemény jelent meg az Igazságügyi Közlöny 1962. január 20-i számában. A közlemény szerint a megszűnt járásbíróság teljes irattári anyagát - a polgári, büntető és elnöki iratokat - az Ózdi Járásbíróság vette át, a telekkönyvi irattár kivételével. A volt Putnoki Járásbíróság telekkönyvi betéteit és meglévő telekjegyzőkönyveit az új területi beosztásnak megfelelően az Ózdi, az Edelényi és a Miskolci Járásbíróság között osztották meg. A folyamatban lévő telekkönyvi ügyeket a betétek szerint illetékes járásbíróság fejezte be. A telekkönyvi irattár 1958. december végéig terjedő anyagát az Ózdi Járásbíróság vette át, míg az 1959. január 1. és 1961. december 31. közötti időszak iratai a betétek szerint illetékes járásbíróság kezelésébe kerültek. A Putnoki Járásbírósághoz megválasztott népi ülnököket lakóhelyük szerint az Ózdra, az Edelényre, illetve a Miskolcra osztották be. További intézkedésig az Ózdi Járásbíróság - illetve egyes tanácsai - a megszűnt Putnoki Járásbíróság épületében tartottak továbbra is tárgyalásokat és panasznapokat; emellett a volt Putnoki Járásbíróság közjegyzője, telekkönyvi hatósága és egyes dolgozói szintén az épületben folytatták munkájukat.[61]

1962-ben újabb közigazgatási változásokra került sor: július 1-jével megszűnt az Abaújszántói és a Szikszói járás.[62] Ugyanezen a napon a Szikszói és az Encsi Járásbíróságot Nezvál Ferenc összevonta, az Abaújszántói Járásbíróságot pedig megszüntette.[63] A Szikszói és az Encsi Járásbíróság "Szikszói Járásbíróság" elnevezéssel egyesült. Az újonnan létrejött járásbíróság elnöke az addigi encsi elnök - később a megyei bíróság elnökévé kinevezett - dr. Szolyák Ferenc lett,[64] aki csaknem harminc év távlatából így emlékezett vissza az átszervezésre: "politikai bizottsági döntést hoztak a kis bíróságok összevonásáról, és mivel Szikszón volt bírósági épület, odakerült a járási bíróság. Noha a járási székhely a térség földrajzi központjában fekvő Encs volt."[65] A megszűnő Abaújszántói járás területének az Encsi járáshoz csatolt részére a Szikszói, míg a Szerencsihez csatolt részére a Szerencsi Járásbíróság illetékessége terjedt ki. A megszűnt Szikszói járás területének az Edelényi járáshoz csatolt részére az Edelényi, az Encsihez csatolt részére a Szikszói, a Miskolcihoz csatolt részére pedig a Miskolci Járásbíróság vált illetékessé. Az

- 70/71 -

Abaújszántói és az Encsi Járásbíróságnál az átszervezéskor folyamatban lévő ügyekben az eljárást az illetékessé váló járásbíróság folytatta le és fejezte be.[66]

1973. január 1-jével az Országgyűlés ismét új törvényi alapokra helyezte a bíróságok szervezetét és működését. Az átalakítás megtartotta a korábbi bírósági elnevezéseket, ugyanakkor új megyei szervezeti egységként létrehozta az önálló munkaügyi bíróságokat. A vidéki munkaügyi bíróságok elnevezése - a különös jogterületre való utalással kiegészítve - a törvénykezési székhelyükhöz igazodott, illetékességi területük pedig az egész megyére kiterjedt.[67] A Miskolci Munkaügyi Bíróság dr. Szegedi László elnöklete alatt kezdte meg működését.[68] Az említett jogforrás fontos változást hozott a bíróságok felállítása, összevonása, megszüntetése és az illetékességi területük megállapítása tárgyában, ugyanis ezeket a döntéseket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a hatáskörébe utalta.[69]

Alig két évvel azután, hogy az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatás céljából közzétette a bíróságok 1979. január 1-jén hatályos szervezeti és területi beosztását,[70] 1980. december 31-ével dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke több Ózdi járáshoz tartozó községet Kazincbarcika város városkörnyéki községévé nyilvánított.[71] Az elrendelt államigazgatási területváltozás következtében 1981. szeptember 1-jével a Miskolci Járásbíróság illetékessége is módosult: immár Miskolc városra, Kazincbarcika városra, a kazincbarcikai városkörnyéki községekre, valamint a Miskolci járás területére terjedt ki.[72]

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1981. november 26-án közzétett döntése a Mezőcsáti járás székhelyéül Leninvárost - a mai Tiszaújvárost - jelölte ki, egyidejűleg a járás elnevezését Leninvárosi járásra változtatta.[73] A döntéssel összefüggésben a Mezőcsáti Járásbíróság 1982. január 1-jével Leninvárosba helyezte át székhelyét, és ennek megfelelően Leninvárosi Járásbíróság néven folytatta működését. Illetékességi területe Leninváros városra és a Leninvárosi járás egészére terjedt ki.[74]

Az Alkotmány módosítása folytán 1984. január 1-jével megszűntek a járások, mint területi igazgatási egységek.[75] A közigazgatási térkép átrajzolása a tanácsrendszer mellett szükségszerűen érintette az igazságszolgáltatás intézményrendszerét is.[76] Ennek nyomán a megyei bíróságok elnevezése ezentúl a megye nevéhez, míg a járásbíróságoké - városi székhely esetén erre külön utalva -

- 71/72 -

a bíróság székhelyéhez igazodott. Az elnevezések ilyen megkülönböztetésére azért volt szükség, mert egyes helyi bíróságok nem városban, hanem nagyközségben működtek. A változásokat - Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettségére is kitérve - dr. Szigeti Ágnes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a következőképpen foglalta össze: "Az eddigi általános hatáskörű járásbíróság elnevezés helyett a helységnevet keli használni. Ha városban van az intézmény, akkor például Mezőtúri Városi Bíróságot, ha pedig nagyközségben működik a helyi bíróság, akkor egyszerűen Szikszói Bíróságot mondunk."[77]

