Az elmúlt időszakban egyre többet hallunk az információs társadalomról anélkül azonban, hogy arról pontos fogalmi megközelítésünk lenne. Az információs társadalmat nevezik "tudástársadalomnak", illetve "tudás alapú társadalomnak".1 Szintén az információs társadalomhoz, nevezetesen annak az eszközrendszeréhez kapcsolódó szakkifejezések az "elektronikus társadalom"2, az "információs gazdaság" és az "elektronikus gazdaság"3. Azt még kevesebben tudják, hogy az információs társadalom nem napjaink találmánya.
Egyes szakemberek a múlt század negyvenes éveire vezetik viszsza az információs társadalom keletkezését, amelynek fő elemei az elektronikus, digitális számítógép fejlesztése, a tranzisztor megjelenése, az emberi öröklésért felelős molekula, a DNS szerkezetének feltárása voltak.
1956-57-re teszik azoknak a mélyreható gazdasági, politikai és társadalmi változásoknak a kezdetét, amelyek átvezettek a modern információs társadalom szférájába. 1956-ban készült el az első tranzisztorokkal működő számítógép. Az információs munkakörben foglalkoztatottak száma az USA-ban először haladta meg az 50%-ot. 1957-ben jelent meg az ember - a szovjet Gagarin - a világűrben, amely miatt az USA hatalmas volumenű katonai fejlesztéseket indított el. Gagarin szputnyikja, a hiányzó technológiai katalizátornak bizonyult.
Már a 20. század második felében az elért műszaki, tudományos fejlődés alapján futurológusok, szociológusok, filozófusok és más társadalomtudósok prognosztizálták azt a mélyreható változást, miszerint a jövő társadalmában a tudás lesz a legfontosabb erőforrás.4
Az információs társadalom szakkifejezés Yoneji Masuda japán professzortól származik.5 Az Európai Közösség hivatalos dokumentumai közül elsőként az ún. Bengemann jelentés jóval később, 1994-ben említette az információs társadalmat.6
Más történeti jellegű megközelítés szerint a periódikusan lezajló információs forradalmak vezetnek el korunk információs társadalmához.
Komoly tudományos kutatások tárgya az információs társadalom kialakulása, amelyet négy információs forradalomból vezetnek le, továbbá azok technikai, politikai, gazdasági, szociológiai hatásáról beszélnek:
- az első információs forradalmat a beszéd kialakulása jellemezte;
- a második információs forradalmat az írás és az írásbeliség bevezetése jelentette;
- a harmadik információs forradalmat a könyvnyomtatás feltalálása reprezentálta;
- a negyedik információs forradalom egy olyan kommunikációs infrastruktúra kialakítását jelenti, amely részben megszabadítani látszik az emberiséget az idő és a távolság fogságából, amelyet már az államok fölé növő önálló életet élő kibernetikus tér jellemez.7
Az információs társadalmat lényegében a negyedik információs forradalom társadalmi és kulturális beágyazottsága jelenti.
Masuda professzor (1. 5. jegyzet) 1980-ban az alábbiak szerint körvonalazta az információs társadalmat:
"Az információs társadalom olyan új típusú emberi társadalom lesz, amely teljes mértékben különbözik a jelenlegi ipari társadalomtól. A társadalom átalakulása és fejlődése mögött álló hatóerő az információs javak termelése lesz, nem pedig az anyagiaké. Olyan társadalom terveit körvonalazza, amely az anyagi javak bőséges fogyasztása helyett az ember kreativitását virágoztatja fel.8
William Martin 1995-ben úgy határozta meg az információs társadalmat, miszerint olyan társadalom, amelyben az élet minősége éppúgy, mint a társadalmi változások és gazdasági fejlődés egyre nagyobb mértékben az információtól és annak felhasználásától függenek.9
Az információs társadalom az Európai Közösség által kiadott értelmezés szerint azon nagyszámú és sokféle kihívás és lehetőség leírására szolgál, amelyeket a gazdaságban, a politika egészében, valamint általában a társadalomban lezajlott modern információs és kommunikációs technológiai fejlődés hívott életre. Legfontosabb elemei:
- a digitálisan tárolt adatok, szövegek, hangok és képek összekapcsolása (multimédia),
- a modern telekommunikációs rendszerek,
- a személyi számítógépek és az
- internet.10 Ide sorolhatjuk továbbá a mobil távközlési eszközöket is.11
Az információs társadalom megközelítésére érdekes képlet kínálkozik:
I = mc3
E képletben az "I" az információs társadalmat, az "m" a tömegpiac méretét, a "c a köbön" pedig
- a computer (számítógép),
- a communikation (telekommunikáció) és
- a content (tartalom) összetevőket jelölik.
Az információs társadalom tehát a tömegpiac méretét, az internet-hozzáférés elterjedtségével, a számítógéphez jutás lehetőségével, illetve a tartalommal határozza meg.12 Ez utóbbi három "c"-vel jelölt tényező szorzata az információs társadalom mennyiségi mutatója.
Végülis az információs társadalom fogalmát az alábbiak szerint adhatjuk meg: A világon rohamos gyorsasággal kiépülő kommunikációs infrastruktúrát jelent, amelynek jelentős műszaki, politikai, gazdasági, és szociális vonatkozásai vannak.
