A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez; ennek keretében a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, lefolytatja a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és az egyéb nemperes eljárásokat, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával -kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.[2]
A közjegyzőt - ha törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad[3].
A közjegyzőt terhelő titoktartás azonban nem érvényesülhet mindenek fellett, ezért a Ktv. több rendelkezése is lehetőséget ad arra, hogy a közjegyző mentesüljön a titoktartási kötelezettsége alól.
A közjegyzőket terhelő titoktartási kötelezettség fennállása vagy fenn nem állása kérdésében különbséget kell tennünk a között, hogy a közjegyzőhöz ki által és milyen eljárásban érkezik megkeresés, valamint abban, hogy a közjegyzőnek milyen módon kell abban részt vennie.
1./ Közjegyzői okiratról - ha e törvényben vagy az okiratban másképpen nem rendelkeztek - csak az abban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány[4].
A közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti[5].
A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a
- 54/55 -
ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat[6].
A hatályos szabályozás nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a közjegyző ügyleti okiratot vagy ténytanúsító okiratot készített. Ha a kérelmező jogi érdekét valószínűsíti, részére a közjegyző hiteles kiadmányt, hiteles másolatot vagy bizonyítványt adhat ki. Ebben az esetben a közjegyzőt nem terheli a törvény által előírt titoktartási kötelezettség, hiszen jogszabály által előírt módon tesz eleget a megkeresésnek.
Minden más esetben - tehát, ha a kérelmező a hiteles kiadmány, hiteles másolat vagy bizonyítvány kiadásához fűződő jogi érdekét nem valószínűsíti - csak az ügyletben félként szereplő személynek, törvényes képviselőjének vagy meghatalmazottjának adható ki hiteles kiadmány (Ebben az esetben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha a felet a meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette[7]).
2./ A törvény által hivatkozott "jogi érdek" fogalma igen kérdéses a joggyakorlatban, mivel ennek pontos fogalmát egyetlen jogszabály sem adja meg. A jogi érdek meghatározása a jogalkalmazó feladata, s esetileg eldöntendő kérdés. A bírói gyakorlat szerint a konkrét jogi érdek fennállása alapvető követelmény. Közvetett jogi érdek nem elégséges. Az ezzel ellentétes jogi álláspont súlyosan sértené a forgalmi élet biztonságát és tömegesen lehetővé tenné már teljesedésbe ment szerződések és kialakult élethelyzetek harmadik személyek által való megbolygatását (Pfv. VI. 20 071/2010/6. számú határozat)[8].
A jogi érdek a polgári perjog egyik fontos tétele. Olyan érdeket értünk alatta, melyhez kapcsolódó eljárás/ügy kihatással kell legyen a fél/kérelmező jogi helyzetére, vagyonára, személyére, általa jogokat szerezhet vagy valamely kötelezettség alól szabadulhat, jogvédelmet nyerhet, akinek a törvény által biztosított joga veszélyeztetve van vagy sérelmet szenvedett.
Ezeket a helyzeteket és a jogi érdeket mindig egyenként, az adott ügyben elbírálva kell megítélni és eldönteni, hogy a közjegyző előtt megjelent kérelmező jogi érdekét valószínűsítette-e.
Fontos kitétel a valószínűsítés, mely azt jelenti, hogy a fél által felhozott körülmények objektíve alkalmasaknak kell lennie arra, hogy a fél által hivatkozott jogi érdek fennálltára a közjegyző megalapozottan következtethessen.
3./ Összegezve, a közjegyzőnek titoktartási kötelezettség tehát ügyleti okiratok készítése esetén és csak abban van, ha a közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében
- 55/56 -
nyilatkozattételre vagy tanúvallomás megtételére hívják fel. Ezekben az esetekben a kötelezettség alól az ügyletben félként szereplő személy, jogutódja, törvényes képviselője adhat felmentést[9].