Ugyancsak 1984. január 1-jével az Elnöki Tanács az Edelényi Járásbíróságot összevonta a Miskolci Városi Bírósággal.[78] Az ítélkezési fórum hiánya azonban hamar megmutatkozott, amit a Tanács is belátott: 1988. június 10-én megjelent a testület határozata, amelynek értelmében 1988. július 1-jével létrejött a Kazincbarcikai Városi Bíróság. Illetékessége Kazincbarcika és Edelény városra, valamint a városkörnyéki községekre terjedt ki, a Miskolci Városi Bírósághoz tartozó települések száma ennek megfelelően csökkent.[79] Az új helyi bíróság felállítását a mindaddig legnagyobbnak számító miskolci - amelyhez a városi bíróságok közül a legtöbb lakos (420.000 fő és a debreceni után a második legnagyobb illetékességi terület (2.336 km[2]) tartozott - tehermentesítése indokolta.[80]

Amint arra dr. Borics Gyula, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Kazincbarcikai Városi Bíróság átadásakor rámutatott, az Edelényi Járásbíróság megszűntetésével "Edelény, Kazincbarcika és Sajószentpéter, valamint a vonzáskörzetek a bírói-ügyészségi munka szempontjából a Miskolc Városi Bírósághoz, illetve annak edelényi kirendeltségéhez tartoztak. A megyeszékhely bírósága és ügyészsége emiatt rendkívül túlterhelt lett, hiszen illetékességük területén 400.000 ember, az egész megye lakosságának fele élt. A működés feltételeinek zavartalanságát tovább már nem ehetett biztosítani. Arról nem is beszélve, hogy a sajószentpéteri - kazincbarcikai - edelényi térség mintegy 160.000 lakosának legkisebb bajával is Miskolcra kellett utaznia, nemegyszer több alkalommal is, ha elhúzódtak a tárgyalások. Mindez közrejátszott abban, hogy Kazincbarcika és Edelény városok párt- és állami vezetése, élvezve a megyei pártbizottság támogatását is, kérte az országos hatóságoknál a saját bíróság és ügyészség létrehozását."[81]

Dr. Balogh Zoltán, az új bíróság elnöke hangsúlyozta: miután az Edelényi Járásbíróság befejezte működését, a Miskolci Városi Bíróságon "a tárgyalásra váró ügyek száma ugrásszerűen megemelkedett. Tennivalóik olyan mértékben megnövekedtek, hogy időnként - minden erőfeszítés ellenére - nem voltak képesek az előírt határidőn belül lezárni, befejezni a büntető és a polgári peres eljárásokat. A másik ok: A Kazincbarcikán és a környékén élők, valamint a volt Edelényi járás

- 72/73 -

lakosai igényelték az új bíróságot, mert a miskolci utazások rendkívül sok időt vettek igénybe."[82]

A Magyar Népköztársaságban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság - amelynek 1984. június 30-a óta dr. Szolyák Ferenc állt az élén[83] - területén, a bírósági szervezetet érintő utolsó változás 1989. március 1-jén következett be, amikor is Szikszó városi rangra emelkedett,[84] magával vonva, hogy az itteni helyi bíróság nevében is megjelent a "városi" megjelölés.

4. A bírósági intézményhálózat a rendszerváltozás után

1989. október 23-ával megszűnt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a bíróságok létesítése, összevonása kizárólagosan az Országgyűlés hatáskörébe került.[85] Ekképpen 1991. január 1-jével Encsen már az Országgyűlés létesített helyi bíróságot,[86] amire az adott okot, hogy a lakosság és a lokális intézmények részéről egyre erőteljesebben jelentkezett az igény a korábban megszüntetett bíróság visszaállítására.[87] Miután 1962-ben a bíróság bezárta kapuit, az aprófalvas abaúji térségben élő jogkereső állampolgárok helyzete számottevően megnehezült: egy-egy peres ügy intézése sok esetben akár 100 kilométeres utazást tett szükségessé, többszöri átszállással, jelentős idő- és költségráfordítással.[88]

Az Encsi Városi Bíróság - mint helyi bíróság - dr. Szebenyi Tivadar elnöklete alatt 1991. január 17-én kezdte meg működését a megszűnt városi pártbizottság korábbi épületében.[89] A bíróság újranyitását a település vezetése és lakossága az előbb említett körülmények miatt kedvezően fogadta. Amint Krózser János polgármester fogalmazott: "A lakosok is, akárcsak a város intézményei, jóleső érzéssel fogadták, hogy ismét itt van helyben a közjegyzőség, az ügyészség meg a bíróság. Az önkormányzat számára is kedvezőbbek a fettételek a város jövőjének építéséhez."[90]

Egy hónappal később, február 1-jével Leninváros neve Tiszaújvárosra változott, amellyel egyidejűleg a városi bíróság nevében a székhelyre való utalás is módosult.[91] Még ebben az évben sor került a megye bíróságainak történetében az első olyan költözésre, ami nem összevonások eredményeként következett be. 1991. június 7-én dr. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára átadta új rendeltetésének a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság épületét, amely - Encshez hasonlóan - az MSZMP volt székháza volt korábban és amit a város önkormányzata ajánlott fel, majd az Igazságügyi Minisztérium finanszírozta kialakítását az új funkció

- 73/74 -

számára.[92] Az államtitkár a rendezvényen hangsúlyozta: "Az Európába vezető úthoz nélkülözhetetlenek a bíróságok. Ha viszont nélkülözhetetlenek, meg kell teremteni számukra a működéshez szükséges feltételeket." A politikus mondandója kapcsán dr. Szathmáry Béla, a városi bíróság elnöke azt emelte ki, hogy mindeddig méltatlan körülmények között kellett dolgozniuk a bíróság munkatársainak.[93]

Természetesen szorosan véve a bírósági szervezet történetéhez nem tartozik hozzá egy-egy ingatlan felújítása, vagy éppen az intézmény másik létesítménybe költözése. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fenntartó által biztosított munkakörülmények jelentősen befolyásolhatják az adott közfeladatot ellátó szerv jogszabályban meghatározott tevékenységének hatékonyságát - amint erre dr. Cserbáné dr. Lukács Zsuzsanna, a megyei bíróság későbbi elnöke is utalt a Kazincbarcikai Városi Bíróság épületének felavatásakor. A helyi bírósági szervezet történeti vázlata szempontjából azonban az is említést érdemel, hogy a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság épületének átadása kapcsán a sajtó beszámolt egy Sátoraljaújhelyben felállítandó megyei bíróság tervéről is. Ez önmagában egy valóságtól elrugaszkodott elképzelésnek tűnhet, azonban kontextusba helyezve egyes megyén belüli, korábban önálló vármegyeként működő nagyobb területi egységek függetlenedési törekvéseivel - amivel találkozhatunk Zemplén és Abaúj esetében is - akár reális célkitűzésként is értelmezhető a felvetés.[94]