Ez a kommunikációs rendszer kiszabadítja az embereket az idő és tér fogságából.13
Az információs társadalmat posztindusztrialista társadalomnak tekintik a szakemberek. E nézetnek a képviselője Daniel Bell amerikai szociológus volt, aki a posztindusztrális társadalmat az indusztriális (ipari) társadalom alternativájaként határozta meg.14 A neves tudós már 1973-ban prognosztizálja az ipari társadalom végét és megállapítja, hogy posztindusztruiális társadalomban a rendszerezett elméleti tudás és vele együtt az innovációs készség jelentik majd a társadalom számára azt a stratégiai erőforrást, amit az ipari társadalomban a tőke és munkaerő jelent.15
Azzal minden szakember egyetért, hogy a társadalomnak meghatározó termelő és szervező ereje az emberi kreativitás. A posztindusztrialitásnak a harmadik évezredben is vannak hívei, újrafogalmazói és szószólói az Európai Unióban. "Az Európai Unió deklarált célja, hogy információs társadalommá váljon. A föld- és iparalapú társadalmi berendezkedés után a világ legfejlettebb régiói ugyanis megindultak a posztindusztrializmus felé."16
A szakirodalom érdekes módon adja meg az indusztrális és posztindusztriális társadalom összefüggését.
Akkor lehet a posztindusztriális társadalom fejlettségéről, az információs társadalom gyakorlati megvalósulásáról beszélni, ha:
- az információs szektor, az információs ipari termelés értéke magasabb, mint az összes többi iparág termelési értéke, illetve
- egy ország lakosainak több mint 50%-a rendelkezik internet-eléréssel (2002-ben 8 ország lépte át ezt a határt: Finnország, Dánia, Hollandia, Izland és Svédország), Kanada, USA és Svájc.17
Az információs társadalom az élet minden területére kiemelt hatással van. Természetesen nem csupán a gazdaságot érinti ez a változás, az összes társadalmi rendszer átépül az információs társadalom alapvető logikája szerint. Az információ és az informatika ugyanis az élet minden vetületére hatással van.18
Az információs társadalom átalakítja a gazdaság szerkezetét a fejlett államokban. Jelenleg pl. az Egyesült Államokban az ún. szoftveriparból (szoftverek, adatbázisok, internet) származik a nemzeti jövedelem több mint 5%-a, amely meghaladja akár a gépipar, akár a repülőgépipar, akár az autóipar termelését. A szoftveripar további növekedése várható a 3. évezred elején a hagyományos termelési ágak rovására a GDP-n belül.19
A kereskedelem területén a legnagyobb változásnak tekinthetjük azt, hogy átalakul a hagyományos értelemben vett piac. Egyrészt megszűnik a termelők és fogyasztók közötti kapcsolathiány, fölöslegessé válnak a készletek és szintjük beteges figyelése, hiszen a marketing az információs társadalom segítségével már a fogyasztói igény pillanatnyi változásaihoz is idomulni képes.20
Az információs társadalmat információközpontú társadalomnak tekinthetjük, amelyet az jellemez, hogy
- az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját,
- a társadalom és a gazdaság maga is az információs értékeket termelő és felhasználó mag körül nő, illetve fejlődik,
- az információ - mint gazdasági termék - fontossága meghaladja az árukat, az energiáét és a szolgáltatásokét.21
Az információs társadalom erőteljesen hat a társadalomra nemcsak a politikai, a gazdasági és társadalmi élet, hanem a kulturális életet, sőt a társadalomban a műszaki fejlődés struktúráját is befolyásolja.22
6. Az információ, mint termelési tényező soha nem látott mértékben felértékelődött. Ezt az értéknövekedést fejezi ki az is, hogy világszerte jelentős erőfeszítések történnek az információhoz való hozzájutás minél gyorsabb, hatékonyabb módjainak megvalósítása, a korszerű információs infrastruktúra kiépítése érdekében, különösen a mikroelektronika, távközlési technológia és a számítástechnika fejlődik rohamosan.
7. Társadalmi vonatkozásban új élethelyzetek, új viselkedésminták születnek, vagy a régiek telítődnek meg új tartalommal. Igen jellegzetes példa erre az ún. "teleworking" (= távmunka), vagyis a számítógéphálózat segítségével az otthonról való hivatali munkavégzés, és az ezzel járó speciális életforma megteremtése.
Másrészt az információs elit és a társadalom további tagjai között jelentős tudás-szakadék és jövedelmi különbség keletkezik.
Harmadrészt az információs társadalom segítségével virtuális közösségeket lehet létrehozni. Adott esetben olyan munkacsoportokat lehet alkotni, melynek tagjai többszáz kilométerre vannak egymástól.
8. A kulturális hatások elsősorban az oktatásüggyel függnek össze. Egyrészt az információs társadalom nagyütemű fejlődése elképzelhetetlen a társadalom tagjainak magas kulturális színvonala nélkül, másrészt pedig az információs társadalom továbbvitelében a szükséges innovációs készség fenntartásában az oktatási intézményeknek, különösen pedig a felsőoktatásnak kiemelt szerepe van.
9. Az információs társadalomnak más negatív hatásai is vannak, nevezetesen a nagy nyilvántartások, a nagyteljesítményű adatfeldolgozó rendszer és adatbázisok révén az államok igen pontosan megismerhetik polgáraik életszokásait, aminek révén következtethetnek szándékaikra, várható reakcióikra, s innen már csak egy lépés az, hogy különféle manipulációk révén akár a demokratikus intézmények - egyebek között a szabad választások - működése is önnön karikatúrájába forduljon át.23
Másrészt a társadalmat ellenőrizhetetlen és silány információval telítik.24
Harmadrészt pedig az információs technológiák fejlődése soha nem látott lehetőséget biztosít a jogsértésekhez.