A közjegyző a titoktartási kötelezettsége alól akkor mentesül, ha az ügyben valamennyi érdekelt fél felmentésre irányuló nyilatkozatát megtette. Amennyiben hatóság keresi meg a közjegyzőt nyilatkozattétel vagy tanúvallomás (továbbiakban: nyilatkozat) végett, ezen felmentésnek a nyilatkozat megtételét megelőzően kell rendelkezésre állnia. Arról, hogy a felmentést az érdekelt megadta, a közjegyzőnek minden esetben a nyilatkozat megtétele előtt meg kell győződnie.
A titoktartás alóli felmentést nem szükséges magának a közjegyzőnek beszereznie, azt a hatóság is beszerezheti, aki pedig ezt a közjegyző felé továbbítja azzal, hogy az érdekelt a kötelezettség alóli felmentést megadta, a nyilatkozattételhez hozzájárul.
Ebben az esetben viszont, ha a felmentést az ügyfél nem írásban tette, de a hatóság arra hivatkozik, hogy az ügyfél azt szóban megadta, célszerű a nyilatkozatról felvett jegyzőkönyvet a közjegyzőnek úgy kezdeni, hogy "....arra tekintettel, hogy a ....szerv képviselője/nyomozó hatóság szóban úgy tájékoztatott, hogy az érdekeltek a titoktartás alól felmentettek, erre tekintettel teszem az alábbi..."
4./ Abban az esetben, ha az érdekelt nem ad felmentést, vagy a hatóság úgy nyilatkozik, hogy azt nem szerezte be, akkor - az ügy adatainak és tényeinek ismertetése nélkül - a Ktv. alapján a közjegyző a hatósági tevékenységéről általánosságban tájékoztatja:
Ennek lényege abban áll, hogy a közjegyző együttműködni köteles a más hatóság által végzett hatósági tevékenység lefolytatásakor, köteles a más hatóság munkáját segíteni.
Ez a jogszabály által minket terhelő kötelezettségen túlmenően azért is ajánlatos, mert ellenállásunk esetén könnyen előfordulhat (ahogy több alkalommal elő is fordult), hogy a nem segítőkész közjegyző/helyettes kolléga ellen is eljárás indul, mondván, azért igyekszik az eljárás menetét akadályozni, mert ő is érintett az ügyben, a bűncselekmény elkövetésében vagy jogszabálysértésben segítette az ügyfelet.
Ezen esetekben az eljárás (időpont adás, okirat előkészítés, ügyfelek együttes jelenléte, felolvasás, aláírás, stb.) menete általános ismertetésével segítheti a közjegyző a hatóságok munkáját, a titoktartási kötelezettség megtartásával.
5./ Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi kamara elnökségének adható ki[10]. Ebben az esetben az okiratot hivatalos használatra meg kell küldeni a bíróságnak vagy a területi kamara elnökségének, ez sem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, mivel itt is érvényesül a Ktv. azon rendelkezése, hogy a közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti. Itt sem a közjegyző
- 56/57 -
aktív közreműködéséről van szó, hanem a jogszabályi rendelkezéseknek való elégtétel, ezért a titoktartás és ezen kötelezettség alóli felmentés fel sem merül.
6./ A levéltár részéről titoktartási kötelezettség: mennyiben érinti a levéltárat, ha a hatóság őket keresi meg olyan közokirat hiteles kiadmányának kiadása végett, ami már náluk van elhelyezve.
A közjegyzőnek, aki már az iratokat leadta - vagy elhalálozás miatt okiratai a levéltárban vannak - az okirat neki vissza nem adható, arról a közjegyző hiteles kiadmányt vagy másolatot már ki nem adhat, a Ktv. 168 § (1) bekezdése szerint arról a közjegyzői levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot.