A sátoraljaújhelyi és encsi ingatlanfejlesztés nem egy-egy elszigetelt esetnek számított: az Antall-kormány lehetőségeihez mérten igyekezett az igazságszolgáltatás működési feltételein javítani, amely törekvésébe illeszkedett, hogy 1992-ben újabb városi bíróság költözésére kerülhetett sor az ekkor már dr. Sarkadi Sándor elnöklete alatt álló megyei bíróság területén.[95] 1992. december 18-án avatta fel Balsai István igazságügyminiszter az Ózdi Városi Bíróság új épületét. Ez alkalomból a bíróság július 1-jével kinevezett elnöke, dr. Lőrincz Zsuzsanna az országos tendenciákról is beszélt: "a jogállamiság kiépülésével a bíróságok átfogó reformja is megkezdődött.[96] Szabályozták a belső igazgatási rendszert, kiépültek az önkormányzati szervek (megyei és országos bírói tanács) és a vezetők kiválasztásánál is bevezették a pályázati elbírálást. Viszont ezek a változások még nem elégségesek a bírósági szervezet valódi strukturális és funkcionális zavarainak a megoldásához. Az igazságügyi kormányzat a bírósági szervezet átfogó reformját a büntető és a polgári eljárási kódexek tervezett reformjával kapcsolta össze, s így a gyökeres változások eltolódtak."[97]

- 74/75 -

1997. október 1-jével az Országgyűlés a bíróságok szervezetét és igazgatását is új alapokra helyezte, ezzel megkezdve az igazságszolgáltatás régóta várt reformját.[98] A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást ettől kezdve a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok - a fővárosban a Fővárosi Bíróság -, a városi és kerületi bíróságok, valamint a munkaügyi bíróságok gyakorolták.[99] A törvény meghatározta a megyei bíróságok, a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok illetékességi területét is. Utóbbiak - noha 1973 óta működtek - csak ekkor kerültek az Alkotmány szövegébe.[100]

Az új illetékességi területbeosztás Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában több olyan anomáliát is tartalmazott, ami a jogszabály mielőbbi módosítását tette szükségessé. Történt ugyanis, hogy több olyan község is a Mezőkövesdi Városi Bíróság illetékessége alá került, amelyek Ózd városának 20 km-es körzetében találhatók, míg Mezőkövesdtől több mint 80 km távolságra fekszenek. Korábban ezen községek természetszerűleg az Ózdi Városi Bíróság területéhez tartoztak és - a törvénymódosítás indokolása szerint - csak a "nyilvántartás hiányossága"[101] folytán kerültek a Mezőkövesdi Városi Bíróság területéhez. Mindezekre tekintettel indokoltnak látszott a törvény módosítása úgy, hogy - az addigi gyakorlattal is megegyezően - ezen községek az Ózdi Városi Bírósághoz tartozzanak. Szintén indokolatlan változásként - ekképpen orvosolandó hibaként - került a Szikszói Városi Bírósághoz egy olyan község is, amely korábban az Encsi Városi Bíróság illetékességi területéhez tartozott.[102] A hibás területbeosztás két hónapig maradt hatályban, az egyes városi bíróságokhoz tartozó települések körét 1997. november 29-ével módosították.[103]

2002-ben a Tiszaújvárosi Városi Bíróság is új létesítményt kapott, amit április 5-én adtak át. Az ünnepségen dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke elmondta: a fejlesztés azt célozta, hogy "európaivá tegyék az igazságszolgáltatás körülményeit". Ugyanitt Polt Péter legfőbb ügyész kifejtette: "a demokráciának, a társadalomnak egyik létfeltétele az igazságszolgáltatás. Az új épület megadja a méltóságát annak a munkának, ami ennek az intézménynek a falain belül folyik."[104] "Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács műszakilag egy sorrendiséget állított fel - nyilatkozta dr. Cserbáné dr. Lukács Zsuzsanna elnök, aki 1992 óta állt a megyei bíróság élén -, melyben a 'bírósági célra alkalmatlan épület' volt a legrosszabb kategória. A 145 épületből - ez országos adat - 5 kapta meg ezt a 'megtisztelő címet', közte megyénkből a tiszaújvárosi és a kazincbarcikai bíróság épülete. Éppen ezért az önkormányzat gesztusát - ti. a város

- 75/76 -

önkormányzata ingyenes telekkel és 50 millió forinttal segítette az építkezést -szívesen és örömmel fogadtuk, köszönettel vettük, s ennek alapján döntött úgy az OIT, hogy épüljön meg az új, az ügyészségnek is helyet adó épület. A bíróságok működtetése, a tárgyi és szeméyi feltételek biztosítása a megyei bíróság elnökének feladata. A bíróság működését önmagában nem befolyásolhatja, hogy milyen épületben dolgoznak a kollégák. A hatékonysághoz azonban nagyban hozzájárul, ha megfelelő körülmények között és megfelelő technikai felszereltséggel végzik majd munkájukat. Itt, az új épületben nem csak a bútorozás zajlik majd az elkövetkező hetekben, hanem a teljes, a mai kor követelményeinek megfelelő biztonsági rendszernek a kiépítése is. Ezzel párhuzamosan pedig a számítógépes rendszer telepítése, így a tiszaújvárosi bíróság is megfelelő infrastruktúrával rendelkezik majd. Ez azt jelent, hogy az eddigi ítélkezési tevékenységet hatékonyabban tudjuk végezni."[105]

A megyei igazságszolgáltatás újabb jelentős infrastrukturális fejlesztésére 2007-ben került sor, amikor is a Kazincbarcikai Városi Bíróság kapott új ingatlant egy több évig elhúzódó beruházás eredményeként december 12-én. Amint dr. Sisák Péter - aki 2004. július 15-e óta vezette a megyei bíróságot[106] - visszautalt a dr. Cserbáné által hivatkozott vizsgálat eredményére, amely lehetővé tette az építkezést: "az Országos Igazságszolgáltatási Tanács áttekintette a bírósági létesítmények helyzetét átfogó felmérést készített az épületek műszaki állapotáról, térmértékéről, felszereltségéről. Öt kategóriát állapítottak meg, az ötödikbe sorolták a kazincbarcikait. Ezek bírósági célra alkalmatlannak minősíttettek. "Az intézmény az új otthonában 1500 négyzetméteren kezdte meg működését - a korábbi 600 négyzetméterrel szemben -, amely körülmény eleve elősegítette a bíróság illetékességéhez tartozó 33 település hetvenezer lakosának ügyes-bajos dolgainak intézését.[107]