10. Az információs társadalom kifejlődése a világ legfejlettebb gazdasági térségeiben azt eredményezte, hogy az 1999-től információs szolgáltatásokhoz való hozzáférés25 - hasonlóan a legmagasabb szintű egészségvédelemhez -, vagy környezetvédelemhez ún. "harmadik generációs", azaz programjellegű, vagyis az adott államban meglévő anyagi lehetőségek szerint biztosítandó alapjoggá vált. Másrészt információs alapjogként tekintik azt a személyhez fűződő jogot, hogy az információs társadalom eszközei ne hatoljanak be az emberek digitális magánszférájába.26
Folyamatban van tehát az állampolgárok információs alapjogainak biztosítása, ez egyben sajátos fogyasztóvédelmi eszköznek is tekinthető, tudniillik pozitív diszkriminációként szociális szolgáltatás minimumot ad minden polgárnak.27
Az európai információs társadalmat leginkább az internet elterjedésével jellemezhetjük.28, 29 Az internet rohamosan növekvő fontosságú és hallatlan dinamizmussal fejlődő rendszer, amelyet egyre több célból és a társadalmi élet egyre több területén használnak fel.
Az internet minden idők leggyorsabban terjedő kommunikációs eszköze. Ameddig a telefonnak 74, a rádiónak 38, a televíziónak 13, addig az internetnek csak 3 évre volt szükség, hogy eljussanak 50 millió előfizetőhöz.30
Az internet megtestesítője a modern információs társadalom és olyan divatos fogalmak szinonimája, mint
- "világháló",
- "kibernetikus tér",
- "globális informatikai infrastruktúra",
- "digitális szupersztráda".31
Az internet központi társadalmi témává válását, elterjedését jelzi, hogy 2002-ben a világon kb. 450 millió, Magyarországon több mint 800 000 internethasználót tartottak nyilván.32, 33
Az internethasználók száma a világon évente 100-150 millióval növekszik.
Az Amerikai Egyesült Államokban az összlakosságból több mint 200 millió ember rendelkezik internet hozzáféréssel.
Ma már az internetet viszont nem övezi körül az a dicsfény, mint korábban, mondjuk öt évvel ezelőtt. A nem kívánt e-mailek és a vírusok az Európai Unió internet hozzáféréssel bíró polgárai 8-9%-ának okoznak bosszúságot, 2%-uk pedig csalás áldozata lett a bankkártyával, illetve interneten történő vásárlás során. Így nem meglepő, hogy az internet használók alig 5%-a vásárol rendszeresen a világhálón keresztül.34
Az 1994. év kiemelkedő jelentőségű volt az információs társadalom létrehozása szempontjából. Fontos mérföldkőnek tekinthetjük az ún. Bangemann jelentést,35 amely már érdemben fogalmazta meg és tudatosította az információs társadalom létrehozásának igényét.
A Bangemann jelentés közös utat jelöl ki az EK államai számára és szervezési modellt is ajánl, nevezetesen az adminisztratív-jogi kereteket. Különösen fontosnak tartják az infrastruktúra kiépítésére és a magántőke bevonására lehetőséget biztosító liberalizációt.36
A Bangemann jelentés az új társadalom alapjának a kommunikációs közösséget tekinti, amelynek komponensei:
- az információt közvetítő hálózatok,
- az információ használatát biztosító alapszolgáltatások és a
- fogyasztóhoz vagy véghasználóhoz történő eljutást megkönynyítő alkalmazások.
A tervezet olyan társadalmat körvonalaz, amely gondoskodik a jövőben az európai társadalomról és fogyasztókról.37
A Bangemann jelentés értelmében az Európai Unió szerveinek elő kell segíteniük az információ piacélénkítő hatását:
- az informatikai eszközök szabványosítása,
- a telekommunikációs monopolhelyzetek megszüntetése,
- a magánszféra védelme és az
- adatbiztonság szabályai kidolgozása által.38
Az információs társadalom kiépítése tekintetében több kiemelt jelentőségű dokumentum készült el a Bangemann jelentés évében, azaz 1994-ben és a rákövetkező években
- Az Európai Bizottság Zöld könyve az európai műsorgyártó ipar stratégiai irányainak erősítéséről, az Európai Unió audiovizuális politikájával összefüggésben.39
- Szintén az Európai Unió audiovizuális politikáját volt hivatott elősegíteni a Luxemburgban 1994-ben készült dokumentum: Európai Bizottság Szakértő Bizottsági jelentése az Európai Unió audiovizuális politikájáról.40
Már az információs társadalom megvalósításáról adott képet az Információs Társadalom Fórum első éves jelentése az Európai Bizottság számára.41
Az információs társadalom kiépítésében a '90-es évek második felében az alábbi lényeges események történtek:
1995 legnagyobb történése szempontunkból a világ első hét42 gazdasági hatalmának (az Európai Unióból ide tartoznak: Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország) az információs társadalomról szóló miniszteri csúcskonferenciája volt február 25-26-án Brüsszelben. Az itt elfogadott határozat lényeges elveket tartalmazott a fejlesztési támogatásokkal kapcsolatban. Ezt követően készült el a Közösségben az "Élet és munka az információs társadalomban: hangsúly az embereken" (1996) Zöld Könyv43, amely az információs társadalom műszaki és szociális kérdéseit részletezi. Ami az 1996-os évet illeti, ki kellett emelni az alábbi dokumentumokat:
- Európa felkészítése az információs társadalomra44
- Az információs társadalom beépítése az Európai Unió politikájába, a következő lépések előkészítése.45
Az információs társadalom kialakításához 1997-ben újabb Zöld Könyvet46, 47 bocsátottak ki, amely a telekommunikáció, a média és információtechnológia közös fejlődési tendenciáit, fejlesztését irányozta elő. A konvergencia48 a Zöld Könyv szerint nem vezethet további szabályozáshoz, a már létező szabályozást kell újragondolni és ellenőrizni.49, 50 Az Uniónak szüksége van megfelelő szabályozási keretekre, hogy a konvergencia előnyeit maximálni tudjuk. A Zöld Könyvben javaslatot tesznek a független távközlési hatóságok átszervezésére, hatáskörük kiterjesztésére, valamennyi hálózathoz való szabad hozzáférésre, a hírközlési szolgáltatások egységes engedélyezésére, az internetes és távközlési adatok védelmére.51
Az internet és az információs társadalom adta kihívások és a tudásalapú társadalom megteremtése megkövetelte nemcsak a távközlés, internet, multimédia, mobiltelefonok, személyi számítógépek műszaki fejlesztését, hanem ezeknek a társadalom valamennyi területén történő alkalmazásának elősegítését. 1999-ben nyert indítást az "eEurope = információs társadalom mindenkinek" program.52, 53
E programot 2000 márciusában Lisszabonban elfogadták. A dokumentum alapgondolata az állampolgári jog alapján biztosított internet, az emberek informatikai, digitális képzése és a szociálisan átjárható társadalom.54
Az információs társadalom kiépítése az Európai Unió egyik fontos politikájává emelkedett.55 Az eEurope program szinte minden fontos területet felölel: olcsó internet, elektronikus e-kutatás, elektronikus hálózatok biztonsága, e-oktatás, e-munka, az információs társadalomban való részvétel biztosítása, e-kereskedelem, e-kormányzat, e-egészségügy, e-elektronikus tartalom, e-elektronikus közlekedés.