Azt, hogy a közjegyzői levéltár kinek és milyen jogcímen adhat ki okiratról hiteles másolatot, - jogszabályi rendelkezés hiányában - a gyakorlat alakította ki. A Ktv. 153 § rendelkezéseit, a közjegyzői titoktartásra vonatkozó szabályokat a levéltár magára nézve ugyan úgy kezeli, mintha közjegyző volna. Okiratról hiteles másolatot abban az esetben ad ki, ha a megkereső szerv vagy személy, a közjegyzői okirat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
Hagyatékátadó végzés kiadásakor is ez a helyzet. Ha a megkereső fél kivonatot kér a hagyatékátadó végzésből - mivel a levéltár a leadott hagyatékátadó végzéseket nem tudja szerkeszteni - visszaküldi kölcsönzéssel az illetékes közjegyzőnek az aktát, aki annak megfelelően elkészíti a hagyatékátadó végzés kivonatát, majd a megküldött anyagokat visszaküldi a levéltárnak. Ezt követően a levéltár adja ki a megkeresőnek a hagyatékátadó végzés kivonatát a Ktv. 153 §-ának megfelelően.
7./ A közjegyző feljelentési/bejelentési kötelezettsége:
Figyelemmel arra, hogy a Ktv. személyazonosság on-line ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései a titoktartás körébe tartozó adatoknak, illetve tényeknek az ügyfélen kívül más személy részére történő továbbítását írják elő (kötelező rendőrségi bejelentés arra az esetre, ha a közjegyző az ellenőrzés során elveszettként, ellopottként vagy megsemmisültként nyilvántartott igazolvány felhasználását észleli), a törvény e két rendelkezés- titoktartás és adattovábbítás - összhangját teremti meg azzal, hogy lehetőséget ad a titoktartási kötelezettség alóli kivétel törvényi megfogalmazására.
Ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyőződni saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból.
A közjegyző a fél igazolványa nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői-engedély nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.
Ha a közjegyző az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye
- 57/58 -
nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének[11].
A Hivatal nyilvántartásaihoz való csatlakozással lehetővé válik a személyazonosításra szolgáló adatok összevetése, a személyazonosításra szolgáló igazolványok jogos felhasználásának ellenőrzése, ezáltal elkerülhető az elvesztett, ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a nyilvántartásban nem szereplő igazolványok adatigazolásra történő felhasználása.
A törvény teljes körűen szabályozza azt, hogy milyen nyilvántartásból mely adatokat igényelheti a közjegyző. A közjegyzőnek valamennyi közjegyzői okirat elkészítése során meg kell győződnie a fél személyazonosságáról, az igazolványának érvényességéről a nyilvántartásokból történő adatok lekérésével; erre figyelemmel szabályozza a törvény a közjegyző közreműködési kötelezettségének megtagadását is. A törvény előírja, hogy ha a nyilvántartások adatai nem egyeznek meg a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány adataival, vagy az igazolvány érvénytelen és más módon sem igazolható a személyazonosság, a közjegyző a közreműködését köteles megtagadni.
A Budapesti Közjegyzői Kamara megkeresésére - miszerint a közjegyzőt, mint hivatalos személyt terheli-e a Be. 171. § (2) bekezdésében írt feljelentési kötelezettség az eljárása során tudomására jutott bűncselekményekkel kapcsolatban - a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya, illetőleg a Fővárosi Bíróság indokaiban lényegében megegyező -állásfoglalást adott ki.
Állásfoglalásukban kifejtik, hogy a közjegyzőre vonatkozik a Be. 171. § (2) bekezdésében írt rendelkezés, azaz mint hivatalos személy, köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt, ha az elkövető ismert, annak megjelölésével -feljelenteni. A Legfőbb Ügyészség "a közjegyző általános titoktartási kötelezettsége, illetve a hivatalos személy feljelentési kötelezettsége között ellentmondást nem lát..., utóbbi speciális - az általános szabály alóli kivétel -jellegére figyelemmel.[12]
8./ Az okiratok felolvasása:
A közokirat közjegyzői általi felolvasása csak nagyon messziről érinti a közjegyző titoktartási kötelezettségét, azonban több elemében is lényeges lehet, ha a közjegyző a titoktartási kötelezettsége alóli felmentést követően tanúvallomás tételére köteles:
Lényeges kérdés, hogy amikor a közjegyzői okirat-felolvasásról beszélünk, az okirat felolvasása kifejezést használjuk, az ismertetés félrevezető kifejezése helyett. Okirat ismertetésre a Ktv. 120 § (2) bek. alapján van lehetőség. Minden esetben az okiratok felolvasása zajlik.