2012. január 1-jével a megyei bíróságok helyébe a törvényszékek, majd 2013. január 1-jével a városi bíróságok helyébe a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok helyébe pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróságok léptek.[108] Ekképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnevezése Miskolci Törvényszékre, majd - a járások létrejöttével egyidejűleg - a helyi bíróságok elnevezése járásbíróságra változott, valamint a közigazgatási- és munkaügyi bíróságok - is ezen a napon kezdték meg működésüket. Utóbbiakkal kapcsolatban dr. Sisák Péter ekként fogalmazott: "a korábbi munkaügyi bíróság és a törvényszékeken működő közigazgatási ügyszak egy szervezeti egységben, új elnevezéssel, közigazgatási és munkaügyi bíróságként működik tovább. A közigazgatási-munkaügyi bíróságok a korábbi munkaügyi bíróságok jogutódjai melyek első fokon járnak el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben. Ezekre

- 76/77 -

tekintettel január 1. napjától a Miskolci Munkaügyi Bíróság, mint külön bíróság, valamint a Miskolci Törvényszék közigazgatási ügyszaka megszűnt, és Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságként működik tovább".[109] Vagyis azon közigazgatási bírósági eljárások, amelyeket az egyes törvények a törvényszék, mint közigazgatási bíróság hatáskörébe utaltak, a közigazgatási- és munkaügyi bíróság hatáskörébe kerültek.

Említést érdemel az is, hogy az igazságszolgáltatási reform kapcsán problémaként merült fel az az országos jelenség, hogy a járások száma jóval több lett, mint ahány járásbíróság működött az országban. A kormányzat azonban nem látta indokoltnak a járásbíróságok számának az emelését, hivatkozással arra, hogy az a bírósági szervezet szétaprózódásával járna, ami a bíróságok hatékony működését akadályozná.[110]

2020. április 1-jével sor került a vizsgált korszak utolsó szervezeti változására: megszűntek a közigazgatási- és munkaügyi bíróságok. Az általuk tárgyalt ügyek törvényszéki hatáskörbe kerültek. A közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől első fokon regionális illetékességgel nyolc törvényszék vált eljáró bírósággá: a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi Törvényszék.[111] Ez idő szerint a Miskolci Törvényszéken az elnöki állás nem volt betöltve,[112] az átalakulás idején dr. Fuhrmann Gábor elnökhelyettes látta el az elnöki feladatokat.

Összegzés

Jelen tanulmány elsősorban a normatív jogforrásokra és a korabeli híradásokra támaszkodva, leíró jelleggel mutatta be, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében[113] a mindenkori jogalkotó milyen szervezeti keretek között biztosította az első - és másodfokú igazságszolgáltatást a jogkereső állampolgárok számára. Noha az ismertetett időszak legstabilabb egységei országosan a törvényszékek (megyei bíróságok) voltak,[114] szervezetük változásait rögzítő történeti áttekintés a legtöbbjük vonatkozásában még nem készült el.[115] Ugyanakkor az elmúlt évtizedben jelentős

- 77/78 -

kutatási eredmények láttak napvilágot, és az említett igazságszolgáltatási szervek közül néhány története immár kimagasló feldolgozottságot mutat.[116]

Fontos kiemelni: egy megye bírósági szervezetének történeti áttekintése messze túlmutat az olyan helyi változások rögzítésén, amely valamely település közigazgatási státuszának, nevének módosulása, vagy éppen egy bíróság székhelyének áthelyezése miatt következett be. Országos tendenciákat is reprezentál, mint a bíróságok elnevezéseiben bekövetkezett változások, vagy éppen az igazságszolgáltatási szervezet lépéstartásának üteme az államigazgatási területbeosztás módosulásaival.[117] Emellett segítheti a kapcsolódó biográfiai és a lokális kutatások keretezését, de lehetőséget adhat a megyei szintű társszervek történetének párhuzamba állítására is.[118]

Láthattuk, hogy a második világháborút követően kialakuló új közjogi környezetben megalkotott jogszabályok már előrevetítették a szovjet mintájú rendszer kiépítését;[119] e folyamat részeként megkezdődött a bírósági szervezet átalakítása, valamint humán állományának politikai alapú megtisztítása. Ennek eredményeként: "a felszabadulást követően a magyar jogrendszer jellege alapvetően megváltozott: a kizsákmányoló feudális elemekkel[120] telített burzsoá jogtípusból szocialista típusú jogrendszerré vált"[121] - amint azt dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnökeként megfogalmazta 1973-ban.

Az új rezsim berendezkedésekor a megye területén kettő megyei bíróság és tizenkét járásbíróság végezte az alsófokú igazságszolgáltatást. Ez utóbbiak - két kivételtől eltekintve - már 1872-ben megkezdték működésüket. Miközben bíróságok szűntek meg, illetve jöttek létre, a népköztársasági bírósági szervezet kiépítése 1954-re lezárult. A bíróságok száma a megyében a következő évben elérte történelmi csúcspontját: ekkor a Miskolci Megyei Bíróság illetékességi területén egy városi bíróság, tizenkét járásbíróság és egy különbíróság működött. Ennek megfelelően -

- 78/79 -

az 1956. február 1-jével megszüntetett Ricsei járás kivételével[122] - valamennyi járás saját járásbírósággal rendelkezett.[123]

Az 1954. évi II. törvény nem csupán a korszak első olyan bírósági szervezeti jogszabálya volt, amely egységes kódexbe foglalta a korábban széttöredezett joganyagot,[124] hanem egyúttal az igazságszolgáltatás intézményrendszerének máig ható alapjait is lefektette. Hosszú távú jelentőségét jól szemlélteti, hogy a megyei bíróságok és a jogutódjaikként létrejött törvényszékek - így a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság és a Miskolci Törvényszék - esetében is az alapító okirat 1954. február 1-jét jelölte meg az intézmény létesítésének időpontjaként, vagyis az említett törvény hatálybalépésének napját.[125]