Az eEurope 2002 akcióterv teljesítésre került, sikerére épít az "eEurope 200556 cselekvési program,57 amely az Európai Közösség legversenyképesebb, legütőképesebb integrációvá gazdasági hatalommá fejlesztését irányozza elő.58
Az akcióterv különös figyelmet szentel az eEurope 2005 végrehajtását szolgáló eszközöknek:
- Nemzeti és közösségi szintű jogalkotás és meglévő politikák megfelelő megváltoztatása az alábbi kulcsterületeken: szélessávú hálózati kapcsolat biztosítása a közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézmények számára; interaktív és mindenki által elérhető, platform-független közszolgáltatások létrehozása; on-line egészségügyi szolgáltatások nyújtása, a hálózatok kiépítését akadályozó tényezők lebontása, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, a jogsértések megakadályozása.
- A megvalósítási folyamat rendszeres ellenőrzése.
- Bizottság részvétele a tagjelölt államok részvételével.
- Az eEurope 2005 a különböző országokban az információs társadalom megvalósításával és a szükséges eszközök biztosításával az EU versenyképességének növelésével és a fogyasztók életminőségének növelésével59 a társadalom legjelentősebb mozgató erejévé válik.
Lényegében az eEurope több közösségi politikát (médiapolitika, távközlési politika, audiovizuális politika) átfogó programtervezet, illetve intézkedéscsomag. Jelentőségét mutatja, hogy több politikus - így pl. Romano Prodi, a bizottság elnöke szerint - ezen múlik félmilliárd ember jóléte.60
Az eEurope program kiértékelése az információs társadalom kiépítésének gyors ütemét, kiterjedtségét mutatta, emellett olyan új prioritások is megfogalmazást, mint
- a távközlési szabályok egységesítése,
- a harmadik generációs mobiltelefon térnyerésének támogatása,
- a telefonos és pénzügyi internetes szolgáltatások terjesztése,
- biztonság növelése a világhálón,
- állami intervenció.61
Az eEurope 2005 akcióprogram 4 kiemelten fontos alaptevékenységet érint:
- E-bussines (üzlet) felöleli egyrészt az elektronikus kereskedelmet (on-line árubeszerzés és szolgáltatás, másrészt a vállalati rendszer átépítését (struktúra, ügykezelés, logisztika stb.);
- E-governement (kormányzás). Az eEurope 2005 továbbra is a prioritások között tartja az elektronikus igazgatás térnyerésének elősegítését;
- E-learning (tanulás). Ezen alprogram célja az oktatás elősegítése, továbbá az, hogy legfeljebb 15 diák jusson egy számítógépre, valamint informatikai programok indítása a lakosság széles rétegei számára;
- E-health (egészségügy). Ezen alprogram magába foglalja az informatika vívmányainak széleskörű alkalmazását az egészségügyben, a kórházi és igazgatási adminisztráció költségeinek fokozott csökkentését, távgyógyászat alkalmazását, az egészséges életmóddal kapcsolatos információk fokozatos terjesztését, gyógyszeradatbázis létrehozását.62
Napjainkban a tudás vált a hosszú távon fenntartható versenyelőny egyetlen forrásává. Mivel a tudás csak az egyes egyének készségei révén alkalmazható, mindez az oktatási rendszer értékeli fel. Azok az országok lehetnek a folyamatok nyertesei, amelyek legtöbbet invesztálják a kutatásba és az információs infrastrukturába.63
Az információs társadalom által használt eszközök (multimédia, telekommunikációs rendszerek, személyi számítógépek, internet, mobiltelefonok stb.) kiemelt fontosságú versenyeszközként jönnek számításba.
Az információs társadalom kialakításának alapvető célkitűzése akár az Európa Unióban, akár az Amerikai Egyesült Államokban, akár Japánban a gazdaság versenyképességének növelése, a gazdaság és társadalom szerkezetében végbemenő változások támogatása, az oktatás minőségének fejlesztése.
Az információs társadalom minden területén a dinamikus fejlődés érezteti e tevékenység versenyfunkcióinak hatékonyságát. Így például szerte a világon dimenzionális fejlődés jellemzi az audiovizuális szektort.