- 58/59 -
Az okirat felolvasása azért lényeges, mert a Ktv. 120 § (1) bek. d) pontja szerint a közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt.
A Ktv. 131 § (1) bek.: nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a Ktv. 120-129. § -ban foglaltak megsértésével, vagy elmulasztásával készített.
Maga a közokirat elkészítése egy perpótló eljárás, a közokirat egy ítéletet pótló irat, az okirat felolvasása pedig az iratismertetési eljárást hivatott helyettesíteni.
Amennyiben polgári perben az iratismertetés elmarad, az olyan súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, mely sérti a polgári eljárás egyik alapelvét, a közvetlenség elvét, így az ítélet (közokirat) meghozatalát nem alapozhatja meg[13].
9./ Mostanában előfordult, hogy az ügyfelek arra hivatkoznak, hogy a közjegyzői okiratot annak elkészítésekor és aláírása előtt a közjegyző/helyettes nem olvasta fel.
Ezeket a vádakat kizárni nem lehet. A tény azonban az, hogy azon ügyfelek (természetesen az esetek 99 %-ában), akik előtt az okiratok felolvasásra kerültek, nem hivatkoznak annak elmaradására, hiszen egyrészt eszükbe sem jut, másrészt egy nyomozati vagy bírósági eljárás során valótlan állításuk keresztkérdésekkel leleplezhető. Az ügyfelek többsége csak akkor hivatkozik erre, ha az okirat felolvasása valóban elmaradt, és egy későbbi eljárásban szembesülnek vele, hogy ennek milyen következménye lehet (Ktv. 131. § (1) bek.) (lsd. 8 pont).
10./ Gondnokolt nyilvántartás:
Ez sem kapcsolódik közvetlenül a titoktartás témakörhöz, de érdekes lehet abban az esetben, ha a közjegyzői ügyleti okirat készítésénél felmerül a gyanú, hogy az ügyfél - megnyilvánulásai, magatartása, kérdésekre adott válaszai miatt - a nyilvántartásban szerepelhet, a nyilvántartás adataiból erre vonatkozóan felvilágosítás kérhető, oly módon, hogy a gondokság alá helyezettek adatairól, a gondnokság alá helyezési perben illetékes bíróságok által vezetett névjegyzékek összekapcsolása útján létrejött országos nyilvántartást (a továbbiakban: országos névjegyzék) az OBH működteti, amely az adatokból az Gnytv. 14-16. §-ai szerint teljesít adatszolgáltatást.
A gondnokoltak nyilvántartásáról a 2010. évi XVIII. törvény (Gnytv.) rendelkezik, a bíróság által gondnokság alá helyezettek számítógépes névjegyzékének nyilvántartásáról szóló szabályzatáról az Országos Bírósági Hivatal elnökének 18/2012. (X. 18.) OBH utasítása rendelkezik.■
JEGYZETEK
[1] A publikáció a 2013. február 8. napján a Budapesti Közjegyzői Kamarában megrendezett Önképzőkörön elhangzottak szerkesztett, kiegészített változata
[2] a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (továbbiakban: Ktv.) 1. § (2), (3), (4) bek
[4] Ktv. 150. §
[5] Ktv. 153. §
[6] Ktv. 111. § (1), (2) bek.
[8] BH 2011.340, BH 2004.444
[10] Ktv. 119. § (2) bek.
[11] Ktv. 122. § (1), (2), (8) bek.
[12] dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc 2013. január 9-én MOKK levelező rendszerben küldött levele
[13] Ugyanezt állapította meg a Debreceni ítélőtábla BDT2008.1934 számú ítéletében
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