1956-tól - más megyékhez hasonlóan[126] - Borsod-Abaúj-Zemplénben is csökkenni kezdett a helyi bíróságok száma, az igazságszolgáltatási szervezet racionalizálása jegyében.[127] Csupán egy megye területére szűkítve az egyes bíróságok létesítésére és megszüntetésére - valamint székhelyük és illetékességi területük megváltoztatására - vonatkozó döntések vizsgálatát is szembeötlő, hogy e hatáskörök 1950. március 25. és 1972. december 31. között döntően az igazságügyminisztert illették meg. E gyakorlat alól látszólag kivételt képezett a közlekedési bíróság felállítása és megszüntetése, azonban ezesetben nem egy konkrét intézményről volt szó, hanem egy új ítélkező fórum létrehozásáról, illetve felszámolásáról. Hasonlóképpen nem az igazságügyminiszter létesítette a rövidéletű Miskolci Városi Bíróságot sem, ugyanis a vonatkozó jogszabály új ügyészség alapításáról is rendelkezett, utóbbi pedig nem tartozott a hatáskörébe. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy e városi bíróság megszüntetésére már igazságügyi miniszteri rendelettel került sor, amire azért nyílt lehetőség, mert a Miskolci Városi Ügyészséget a döntés nem érintette: az önállóan tovább működött, és csak 1958. január 1-jével vonták össze a Miskolci Járási Ügyészséggel.[128]

A megyei bírósági szervezet átalakulásai egyúttal rávilágítanak arra is, hogy az új bíróságok létesítésének joga az egyes korszakokban eltérő jogalkotói szintekhez tartozott. A bíróságszervezés 1973. január 1-jével az igazságügyi tárcától először az Elnöki Tanács kizárólagos jogkörébe került, majd ennek megszűnését követően, 1989. október 23-ával visszakerült az Országgyűléshez.

A rendszerváltozást követően a bíróságok működése átláthatóbbá vált, amely többek között abban is tetten érhető, hogy megszaporodtak a bírósági vezetőkkel készített interjúk, amint az az egyes új bírósági épületek átadása kapcsán is

- 79/80 -

megmutatkozott. Ez a változás szoros összefüggésben állt a politikai berendezkedés átalakulásával: az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatást végző bíróságok az Országgyűléstől független intézményekké váltak, ekképpen tevékenységükről immár nem a törvényhozás, hanem közvetlenül a társadalom nyilvánossága előtt váltak elszámoltathatóvá.[129]

Végezetül áttekintve az elnevezési változásokat, az idővonalon jól kirajzolódik, hogy az 1872. január 1-jétől működő törvényszékek és járásbíróságok nevéből 1945. március 24-ével eltűnt a "királyi" jelző, majd 1949. augusztus 20-ával az előbbiek székhelyükről elnevezett megyei bíróságokká váltak, míg utóbbiak 1983. december 31-ig megtartották hagyományos elnevezésüket. A járások 1984. január 1-jével történő megszűnése következtében - figyelemmel arra, hogy nem minden bíróság városi székhelyen működött -, az alsófokú ítélkezési fórumok gyűjtőneve helyi bíróság lett, a megyei bíróságok elnevezése pedig az illetékességi területhez igazodott. Végül a 2012. január 1-jével hatályba lépő szervezeti reform nyomán a megyei bíróságok ismét törvényszékekké, a helyi bíróságok pedig 2013. január 1-jével újra járásbíróságokká váltak. A 2011. évi CLXI. törvény formálisan is lebontotta a népköztársaság bírósági szervezetét, ellenpólusát adva az 1949. évi XX. törvénynek: míg utóbbi vonatkozásában a hagyományokkal való szakítás volt a jogalkotó célja, addig 2011-ben az azokhoz való visszatérés. E két jogszabály voltaképpen jól keretezi azt az időszakot, amikor a megyei hatáskörű, másodfokon is eljáró bírósági fórumokat megyei bíróságoknak hívták.[130]

- 80/81 -

- 81/82 -

Irodalomjegyzék

- Az ember a pulpitus mögött: interjúk a Miskolci Törvényszék Büntető Kollégiumának nyugalmazott bíráival. Bírói portrék II. (az interjúkat készítette: Puskár József et al.), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2023.

- Az ember a pulpitus mögött: interjúk a Miskolci Törvényszék munkaügyi ügyszakos és a Miskolci Törvényszék Gazdasági Kollégiumának nyugalmazott bíráival. Bírói portrék III. (az interjúkat készítette: Puskár József et al.), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2024.

- Az ember a pulpitus mögött: interjúk a Miskolci Törvényszék nyugalmazott polgári fellebbviteli bíráival. Bírói portrék I. (az interjúkat készítette: Puskár József et al.), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2022.

- Bóka Zsolt: A bíróságok régi-új elnevezései - Kúria és törvényszék. Jog-Állam-Politika, 2 (2010) 4., 129-152. o.

- Bónis György-Degré Alajos-Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Kézirat. Budapest, Levéltárak Országos Központja, 1961.

- Fekete Kristóf Benedek: A modern magyar igazságszolgáltatás szervezete és igazgatása. Doktori (PhD) értekezés. Pécs, 2025.

- Gaálné Barcs Eszter: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. Levéltári Szemle, 62 (2012) 3. 33-50. o.

- Kahler Frigyes: Egy »rend-párti« forradalmár működése és kálváriája, a fehérgyarmati dr. Terényi Antal járásbírósági elnök. In: Büntetőjogi tanulmányok XXI. Veszprém, 2021-2022. 7-17. o.

- 82/83 -

- Kengyel Miklós: A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai. Tér és Társadalom, 3. (1989) 21-33. o. https://doi.org/10.17649/TET.3.3.138

- Lehotay Veronika: A Miskolci Ügyvédi Kamara első 100 éve. 1875-1975. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Ügyvédi Kamara, 2023.

- Megyeri-Pálffi Zoltán: Bíróságszervezés Pest vármegyében. Budapest, Budapest Környéki Törvényszék, 2024.

- Megyeri-Pálffi Zoltán: Fejér vármegye járásbíróságainak szervezéstörténete. Székesfehérvár, Székesfehérvári Törvényszék, 2023.

- Megyeri-Pálffi Zoltán: Névváltoztató bíróságok és a népköztársasági bírósági szervezet kialakítása (1945-1954). In: Laudator temporis acti. Ünnepi tanulmányok a 65 éves Horváth Attila tiszteletére (szerk.: Barna Attila et al.), Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024. 483-489. o. https://doi.org/10.36250/01249_46

- Stipta István: Bírósági szervezettörténet a hazai jogtörténettudomány tükrében. Jogtörténeti Szemle, 15 (2017) 1-2. 2-10. o.