A körülbelül 1,8 millió főt foglalkoztató európai audiovizuális ipar kereskedelmi forgalma 1994-ben 40,8 milliárd USA dollár volt, amely 1997-re 54 milliárd USA dollárra növekedett. A szektor az elmúlt 15 évben megtöbbszörözte forgalmát, az elkövetkező évtizedben további mintegy 70%-os növekedést jósolnak a kutatók.64
Az internettel kapcsolatos tevékenység mutatói egyre inkább a nemzetközi versenyképesség elsődleges mérőszámaivá váltak. Erről tanúskodnak a Svájcban hono IMD World Competition Yearbook 2002 Real World, Real Learning Lausanne 2002 adatai.
Az említett statisztika szerint a Föld országaiban csak 8 államban haladta meg az 1000 főre jutó Internet készülékek száma az 500-at (USA, Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Kanada, Izland, Svájc).
Ugyanakkor nagyon fontosszerepet játszik az Internet költségek alacsony volta. 2002-ben 9 országban (Törökország, Tajwan, Korea, USA, Mexikó, Olaszország, Új-Zéland, Ausztrália, Kanada) került a napi 30 dollárnál kevesebbe a napi Internet hozzáférés.65
Az információs társadalmak versengését különböző mutatók szerint lehet lemérni. Egy 1999-ben készített nemzetközi összehasonlítás az alábbi eredményeket mutatja:
- 1997-ben a japán cégek 72%-a használt e-mailt, ez az arány az amerikai cégeknél 65%, a brit cégeknél 63% volt;
- 1997-ben a PC-vel felszerelt lakások aránya az USA-ban 39%, Japánban 15%, a briteknél is 15% volt;
- 1997-ben a japán cégek 45%-ának volt web oldala. Ez az arány az USA-ban 41%, a briteknél 37% volt;
- 1997-ben az amerikai lakosság 21%-a, a brit lakosság 10%-a, a japán lakosság 6%-a fért hozzá otthon az internethez.66
Korunkban az információ fontosságban, gazdasági súlyban megelőzi a hagyományos termelőeszközöket.
A gazdasági versenyben a pozícióharcban részt vevők számára a szó legszorosabb értelmében létfontosságú jelentőséget kapnak az információk, azok megőrzése, illetve megszerzése.67
Az információs társadalom technológiái és eszközei a nemzetközi gazdasági verseny leghatékonyabb és legütőképesebb eszközei. Nem véletlen, hogy az Európai Közösségben és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt 1999-ben hirdették meg az internethez állampolgári jogon való hozzáférést.
Az információs technológiák és eszközök finanszírozásában megfigyelhető az erőteljes központi, állami szerepvállalás mind az Európai Közösségben, mind annak országaiban, mind a világ jelentős ipari országaiban.
Az információs társadalom és a jogi szabályozás kapcsolatrendszerét - bár az információs társadalom eszköztára heterogén - mindenképpen az alábbiakkal jellemezhetjük:
1. Az információs társadalom jogrendszerre gyakorolt hatásánál legfontosabb, hogy az információhoz való jogot mint demokratikus alapjogot tekintik, amely magába foglalja
- az információhoz hozzájutás jogát,
- a felvilágosításhoz való jogot,
- az információ szabadságának jogát,
- az igazgatás és akták nyitottsága alapelvét.68
2. Nyilvánvaló továbbá, hogy - az információ, mint a legfontosabb gazdasági tényező -, a világ nagy gazdasági térségeinek (Európai Unió, Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika) kiélezett versenyére tekintettel a nemzetközi trendek és jogi szabályozás fokozott figyelembevételét követeli meg.
Európa rákényszerül arra, hogy védje érdekeit, s aligha tűzhet ki más célt, mint hogy az USA versenytársává váljék.69
Különböző nemzetközi szervezetek, mint az Unidroit, Unicitral, és az OECD, továbbá a hágai nemzetközi magánjogi konferenciák foglalkoznak az elektronikus kereskedelem terén mintatörvények és irányelvek kiadásával.70
3. Fokozottan érvényesül a versenyjogi szabályozás az információs társadalom körébe tartozó területeken, egyrészt mert az információs technológiák profitszerző, jövedelemnövelő eszközök, másrészt e területen éppúgy érvényesülnek a versenyjogi korlátozások.
4. Az információs társadalom jogi szabályozását a magánjogi és közjogi elemek keveredése jellemzi akár az audiovizuális műsorok sugárzása, akár a sajtójog, akár a távközlési területén és más jogágakban is.71 Ez - többek között - abban nyilvánul meg, hogy ugyan az állam kizárólagos joga a távközlési hálózatok működtetése, azonban ez kizárólag privatizált vállalatok vagy magáncégek útján történhet.
5. A technika rohamos fejlődése új válaszok adását követelte meg a jogi szabályozásban, és - hosszabb-rövidebb késedelemmel - igyekeztek megoldani a digitális technika alkalmazása által felvetett kérdéseket. Így például a szerzői jogban új műfajok (pl. szoftver, számítógépes adatbank) és új felhasználási módozatok (interaktív felhasználás, műholdas közvetítés, kábeltévés közvetítés) jöttek létre, amelyek speciális jogi szabályozást követeltek meg.72, 73
A technika fejlődése a fejlett ipari országokban egyben soha nem látott mennyiségben lehetőséget biztosít a jogsértésekhez. A jogsértések elleni fellépést a lehetőség szerint haladéktalanul és kellőképpen hatékony jogi szabályozás útján biztosítják.
Az információ társadalom jogi szabályozásra gyakorolt hatását az alábbi területek érzékeltetik:
A) Az audiovizuális tevékenység. E téren különleges problémákat vetnek fel:
a) a televíziós sugárzás új technikai feltételei (műholdas sugárzás, kábeltévé stb.),
b) a műholdas sugárzás jogi kérdései,74
c) a piaci erők szabad versenye és a közérdek összeegyeztethetősége,
d) a támogatási rendszerek javítása, a közszolgálati jelleg megőrzésének biztosítása,
e) a műsorszolgáltatás mint szolgáltatás szabad áramlásának biztosítása,
f) az egységes európai audiovizuális75 térségen belül az európai művek, az európai tartalom meghatározó mértékének biztosítása.
B) Az elektronikus kereskedelem szintén idáig nem látott, első hatásra nehezen kezelhető jogi szabályozási problémákat vet fel. Ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
a) A digitális on-line kommunikáció milyen feltételek mellett alkalmas szerződések kötésére és kereskedésre;
b) Milyen fogalmi megközelítés alkalmazható az információs társadalmi szolgáltatásokra;
c) Az internet szereplőinek jogi felelőssége;
d) Mit tekinthetünk az információs társadalmi szolgáltatás jogilag értékelhető módjainak;
e) Mikor zárható ki a szolgáltatást nyújtó személynek az információért való felelőssége;76
f) Hogyan érvényesül a származási ország elve;
g) Az elektronikus eszközökkel kötött szerződések létrejöttének feltételei;
h) A vitarendezés mechanizmusai.77, 78
C) A jogsértések visszaszorítása
A digitális technika a jogsértések új technikailag nehezen felismerhető lehetőségek új módozatait fejlesztette ki az információs társadalomban. A védekezés körében legjellemzőbbek, legproblematikusabbak az alábbiak:
a) védekezés az informatikai bűnözés ellen,
b) magántitok és személyes adatok védelme,
c) a gyermekek jogai és az emberi méltóság védelme,
d) jogellenes és káros tartalom szűrése,
e) védekezés a pénzhamisítás ellen,
f) a szellemi alkotások védelme kalózkodás ellen,
g) a szervezett bűnözés elleni védelem.79
A szellemi tulajdon területén kapcsolatos kihívások lényegét Farkas János: Az információs- vagy tudástársadalom c. könyvében az alábbiakban érzékelteti:
"A technika, innovációk által még komplettebb lett a tulajdonjogok problémája, hiszen lehetségesé vált a hang, a szöveg, az audiovizuális és a vizuális anyagok közös digitális formára hozása, és ezen anyagok olcsón és pontosan másolhatók. Amióta a hálózatok növekvő mértékben összekapcsolhatók, az információs termelők (beleértve a szoftvert is) nagyon erős szellemi tulajdonvédelmet akarnak megteremteni és arra figyelmeztetik kormányaikat, hogy a nemzetközi megállapodások és nemzeti törvényhozások e területen elavultak.
Az elektronikusan kódolt információ másolásának költségei nagyon alacsonyak, ugyanakkor egy film, rádióprogram, multimédia program, egy on-line adatbázis, vagy más információs termék első példánya nagyon drága. Az ilyen termékek zömét a legfejlettebb ipari országok állítják elő. A cégek és kormányok megváltoztatják a szellemi tulajdon szabályozásával kapcsolatos szabályozási politikájukat. Egy adott ország ilyen természetű politikája a gazdasági körülményektől, valamint a társadalmi és gazdasági költségek és hasznok védelmével összefüggő érzékeléstől függ. Az exportáló országok növelni kívánják a tulajdonjogok védelmét."80
A szerzői jog által felvetett legfontosabb problémákat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
a) Digitális technika hatása a szerzői jog által védett műfajokra, új szerzői jogi alkotások (pl. adatbázisok) keletkezése;
b) Új technikai lehetőségek és a nyilvánosságra hozatal, mint személyhez fűződő jog;
c) A felhasználási módok változásai és az internet;
d) Kivételek és korlátozások;
e) A szerzői jogi jogsértések új válfajai.81, 82
Az információs társadalom az iparjogvédelem vonatkozásában is különlegesen jelentős kérdéseket vet fel,83 így
- a jogsértések és jogsértések felkutatása az interneten,
- az iparjogvédelmi oltalom megszerzésének és fenntartásának feltételei,
- az iparjogvédelmi oltalom tartalma és feltételei, az oltalom tartalma, a hasznosítás és használat terjedelme,
- nemzetközi magánjogi szabályozás, különösen
- a védjegyoltalom és védjegyhasználat, továbbá
- a védjegyoltalom és domain nevek ütközése.84 ■
JEGYZETEK
1 Komenczi Bertalan: Információelmélet. Eszterházy Károly Főiskola távoktatási anyag. 2002. 210. old.
2 Török Ádám: Az elektronikus gazdaság kibontakozása az Európai Unió közép-európai tagjelölt országaiban. Külgazdaság 2002/5.
3 Grimm Balázs: Magyarország az Internet Balkánja. E = mc3. Magyar Nemzet. 2002. nov. 9. Kulturális melléklet 29. old.
4 Komenczi Bertalan. L. 1. jegyzet. 210-211. old.
5 Yoneji Masuda professzor 1980-ban jelentette meg "Az információs társadalom mint posztindruális társadalom" c. munkáját. Magyarul kiadták 1988-ban (OMIKK)
6 The Bengemann report; Brüssel 1994. Europa and the Global Information Society (European Comission). E jelentés alapozta meg az EU információs társadalomra vonatkozó politikájának fejlődését.