- Szakács Ödön: A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító szerepéről. Jogtudományi Közlöny, 28 (1973) 5. 249-259. o.

- Szemelvények az Edelényi Királyi Járásbíróság történetéből. (szerk: Farkas Eszter), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2017.

- Ujkéry Csaba: Bírósági szervezet és igazgatás. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2007.

- Ürmos Ferenc: A szocialista bírósági igazgatás kialakulása és típusai. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae - Acta Juridica et Politica 28 (1979) 8. 3-47. o.

- Wirth Béla: A bíróságok szervezete és működése. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2002. ■

JEGYZETEK

[1] 1945. január 20-án a Magyar Királyság aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amelynek értelmében visszaálltak az 1937. december 31-e előtti országhatárok, ekképpen a területvisszacsatolásokkal érintett bíróságok kikerültek a magyar bírósági szervezetből.

[2] A m. kir. igazságügyminiszter 57.525/1921. IM számú rendelete értelmében 1922. január 1-jén kezdte meg működését a Sajószentpéteri Kir. Járásbíróság kirendeltsége Putnokon, majd az 52.788/1927. I. M. számú rendelet alapján a kirendeltség egyidejű megszűnésével 1928. január 1-jével megalakult a Putnoki Kir. Járásbíróság.

[3] A Sárospataki Kir. Járásbíróságot a m. kir. igazságügyminiszter 58.106/1912. I. M. V. számú rendelete létesítette 1913. március 1-jével.

[4] 1871. évi XXXII. törvénycikk az első folyamodású kir. törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről

[5] A királyi ministerium rendelete az első folyamodásu királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapítása tárgyában. Magyarországi Rendeletek Tára. Pest, Ráth Mór, 1871. 220234. o.

[6] 81/1945. (II. 5.) ME rendelet a népbíráskodásról

[7] Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt és Polgári Demokrata Párt

[8] 21400/1945. (X. 18.) IM rendelet a népbíróságok és a Népbíróságok Országos Tanácsa szervezetével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában

[9] Szabad Magyarország, 3 (1946) 49. február 28. 1. o.

[10] Szabad Magyarország, 3 (1946) 58. március 10. 3. o.

[11] Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, K szekció 27, Magyar Távirati Iroda Külföldi-belföldi hírek 1948. július 7.

[12] 539/1945. (III. 24.) ME rendelet az államhatalom gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

[13] Megyeri-Pálffi Zoltán: Névváltoztató bíróságok és a népköztársasági bírósági szervezet kialakítása (1945-1954). In: Laudator temporis acti. Ünnepi tanulmányok a 65 éves Horváth Attila tiszteletére (szerk.: Barna Attila et al.), Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2024. 484. o.

[14] 1946. évi VII. törvénycikk a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről

[15] Fővárosi Közlöny, 57 (1946) 25. június 8. 700. o.

[16] Magyarország államformája az 1946. évi I. törvénycikk értelmében 1946. február 20-ával köztársaság lett.

[17] 3800/1948. (I. 14.) IM rendelet egyes népbíróságok megszüntetése tárgyában

[18] 4100/1949. (I. 16.) IM rendelet a miskolci népbíróság és népügyészség megszüntetése tárgyában

[19] 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya

[20] 1949. évi 9. törvényerejű rendelet az igazságügyi szervezet átalakítása tárgyában

[21] Vö: Bóka Zsolt: A bíróságok régi-új elnevezései - Kúria és törvényszék. Jog-Állam-Politika, 2 (2010) 4. 129-152. o.

[22] 88000/1949. (XI. 1.) IM rendelet a bíróságok új elnevezése tárgyában

[23] Dr. Backer József debreceni ítélőtáblai bírót a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949. október 11-én nevezte ki a Miskolci Törvényszék elnökévé. Magyar Közlöny, 219 (1949) október 20. 1. o.

[24] Dr. Czipott György debreceni törvényszéki tanácselnököt 1948. augusztus 14-én nevezte ki a Sátoraljaújhelyi Törvényszék elnökévé Szakasits Árpád köztársasági elnök ellenjegyzésével Dinnyés Lajos miniszterelnök. Magyar Közlöny, 189-190 (1948) augusztus 25. 1. o.

[25] 4343/1949. (XII. 14.) MT rendelet a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában

[26] 5201/4/II.-1/1950. (I. 29.) BM rendelet a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4343/1949. (XII. 14.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában

[27] A rendelet értelmében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Gömör - kivéve a Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Noszvaj, Novaj, Szilhalom nagyközségeket és a szilvásváradi körjegyzőség községeit -, Abaúj és Zemplén megye addigi területét, valamint Szabolcs megyéből a csobaji, kenézlői, prügyi, tiszaladányi körjegyzőségekhez tartozó községeket és Viss nagyközséget, továbbá Ózd és Sátoraljaújhely megyei városokat foglalta magában.

[28] 5201/11/II-1/1950. (III. 12.) BM rendelet a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4343/1949. (XII. 14.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában

[29] 1950. évi 7. törvényerejű rendelet egyes megyei bíróságok és járásbíróságok megszüntetéséről, székhelyük és területük megváltoztatásáról, valamint új megyei bíróságok és járásbíróságok felállításáról

[30] 22500/1950. (IV. 1.) IM rendelet a sátoraljaújhelyi megyei bíróság és államügyészség megszüntetése tárgyában

[31] 144/1950. (V. 20.) MT rendelet a járások területének rendezéséről

[32] 177000/1950. (XII. 10.) IM rendelet a törvénykezelési területbeosztás tárgyában

[33] Magyar Közlöny, 135 (1950) augusztus 8. 976. o.

[34] Terényi Antal életéről lásd: Kahler Frigyes: Egy »rend-párti« forradalmár működése és kálváriája, a fehérgyarmati dr. Terényi Antal járásbírósági elnök. In: Büntetőjogi tanulmányok XXI. Veszprém, 20212022. 7-17. o.