7 Balogh Zsolt György: Jogi informatika. Dialog Campus Kiadó. Budapest-Pécs 1998. 145-146. old.
8 Komenczi Bertalan: l. 1. jegyzet. 212. old.
9 Marton W. J.: The global information society Asliblgover Hampsire; England, Vermont. USA 1995. 2. old.
10 Werner Weidenfeld-Wolfgang Wessels: Európa A-tól Z-ig. Európai Integrációs Kézikönyv. Európai Bizottság, Brüsszel 1997 (Magyar változat. Információs társadalom címszó. 203. old.)
11 Török Ádám: Az elektronikus gazdaság kibontakozása, az Európai Unió közép-európai tagjelölt országaiban. Külgazdaság 2002/5.
12 Grimm Balázs: 3. jegyzet. 29. old.
13 Balogh Zsolt: L. 8 jegyzet. 146. old.
14 Daniel Bell: The Coming of Post-ndustrial Society: A Venture in Social Forceasting (New-York) Basic Books, 1973.
15 Balogh Zsolt: L. 8. jegyzet. 146. old.
16 Wittorino Antonio Brüsszelben 2000. szeptember 19-én az Európai Parlament Cybercine konferenciáján tartott beszéde (Fighting) Cybercine-what are the Challenges facing Europa).
17 Komenczi Bertalan: L. 1. jegyzet. 212. old.
18 Szűts Márton: Europe. Külgazdaság 2002/9.
19 Tattay Levente: A szellemi alkotások és a modern piacgazdaság Budapest, 2002. 170. old.
20 Szabó Katalin-Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter c. könyv recenziója. Szerző: Csaba László. Külgazdaság 2003/4.
21 Komenczi Bertalan: L. 1. jegyzet. 212. old.
22 Balogh Zsolt: 7. jegyzet. 147-149. old.
23 Balogh Zsolt: L. 7. jegyzet. 153. old.
24 Weidenfeld-Wessels: L. 10. jegyzet. 203. old.
25 Az EU-ban az internethez való hozzáférés alanyi jogon biztosított. (Információs társadalom mindenkinek; 1999.)
26 Verebics János: Leszünk-e az ördög zsákmányai? A digitális vihar és a szerzői jog. Forrás: www.extra.hu.verebics.
27 Sárközy Tamás: Az információs társadalom és a jog. 107. jegyzet. 13-21. old.
28 Verebics János: Szellemi tulajdon az információs társadalomban. MIE Közlemények 41/2000. 113. old.
29 Ficsor Mihály: Az Internet jogi kérdései. PPKE-JÁK. Budapest, 1999. 1. old.
30 Ficsor Mihály: Informatika és iparjogvdéelem: szép új világ hu. In: Glatz Ferenc szerk.: Információs társadalom és jogrendszer; MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2002. 230. old.
31 Ficsor Mihály: Az internet jogi kérdései. PPKE-JÁK Budapest, 1999. 2. old.
32 Tattay Levente: A szellemi alkotások joga. PPKE-JÁK Budapest, 2001. 141. old.
33 Magyarországon 2002 végén a családoknak kevesebb mint 10%-a rendelkezett internet csatlakozással, Magyarországot az Internet Balkánjának tekintik. Magyar Nemzet 2002. november 9. L. 3. jegyzet.
34 Szűts Márton: eEurope, Külgazdaság 2002/9.
35 Bangemann M.: Europe and the global information society; Recommendation to the European Council. Brüsszel, 1994. 5-35. old.
36 Bangemann jelentés. L. 318. jegyzet.
37 Kondricz Péter-Tímár András: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdése. Ozirisz Budapest 2000. 27-29. old.
38 Balogh Zsolt: L. 7. jegyzet. 159. old.
39 European Commission; Strategy Option to Strengthen the European Programme industry. In the Context of the Audio-visual policy of the European Union; Green Paper. Luxemburg 1994. COM (94) 96 final.
40 First Annuel Report tho the European Commission from the Information Society Forum, Brüssel, 1994.
41 European Comission Report by the think-tank on the audio-visuel policiy of the European Union. Luxembourg, 1994.
42 Az Un. G.-7 tagjai: Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Japán. A gazdasági termelés ¾-ét állítják elő. A föld lakosságának csak 12%-a él ezekben az országokban. Oroszország 2000 után részt vesz az üléseken. A szervezet neve: G-8.
43 Weidenfeld-Wessels. L. 10. jegyzet. 205. old.
44 La preperation des europeens a le societé de l'information. Luxembourg 1996.
45 Implications of the information society for the European Union policies - Preparing the next steps. Brüssel 1996. L. Weidenfeld-Wessels 5. jegyzet. 203. old.
46 Green paper on the Convergence of the Telecommunications, Media and Information Technology Sectors, and the implications for the Regulation. European Commission, Brüssels, 3 Dezember 1997, COM /97/ 623.
47 A Zöld Könyv valamely közösségi problémakör Bizottság által támogatott előzetes kiértékelést, javaslatokat tartalmaz. Nem végleges.
48 A konvergencia népszerű vulgáris megközelítésben azt jelenti, hogy a különböző szerzői jogi alkotások újabb technikai eszközök révén egyaránt elérhetők. Így például az írott sajtó vagy rádió egyaránt megjeleníthető az interneten.
49 A konvergencia fogalmának, valamint a konvergencia jelenségének az abból következő szabályozási elvnek, az ún. "technológiai semlegesség elvének" a legelterjedtebb magyarázatát az alábbi két uniós dokumentum fogalmazza meg az alábbiak szerint:
1.: "A konvergencia kifejezés nélkülözi a precíz definíciót, de a legáltalánosabban az alábbi értelemben használják: különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak, vagy olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például telefon, televízió és személyi számítógép." (Green Paper on the Convergence of the Telecommunications, Media and Information Technology Sectors and its Consequences for Legislation - COM (97) 623, I. 1 Convergence - defining its scope)
50 "A konvergenciáról szóló Zöld Könyv konzultációja konszenzust hozott létre abban a kérdésben, hogy külön kell kezelni egyrészről az elektronikus jelek továbbításának és az erre használt infrastruktúra szabályozását, másrészről a tartalmak, beleértve az audiovizuális tartalmak szabályozását [...] A technológiai konvergencia azt jelenti, hogy a szolgáltatásokat korábban korlátozott számú kommunikációs hálózat hordozta, míg ezeket most több egymással konkuráló hálózat kínálhatja. Ebből következik a szabályozás technológiai semlegességének szükségessége: Azonos szolgáltatásokat elvileg azonos módon kell szabályozni, tekintet nélkül azok továbbítási módszerére" (Az Európai Bizottság "Principles and Guidelines for the Community's Audiovisual Policy in the Digital Age [Elvek és iránymutatás, a közösség audiovizuális politikája a digitális korban)" c. közleménye; COM (99) 657, 3 pont.]
51 Molnár Bíró György: Távközlési politika. In.: Kende Tamás-Szűcs Tamás szerk. Az Európai Unió politikái. L. 27. jegyzet.
52 eEurope. An information Society for II. Communication on a Commission Initiative for the special European Council of Lisbon 23 and 24 March 2000.
53 Az eEurope programot eEurope 2002 programnak is nevezik. L. Szűts Márton 18. jegyzet.
54 Graham Pearce and Nicholas Platten Promothing the Information Society: The EU Dierrective on Electronic Commerce; European Law 2000/4. December 363-378. old.
55 Molnár Bíró György: Távközlési politika. L. 60. jegyzet.
56 A programot az állam és kormányfők 2002. június 21-22. között tartott sevillai ülésén a Bizottság elfogadta.
57 eEuropa 2005. An Information Society for all.
58 Czuczai Jenő: The Notion of eEurope with in the EU from a legal perspective; Europa 2002/4.
59 Graham Pearce and Nicolaus Platten: Promothing the information society. The EU direkctive on electronic commerce; Europen Law 2000/6.
60 Romano Prodi - httb. G europe, eu. information-society (europe) index - eu. htm.
61 Szűts Márton: eEurope. Külgazdaság. Jogi melléklet 2002/9.
62 Szűts Márton: eEurope. Külgazdaság. 2002/9.
63 Karvalics László: Az információs társadalom keresése. Infonia-Aula 2002. Budapest, 74. old.
64 Az Európai Unió audiovizuális politikája 1997. Európai Bizottság DG X. L. 40. jegyzet. 427. old.
65 A 2003-ban kiadott World Competition Yearbook 2002 Real World, Real learning. Lausanne 2003. 620-621. old.
66 Bogóné Jehoda Rozália: Infokommunikáció kormányzati irányítása az Egyesült Királyságban. Külgazdaság 2002/1.
67 Osman Péter: A verseny és információk. I. rész. Külgazdaság 2001/2. Jogi melléklet.
68 Burkert Herbert: Informationszugangsrechte in Europe. Was ist das? In: Thomas Heymann: Informationsmarkt und Informationsschutz in Europe. Otto Schmidt, Köln 88. old.
69 Wallacher Lajos: Az elektronikus iratok szabályozásának alapjai. In.: Glatz Ferenc szerk.: Információs társadalom és jogrendszer. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2002. 268. old.
70 Verebics János: Az információs társadalom jogának kereskedelmi dimenziójától, az elektronikus gazdasági kapcsolatok jogáig. In.: 107. jegyzet.
71 Sárközy Tamás: Az információs társadalom és a jogrendszer. L. 107. jegyzet 13. old.
72 Faludi Gábor: A digitális technika hatása a szerzői jogra. L. 107. jegyzet. 199. old.
73 Gyertyánfy Péter: Digitális technika és szerzői jog. Magyar Jog 1993/9.
74 Béki Zoltán: Digitális technika és szerzői jog. OTDK dolgozat. PPKE-JÁK 1998. 83-85. old.
75 Körmendi-Ékes Judit: A médiatörvény fejlesztése és az Európai Unió. L. 107. jegyzet. 59-75. old.
76 Boytha György: Iparjogvédelem és szerzői jog az Európai Közösség jogában. PPKE-JÁK. Budapest, 2002. 97-102. old.
77 Szecskay András: Az internet alapvető jogi problémái. L. 107. jegyzet. 233-255. old.
78 Budai Judit: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései, szerződés létrejöttének, teljesítésének szabályai. MIE Közlemények 41/2000. 133-161. old.
79 L. bővebben: Szűts Márton: eEurope; Külgazdaság 2002/9.
80 Farkas János: Információs- vagy tudástársadalom; Infonia-Aula. Budapest 2002. 14. old.
81 Richtlinie 2001/29/EG des Europäischen Parlaments und des Rates von 22 Mai zur Harmonisierung bestimmter Aspekts des Urheberrechtes und der verwandten Schutzrechte in der Informationsgesellschaft. OJ. 167/10.
82 Gyertyánffy Péter: Digitális technika és szerzői jog. Magyar Jog. 1993/9.
83 Lásd bővebben: Tattay Levente: Nemzeti védjegyek és domain nevek. Magyar Jog. 2003/10.
84 Lásd bővebben: Ficsor Mihály Zoltán: Informatika és iparjogvédelem: szép új világ hu. In: Információs társadalom és jogrendszer. MTA Társadalomkutató Központ. Budapst, 2002. 215-231. old.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Tattay Levente egyetemi docens, PPKE-JÁK, Polgári Jogi Tanszék
Visszaugrás