[35] 1950. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról

[36] 1950. évi 46. törvényerejű rendelet az igazságügyi szervezettel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok módosításáról

[37] 1951. évi 32. törvényerejű rendelet a törvénykezési és az államigazgatási területbeosztás összeegyeztetéséről

[38] 68800/1951. (XII. 4.) IM rendelet Baktalórántházán, Encsen és Kemecsén járásbíróság létesítése tárgyában

[39] 1/1952. (I. 5.) BM rendelet a tokaji járás megszüntetéséről

[40] 6/1952. (II. 23.) IM rendelet a tokaji járásbíróság, megszüntetése tárgyában

[41] Megyeri-Pálffi: i.m. 489. o.; Megyeri-Pálffi Zoltán: Bíróságszervezés Pest vármegyében. Budapest, Budapest Környéki Törvényszék, 2024. 55. o.; Gaálné Barcs Eszter: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. Levéltári Szemle, 62 (2012) 3. 33-50. o.

[42] 1954. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről

[43] 15/1954. (III. 6.) MT rendelet Miskolcon városi bíróság és városi ügyészség felállításáról

[44] 57/1954. (IX. 2.) MT rendelet a közlekedési bíróságok felállításáról

[45] 77/1954. (XII. 11.) MT rendelet Ózdon járásbíróság és járási ügyészség felállításáról

[46] 1/1956. (I. 18.) MT rendelet az ózdi járásbíróság és járási ügyészség felállításáról szóló 77/1954. (XII. 11.) MT rendelet módosításáról

[47] 2/1956. (I. 18.) NET határozat egyes járások megszüntetéséről

[48] 3/1956. (I. 29.) MT rendelet egyes járásbíróságok és járási ügyészségek megszüntetéséről

[49] 1957. évi 8. törvényerejű rendelet egyes büntető eljárási rendelkezések módosításáról

[50] Magyar Közlöny, 14 (1957) február 2. 1. o.

[51] 1957. évi 34. törvényerejű rendelet a népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntető eljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról

[52] Dr. Varga Jánosnak a megyei bíróság elnökévé történő kinevezése 1957. május 3-án jelent meg a hivatalos lapban. Lásd: Magyar Közlöny, 50 (1957) május 3. 298. o.

[53] 5/1957. (VI. 29.) IM rendelet a népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntető eljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1957. évi 34. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

[54] 4/1957. (VI. 15.) IM rendelet a népbírósági tanácsokról és a bírósági szervezet, valamint a büntető eljárás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1957. évi 34. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

[55] 12/1957. (X. 13.) IM rendelet egyes bíróságok összevonásáról

[56] 4/1958. (V. 14.) IM rendelet egyes népbírósági tanácsok működésének megszüntetéséről

[57] 2000. évi CXXX. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról

[58] 2000. évi CXXX. törvény indokolása az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról

[59] 18/1961. (XII. 10.) NET határozat a putnoki járás megszüntetéséről

[60] 5/1961. (XII. 16.) IM rendelet a putnoki járásbíróság megszüntetéséről

[61] 301/1962. (I. K. 1.) IM. közlemény a putnoki járásbíróság megszűnésével kapcsolatos kérdésekről

[62] 9/1962. (VI. 15.) NET határozat az abaújszántói és a szikszói járás megszüntetéséről

[63] 8/1962. (VI. 28.) IM rendelet a szikszói és az encsi járásbíróság összevonásáról, valamint az abaújszántói járásbíróság megszüntetéséről

[64] T. Nagy József: Személyes sors a közösben, avagy a megyei bíróság elnöke elköszön. Észak Magyarország, 47 (1991) 149. június 27. 4. o.

[65] Jász László: Bíróságot avattak Encsen. Magyar Fórum, 3 (1991) 5. január 31. 11. o.

[66] 8/1962. (VI. 28.) IM rendelet a szikszói és az encsi járásbíróság összevonásáról, valamint az abaújszántói járásbíróság megszüntetéséről

[67] 1972. évi IV. törvény a bíróságokról

[68] Igazságügyi Közlöny, 1973 (2. sz.) február 24. 91. o.

[69] Az 1972. évi IV. törvény hatályon kívül helyezte az 1951. évi 32. törvényerejű rendeletet, amivel az igazságügyminiszter bíróságszervezésre irányuló felhatalmazása megszűnt.

[70] Magyar Közlöny, 1979. (1. sz.) január 1. 13-21. o.

[71] 1/1980. (XII. 12.) MTTH rendelkezés egyes községek városkörnyéki községgé nyilvánításáról

[72] 9/1981. (IX. 1.) NET határozat egyes bíróságok illetékességi területének megállapításáról

[73] 11/1981. (IX. 26.) NET határozat a mezőcsáti járás székhelyének áthelyezéséről

[74] 19/1981. (XII. 5.) NET határozat a Mezőcsáti Járásbíróság székhelyének áthelyezéséről és elnevezésének megváltoztatásáról

[75] 1983. évi II. törvény az Alkotmány módosításáról; 1983. évi 26. törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról és egyes tanácsi hatáskörök rendezéséről

[76] 1983. évi 25. törvényerejű rendelet egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről

[77] Magyar Hírlap, 17 (1984) 25. február 11. 6. o.

[78] 21/1983. (XII. 28.) NET határozat egyes bíróságok összevonásáról, a bíróságok elnevezéséről és illetékességi területének megállapításáról

[79] 38/1988. (VI. 10.) NET határozat a Kazincbarcikai Városi Bíróság létesítéséről

[80] Kengyel Miklós: A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai. Tér és Társadalom, 3. (1989) 23-24. o.

[81] Észak-Magyarország, 44 (1988) 153. június 28. 1-2. o.

[82] Észak-Magyarország, 44. (1988) 175. július 23. 5. o.

[83] Észak-Magyarország, 47 (1991) 149. június 27. 4. o.

[84] 16/1989. (II. 5.) NET határozat községegyesítésről és egyes községek várossá nyilvánításáról

[85] 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról, 1989. évi XLII. törvény az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról

[86] 1990. évi LXXX. törvény helyi bíróságok létesítéséről

[87] 1990. évi LXXX. törvény indokolása a helyi bíróságok létesítéséről szóló törvényjavaslathoz

[88] Észak-Magyarország, 47 (1991) 15. január 18. 1. o.

[89] Észak-Magyarország, 47 (1991) 2. január 3. 5. o.; Észak Magyarország, 47 (1991) 15. január 18. 1. o.

[90] Jász: i.m. 11. o.

[91] 25/1991. (I. 25.) KE határozat Leninváros nevének Tiszaújváros névre változtatásáról

[92] Észak-Magyarország, 47 (1991) 122. május 27. 2. o.; Pesti Hírlap, 2 (1991) 132. június 7. 1. o.

[93] Észak-Magyarország, 47 (1991) 133. június 8. 1. o.

[94] Tarnavölgyi László: Abaúj példáját követre Zemplén is önállósodni akar Négyközpontú lenne az "új" megye. Hajnali Hírlap, 2 (1992) 138. június 13. 1.

[95] Dr. Sarkadi Sándornak, a Miskolci Városi Bíróság elnökének a megyei bíróság elnökévé történő kinevezése 1991. július 31-én jelent meg a hivatalos lapban. Lásd: Magyar Közlöny, 7. (1991) július 31.435-436. o.

[96] Vö: Fekete Kristóf Benedek: A modern magyar igazságszolgáltatás szervezete és igazgatása. Doktori (PhD) értekezés. Pécs, 2025. 96. o.

[97] Kocsik László: Interjú a bíróság elnöknőjével (I.). Ózdi Maholnap, 3 (1992) 39. szeptember 25. 3. o.

[98] Wirth Béla: A bíróságok szervezete és működése. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2002. 13. o.

[99] 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

[100] 1997. évi LIX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról

[101] Az Igazságügyi Minisztérium 8003/1983. (IK 12.) számú tájékoztatója a bíróságok 1984. január 1-től hatályos szervezeti és területi beosztásáról még helyesen osztotta be az egyes bíróságok illetékességi területéhez tartozó településeket.

[102] 1997. évi CXIX. törvény indokolása a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról

[103] 1997. évi CXIX. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról

[104] Észak-Magyarország, 58 (2002) 80. április 6. 8. o.

[105] Ferenczi László: Interjú a megyei bíróság elnökével. Tiszaújvárosi Krónika, 19 (2001) 50. december 13. 1., 3. o.

[106] Horváth Szabolcs: Kevés pénzből jól bíráskodni. Dr. Sisák Péter a megyei bíróság új elnöke. Észak-Magyarország, 60 (2004) 201. augusztus 28. 8. o.

[107] Észak-Magyarország, 63 (2007) 239. október 12. 4. o.

[108] 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

[109] Észak Magyarország, 70 (2013) 1. január 2. 4. o.

[110] Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Országgyűlési Napló, 243 (2012) november 28. 4203. o.

[111] 2019. évi CXXVII. törvény az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról

[112] Dr. Répássy Árpádot - aki 2016. július 1-jétől állt a Miskolci Törvényszék élén - 2019. október 1-jei hatállyal az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki a köztársasági elnök, majd lemondására való tekintettel 2020. április 1-jével a Debreceni Ítélőtáblára tanácselnöknek osztotta be az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

[113] Értve ezalatt az 1950. március 16. és 2022. december 31. között ezen a néven működő igazgatási területet.

[114] Vö: Ürmos Ferenc: A szocialista bírósági igazgatás kialakulása és típusai. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae - Acta Juridica et Politica 26 (1979) 8. 38. o.

[115] Vö: Stipta István: Bírósági szervezettörténet a hazai jogtörténettudomány tükrében. Jogtörténeti Szemle, 15 (2017) 1-2. 2-10. o.

[116] A bírósági szervezet intézménytörténetének feldolgozása kiemelkedő pl. Hajdú-Bihar, Fejér és Pest megye vonatkozásában.

[117] Kengyel i. m. 22. o.

[118] Az újabb megyei kutatási eredményeket lásd: Szemelvények az Edelényi Királyi Járásbíróság történetéből. (szerk: Farkas Eszter), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2017.; Az ember a pulpitus mögött: interjúk a Miskolci Törvényszék nyugalmazott polgári fellebbviteli bíráival. Bírói portrék I. (az interjúkat készítette: Puskár József et al.), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2022.; Az ember a pulpitus mögött: interjúk a Miskolci Törvényszék Büntető Kollégiumának nyugalmazott bíráival. Bírói portrék II. (az interjúkat készítette: Puskár József et al.), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2023.; Lehotay Veronika: A Miskolci Ügyvédi Kamara első 100 éve. 1875-1975. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Ügyvédi Kamara, 2023.; Az ember a pulpitus mögött: interjúk a Miskolci Törvényszék munkaügyi ügyszakos és a Miskolci Törvényszék Gazdasági Kollégiumának nyugalmazott bíráival. Bírói portrék III. (az interjúkat készítette: Puskár József et al.), Miskolc, Miskolci Törvényszék, 2024.

[119] Vö: Gaálné: i. m. 36. o.

[120] Noha a Magyar Királyságban 1848-ban megszűnt a feudalizmus, a modern bírósági szervezet pedig csak 1872-ben jött létre, a marxista szemlélet feudális burzsoá maradványként tekintett a korábbi jogszolgáltatási szervezetre. Vö: Bónis György-Degré Alajos-Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Kézirat. Budapest, Levéltárak Országos Központja, 1961. 188. o.

[121] Szakács Ödön: A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító szerepéről. Jogtudományi Közlöny, 28 (1973) 5. 250. o.

[122] 2/1956. (I. 18.) NET határozat egyes járások megszüntetéséről

[123] Miskolci Megyei Bíróság, Miskolci Városi Bíróság, Miskolci Járásbíróság, Sárospataki Járásbíróság, Sátoraljaújhelyi Járásbíróság, Abaújszámntói Járásbíróság, Edelényi Járásbíróság, Encsi Járásbíróság, Mezőcsáti Járásbíróság, Mezőkövesdi Járásbíróság, Ózdi Járásbíróság, Putnoki Járásbíróság, Szerencsi Járásbíróság, Szikszói Járásbíróság, Miskolci Közlekedési Bíróság.

[124] Megyeri-Pálffi: i.m. 488. o.

[125] Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság alapító okirata és I. számú módosítása. 2009. június 12.; Miskolci Törvényszék alapító okirata. 2012. január 10.

[126] Vö: Megyeri-Pálffi Zoltán: Fejér vármegye járásbíróságainak szervezés története. Székesfehérvár, Székesfehérvári Törvényszék, 2023. 21.o.; Megyeri-Pálffi: i.m. 49. o.

[127] Ujkéry Csaba: Bírósági szervezet és igazgatás. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2007. 9. o.

[128] Észak-Magyarország, 13 (1957) 287. december 7. 6.

[129] 1989. évi XXXI. törvény indokolása az Alkotmány módosításáról

[130] 2011. évi CLXI. törvény indokolása a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról